Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)
1920-11-25 / 91. szám
2. oldal. RUSZINSZKOJ MAGYAR HÍRLAP 1920. november 24. A „Rend“ pártja Magyarországon. Grecsák Károly nyilatkozata. Bécs, 920. nov. 21. A magyarországi új pártalakulás egyre nagyobb arányokat ölt. A mozgalom megindítóját, Grecsák Károly volt igazságügyminisztert felkereste az „Est“ tudósítója, ki a következőket mondotta: — Bolgár Ferenccel és több politikai barátommal már hosszabb idő óta tanácskozunk egy uj pártnak, a „Magyar Rendpart”-nak a megalakításáról. Az uj pártnak már ezen a héten véglegesen meg kellett volna alakulnia, de a gyülekezéseket tiltó rendelet folytán nem tarthattuk meg az alakuló gyűlést. A párthoz már eddig is nagyon sokan csatlakoztak neves politikusaink és a magasabb rangú tisztek soraiból. Az új párt megalakítására annak a felismerése bírt rá, hogy a többi, elsősorban felekezeti és osztályérdekekre alakított pártkeretek nem alkalmasak azoknak a nagy és nehéz országos feladatoknak megvalósítására, melyek a közeljövőben a rekontstrukció munkájában reánk várnak. A párt megalakításával alkalmat kívánunk nyújtani az összes komoly elemeknek, hogy olyan alapon — amely egyedül az országos érdekeket tartja szem előtt és amelyet nem befolyásolnak speciális érdekek — oldják meg a közeljövő nagy kérdéseit. Magyar fajpolitikát kell csinálni keresztény erkölcsi alapon, de mindenesetre a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával és intézményes biztosításával. — Minden megoldásra váró kérdést a magyar faji érzés izzó szenvedélyével, de egyúttal a keresztény felebaráti szeretet melegével kell megoldani. Elsősorban ki kell küszöbölni a kölcsönös gyűlölködést és mindent el kell követni a társadalmi ellentétek megszüntetésére. Rendet kell teremteni az állami, gazdasági és társadalmi élet terén. Vissza kell állítani a minden rend előfeltételét, a fegyelmezés a tekintélyt. Éppen ezért szembe kell szállani mindazokkal a forradalomszülte anarchisztikus törekvésekkel, amelyek a jogrendet veszélyeztetik. Kíméletlen szigorral kell felfedni minden bűnt és így a rendet és nyugalmat biztosítani, amelyben végre a sikeres munka ismét érvényesülhet és a béke biztosítható. Venizelosz Egypomba menekült. Angol védelem alá helyezte magát. Konstantin előtérben. Bécs, 1920. nov. 22. Venizelosz megsemisítő veresége következtében hadihajón elmenekült. Angol védelem alatt Egyptomba ment, úgy Athénben, mint a vidéken tüntetések vannak, Konstantin király visszahívása mellett. Athénben Venizelosznak egyetlen listája sem jutott győzelemre és ő maga is kibukott. Egy nemzetközi sajtóügynökség Konstantin királyhoz sürgönyi kérdést intézett, amelyre a következő választ kapta a király környezetétől : A kirlyt a görög választási eredmények nem lepték meg és a meggyőződése, hogy ez az eredmény a görög trónra való rövides visszatértét jelenti. Kereskedelmi kamaránk az osztrák ipartörvény életbeléptetése ellen. Kassa, nov. 22. (Saját tudósítónktól) Tudvalevő dolog, hogy az unifikációs minisztérium a legrövidebb időn belül életbe kívánja léptetni Szlovenszkó és Ruszinszkó területén az osztrák ipartörvényt. E célból az egyes kereskedelmi kamarák véleményét is kikérte abban az irányban, nem ő volna hátránya valamelyik iparágra az új ipartörvény életbeléptetése. E célból úgy a kassai mint a pozsonyi kamara feldolgoztatta a két törvény közötti különbségeket, bekérte az érdekeltek véleményét és ezek alapján tegnap Kassára a keresk. és iparkamara helyiségeibe az érdekelt kereskedői és ipari testületek képviselőiből és szakemberekből álló ankéttel hívták egybe, hogy az osztrák ipartörvény életbeléptetése kérdésében állást foglaljanak. Az ülést Sipos Aladár kamarai titkár vezette, aki megnyitójában külön kiemelte dr. Ackermann Fülöp ungvári városi tanácsosnak ez irányban beadott szakvéleményét, mely nagyrészben járult hozzá a kamara álláspontjának a kijegecesedéséhez. A két törvény közötti eltéréseknek ismertetése után nagy vita fejlődött ki, melynek folyamán dr. Ackermann Fülöp több ízben vett részt. Hosszas vita után az értekezlet egyhangúlag klmondotta, hogy bár szükségesnek találja a magyar ipartörvénynek a képesítés igazolasara, a képesítéshez kötött iparok felsorolasa es a tanonnrk vonatkozo reszenek az osztrak ipartörvények megfelelő rendelkezéseivel való módosítását, mégis az osztrak ipartörvénynek azonnal való f erei tdleptetéset az indul osianossagra nezve s veszedelmesnek és károsnak tartja. Az osztrák ipartörveny ugyanis az iparigazoltvanyok luanasa leien a Vatooagoknak sok jogot ad, ami a hijes szavanoag álláspontjául levő magyar törvénybén isuiereuca, a Kereskedeiem hozott a túszét, vegyes kiskereskedyt kepesueshez tton, ezzel szemben a landveieSkerciciure alkalmat nyíló nagy kereskedést nem, a hatóságnak joga van az iparigazolványi illeg is vonul, a könyvkereskedés engedeiyhez kötött ipar, azonkívül az ipan mulliensosra vonatkozó része a törvénynek teljesen eladan, ugyhogy rövid időn belül uj törvény hozása tettellenül szükségessé válnék, minek folytán a mostani forradalmi műszakot a kereskedők és iparosok érdekeltsége nem tartja alkalmasnak az ipar törvény kodifikálására. Rejtélyes haláleset. Bűntény, vagy öngyilkosság? Rákász, 1920 nov. 23. A haláleset. A rakaszi állomáson 1919. február 13-án még a románok voltak benn . Szilvasi Lajos debreceni születési állomás felvigyázó az ő parancsuk szerint teljesítette szolgálatát. Február 14 én azonban hiába várták szolgálattételre és vacsorára, Szilvasi nem jelentkezett. Juga Konstantin, a román állomás elöljáró elküldött érte azzal, hogy „otthon kell lennie". A lakás a pályaudvaron, az állomás épületétől mintegy 100 lépésnyire fekszik. A kiküldött váltókezelők a kulcsot az ajtóban kívül találták, ráfordítva. Az ajtót felnyitották, Szilvasit azonban nem találták szobájában. Jelentést tettek az elöljárónak, mire a román Juga elöljáró Szigyártó Lajos magyar s aznap odahelyezett állomásfelvigyázóval lement Szilvasi lakására s megtalálták őt a padláson felakasztva. A Juga viselkedése megütközést keltett, nyíltan azonban senki sem mert szólani, mert román ember volt s a román katonák nem ismertek tréfát, ha román testvér megvédéséről volt szó. Dr. Josipovich Ignác orvos ki is szállott, a tetemet megvizsgálta, azonban öngyilkosságot állapítva meg, gyorsan távozott. Mit mond Szigyártó Lajos. Szigyártó Lajos, aki az orosz fronton mint szanitész altiszt szolgált s az orosz fogságban alkalma volt felakasztott honfitársakat látni, úgy nyilatkozik, hogy reá a Szilvási gerendáról lelógó hullája azt a benyomást tette, hogy nem öngyilkosság, hanem bűntény útján múlt ki Szilvási. Arca nem volt szederjes, nyelve sem fordult ki a szájából, szeme sem dülledt ki, mint az megfaltaknál, tehát öngyilkosoknál, vagy akasztott embereknél tapasztalható, hanem olyan volt az arca, mint aki előbb meghalt mars csík holttestét akasztották volna fel. Az orvosi vizsgálatnál ők nem lehettek jelen. Hogy viselkedett juga ? Juga Konstantin az egész idő alatt rendkívül idegesnek mutatkozott. A Szilvási zsebében ta n A rakaszi állomás titka. Iárt összes iratokat, okmányokat és feljegyzéseket a tűzbe dobatta. A románoknak az napra volt jelezve a Rákászról való kivonulásuk s ő türelmetlenül várta már a kimehetést. Szilvási a Juga családdal bizalmas viszonyban volt s Juga a leányát szerette volna hozzáadni, Szilvási azonban, bár a leánnyal jó viszonyban volt, erre nem mutatkozott hajlandónak. Juga Szilvásival együtt a legjövedelmezőbb üzleteket bonyolította le, tudniillik búzát, kukoricát és dohányt csempésztek s a hasznon osztoztak. Feltűnő és gyanús az a körülmény, hogy Szilvási előző nap száz kilogramm dohányt láncolt el s nála ebből folyólag tetemes bélyegzetlen pénznek kellett volna lennie, de egy fillért sem találtak sem a zsebében, sem a lakásán. Az illetékes hatóságok figyelmébe. A rejtélyes esetnél a román hatóság elmulasztotta a szigorú vizsgálatot talán, mert a féktelen román katonáktól félt, vagy talán azért, mert egy debreceni magyar fiú halála nem okozott nekik nagy fejfájást. Jó lenne, ha a ruszin hatóság most elővenné ezt az esetet s a vizsgálatot teljes szigorral végrehajtaná, a szemtanukat kihallgatná és megállapítaná, hogy szegény Szilvási Lajost nem nyereségvágyból tették-e el láb alól sötét lelkű gonosz emberek ? Mert nem olyan fiúnak ismerték, aki öngyilkossági gondolatokat forgatott volna az elméjében, hiszen a Juga lánynak egy csókért — állítólag: _ száz koronát fizetett Isaák Imre. * Foch tábornok a zsoldos hadseregek ellen. Danielou, a magyar békeszerződésnek francia parlamenti előadója az „Écair“-ben cikket tesz közé, melyben kifejti, hogy a zsoldos hadseregnek fentartása Magyarországra veszélyt jelent, mivel bolsevista elemeknek nyit teret és az állam sem bírja el a zsoldokba kerülő hadsereget. Foch tábornok szintén ellene volt a zsoldos hadseregnek Javasolja, hogy a legyőzött államok az engedélyezett katonai kontingenst sorozás útján teremtsék elő. LiUbealiirJuri! Titkári hivatal: Szobránczi u. II. ez. a. pecsétnyomók, és minden e szakmába vágó munkák gyors és pontos elkészítését vállalja. 9 SPIRE bélyegzőgyára Ungvár, Fehér-hajó épület. UfiL* nasoU Szégépek é* iégt*pkellékek jaktanett éti «ludst»«, rTM---------------