Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)
1920-09-16 / 33. szám
2. oldal. RUSZINSZKOI MAGYAR HÍRLAP 1920. szeptember 16. A cseh tőke monopolizálása. A Zemská Druzstevna Jednota a többi leg újabban bevándorolt cseh cégekkel együtt az államvasutaknál 65 százalék szállítási díjkedvezményben részesül. Értsük meg jól: csak a cseh vállalatok, amelyek még nem rég Podkarpatska Rus területétől, mint piactól annyira távol estek, hogy létezéséről is alig vettek tudomást. És nem a magyar, rutén vagy német kereskedelmi ágak, tehát nem az e földön született, fejlődött s ezt a földet ellátó vállalatok. Ha ezt a példátlan favorizálást azzal akarnák menteni, hogy az állam igy akar módot nyújtani az egészséges kereskedelmi verseny megteremtésére s vele az áruuzsora megtörésére, úgy a hibára rádupláztak. Mert meg kell állapítanunk, hogy a cseh vállalatok portékái egy fillérrel sem olcsóbbak, mint a szomszéd magyar üzlet azonos minőségű árui. Árszabályozó célról vagy hatásról tehát szó sincs. Mi hát a célja annak, hogy amíg a kereskedelem egyik tekintélyes része a szállításnak többszörösen felemelt díjat fizetni köteles, addig a másik dédelgetett részre mindennek alig egyharmad terhe esik? És mi célja lehet annak, hogy az állam az egyik részen csak a tartozik, a másik részén pedig csak a követel oldal megterhelésére törekszik ? Ha hozzávesszük még, hogy Ungvár és a keleti részeknek a központtól való nagy távolsága folytán ez a nagy tarifakülönbözet még nő s hogy ezáltal az itt már gyökeret vert kereskedelmi vállalatok ebbeli megterhelése s másrészről a cseh cégek kedvezménye között a különbség az egész Csehszlovák Köztársaság területén a legnagyobb s az ellentét a legélesebb, akkor már közel járunk ahhoz a ponthoz, amely ezt a helyzetet megvilágítja. Tény még, hogy e cseh cégek alkalmazottai a legnagyobb részben nem szakemberek. Nem azért nem azok, mintha szándékosan ezekből válogatták volna össze őket, nem is azért, mintha ilyeneket itt nem találtak volna. Hanem azért, mert cseh szakember elegendő számban a távol keletre már nem jutott és mert más nemzetiségűt alkalmazni annyira nem akartak, hogy helyben is csak egyetlen magyar alkalmazott jutott be közéjük, aminthogy a kereskedelmi szaktudást teljesen meg sem nélkülözhették. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az új cseh vállalatok kezdő és tapasztalatlan embereikkel élükön nem jöttek szorosan vett kereskedelmi missiót teljesíteni. Hogy nem jöttek üzleti versenyre kelni, áruuzsorát letörni, a közönséget olcsó áruval ellátni. Hogy szorosan vett kereskedelmi céljaik nincsenek, hanem hogy csupán eszközök valami más célnak szolgálatában. Más célnak, amely az állam által nyújtott kedvezmény nagyságának aránya szerint szintén nagyarányú. Nem tehetünk az ellen, ha a cseh tőke itt érvényesülést keres. De az ellen az üzleti tisztesség s a demokratikus világfelfogás nevében tiltakozunk, hogy régi, becsületes. Felhívjuk erre a kormány figyelmét és elégtételt kérünk! Vár. LulitenpisipKrt Titkári hivatal: Szobránczi u. 11. sz. aj .Általános sztrájk fenyeget Angliában — E héten a villamossági munkások és postások is csatlakoznak. — London, szept. 15. A bécsi „Korrespodenz Bureau“-nak jelentik, hogy a válság, amely az angol ipart fenyegeti, egyre komolyabb arányokat ölt. A bányamunkások, a vasutasok és a szállítómunkások szolidaritása mellé most a gyapotmunkásoké is csatlakozik. Azt beszélik, hogy a hét végére általános sztrájk tör ki. A postások és a villamossági munkások is sztrájkba lépnek. A prágai kormányválság még tart. Prága, szept. 15 Ez a hét fontos katonai tanácskozásokkal telik el. Az érdeklődés homlokterében a cseh szociáldemokraták kongresszusa van. Ma a párt elnöksége ül össze, mely a harmadik internacionáléra való áttérésről értekezik. Tegnap Masaryk elnök részvételével értekezlet volt, amelyen Tusar miniszterelnök, dr. Benes és Svehla miniszter vett részt. Ezután minisztertanács volt, amely azonban politikai ügyekkel nem foglalkozott. A minisztereknek is az a véleményük, hogy be kell várni a szociáldemokraták határozatát, amely kulcsa lesz a többi politikai kérdések megoldásának is. Leszerelik az 1895-ös évfolyamot. Prága, szept. 15. A köztársaság elnöke a legközelebb rendeletet ad ki az 1895-ben születettek katonai leszereléséről. Ilyenformán csak két évfolyam marad fegyverben, azonban legkésőbb a következő év kezdetén, mihelyt az újoncok a kiképzésükön átesnek, ezt a két évfolyamot is haza bocsátják. Nem egyenlő a mérték, kapitány úr? — Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az — UAC.-nak. — Egyik helybeli laptársunk már írt róla, hogy az UAC. athletikai versenyét hirdető plakátot ketté kellett vágni és úgy tenni közzé, mert a magyar szöveg a szlovák szöveg elébe, került. Laptársunk komikusnak találta az egymásnak hátat mutató birkózó alakokat, mi ellenben már akkor is szomorúnak találtuk és mintegy szimbolikusnak a két dijbirkózó hátat fordítását, jeléül annak, hogy „igy“ nem birkózunk! Bizony, igy nem birkózunk, mert előre tudjuk, hogy mi maradunk alul a küzdelemben. Láttuk azt is, hogy a szociáldemokraták „Matiné“ plakátja ellenkező sorrendben hirdette a műsort. Nem szóltunk semmit, de titokban örültünk a „vívmányon“, bizonyos becsüléssel nézve át az ellentáborba, mert már előbb is észrevettük, hogy onnan indult ki a „tisztán magyar plakát“ első példánya is, még valamikor a nyár folyamán, ismételten , mindezt láttuk, mi tagadás benne, jólesett (hiszen nekünk minden jelentéktelen „engedmény“ jól esik), de a világért sem akartuk nyilvános tárgyalgatás alapjává tenni, gondolva, hogy felesleges rá a hatóságok „figyelmét“ felhívni. Nagyon csalódtunk azonban, mert mikor hasonló plakátragasztásnak kellett kezdődnie az UAC céljából, akkor a hatósági „figyelem“ úgy a helyén volt, mint a parancsolat. „Curik“, mint a debreceni talyigás mondta volt egykor a munkácsi vásáron vett lovának, „hátrább az (nem az „agarakkal“, hanem) a magyarokkal“. Tessék előre sétálni: szlovák szöveg ! stb. És ketté lettek választva a serlegért küzdő athléták a papíron, mert így kívánja ezt a „rendőr reglama“. Rendben lett volna már a dolog így is. Laptársunk egy cikk keretében elintézte a kapitány úrral ezt a plakátügyet. Igen ám, csakhogy uramfia, mit látnak szemeink? A vasárnapi „Matiné“ plakát ismét megjelent! Megjelent, úgy mint előbb is, anélkül, hogy a hatósági „figyelem“ a helyén lett volna. Ebből aztán levontuk a konzekvenciát és egy néhány ezeréves közmondás kaptafájára hoztuk, hogy t. i. „Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az UAC- nak“ Helyes! Elvégre nem lehet mindenki Jupiter. A kapitány urat sem vonhatjuk felelősségre, hogy miért van ez így. Legfeljebb figyelmeztetjük, hogy nem egyenlő a mérték! Tessék a súlyokat kirakni és a mértéket megcsináltatni! A világért sem akarjuk azonban, hogy ezután a „Matiné“ plakátok is úgy jelenjenek meg, mint ahogy az UAC jelent meg a múltkoriban. Ha nem lehet valami oknál fogva egyenlő mértékkel mérni, mi örvendünk azon is, ha egyelőre marad. Elvégre kiállítja azt, hogy minden nyomtatványnak az eleje balról jobbra kezdődik? Mi láttunk már ellenkező irányban kezdődőt is! Például a zsidó imakönyvet. Nos? Nekünk magyaroknak ezután hátulról előre kezdődik minden, mint ahogy kezdődik is! No nem? Az ellenkezőjét eddig csak a „Matiné“ plakátok bizonyíthatják. Kucadi. A rejjtélyes Az emberek valósággal zavarban vannak, hogy él-e hát az a „kis entente“ vagy csak amolyan óhaj, melynek megvalósulásáért államférfiak imádkoznak. A szlovenszkói lapok egyike, másika igen jó hírforrásból közli, hogy a kis entente nem valósult meg, amennyiben Románia nem állt kötélnek. Bizonyságul olvastunk egy Bázelből érkező jelentést, mely a román hivatalos lap azon közleményét tartalmazza, mely szerint Románia mindezideig a Csehszlovák köztársasággal semmilyen szerződési megállapodást nem irt alá és igy az erre vonatkozó hírek mind koraiak. Mit jelent ez? Nem art-e, hogy a kis entente létrejöttét egy ideig célszerű tagadásba venni annál gyanusabb ez a dolog, minél jobban ál 1- „kis entente." -ják az ellenkezőjét. A magyarországi lapok például már arról írnak. Tehát akkor mégis van kisentente. És ha van miért tagadják, vagy ha nincs, miért tesznek úgy, mintha volna, csak tagadni akarják, hogy annál jobban gyűljön a ködfelhő e körül a titokzatos akció körül, ami egy olyan állam ellen irányul, amely a sebek ezreinek hatása alatt a lábbadozóhoz hasonlít. Ha nincs, miért van s ha van miért mondják, hogy nincs ? Vagy talán még mindig divik a titkos diplomácia, amelynek még nem is olyan régen hadat üzentek éppen azok, akik most olyan különleges szeretettel gyakorolják !