Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1922. január-június (3. évfolyam, 1-145. szám)
1922-01-01 / 1. szám
і922 január 1 RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 3. oldalt, Stinnes dunai flottát szervez Vissza akarja szerezni a Dunát a német birodalomnak A B M. H bécsi szerkesztőségétől. Bécs, dec. 29. Az egyik budapesti közgazdasági hetilap néhány hét előtt röviden megemlékezett arról a szenzációs eseményről, hogy Stinnes legújabban a Dunára vetette ki hálóját és új hajókat építtet régieket pedig vásárol. Stinnes törekvése, mint a pozsonyi „Az Üzlet" most leleplezi érthető, mert a Duna ma biztosabb közlekedési eszköz, mint a vasút, de érthető azért is, mert Németország expenziv- gazdaságpolitikájának iránya még ma is a hamburg—bagdadi vonal, amelynek határozott út jelzője a Duna. Ez az alapgondolat magyarázza a mind erősebben expanzióra berendezkedő nagynémet Stinnesnek azt a törekvését, hogy birtokába kerítse a Dunát is. Először egyes magyar hajózási vállalatok részvénytöbbségét óhajtotta megszerezni, de ez nem sikerült mert ma egy magyar hajózási vállalat sem eladó, m most azután Stinnes új társaságot akar létesíteni Ehhez természetesen elsősorban hajók kellenek Az építkezés ma igen drága, sokáig is tart, mindazonáltal majdnem minden hajógyárban készülnek hajók ismeretlen rendelők számára. Nagy vontatókat is csinálnak a Vaskapu szolgálat ellátására. Majdnem valamennyi német gyár dolgozik és legtöbbnyire nem meglevő hajózási társaságok a rendelők, hanem egyes új cégek, amelyek azután az átvett hajót nyilvánosan át fogják adni annak a nagyobb társulatnak, amely egyelőre háttérben akar maradni. Ám Bgss&ii ———і иивштяииимиииииимии ezekhez a megrendelésekhez nehéz milliárdok kellenek és így kézenfekvő, hogy tulajdonképen kik állanak a rendelők között. A német nehézipar ma Stinnes kezében van és ugyanez, a csoport már javában szervezi a tengeri forgalmat. Élet és halál kérdése a Stinnes csoportnak, hogy szóhoz jusson a Dunán A budapesti hajógyárak is nagyban dolgoznak és a Ganz Danubius mint a pesti Tőzsde épen most jelenti tizenkét vontatógőzöst, valamint négy tehergőzöst épített A románok és jugoszlávok, valamint a csehek nagymennyiségű teherhajókat kaptak a volt osztrák-magyar flottából és igy teljesen ki van zárva, hogy ezeket a hajókat, amelyeknek elkészüléséről a pesti lap hírt adott, ők rendelték volna Ganzék bécsi telepe kérdezősködésekre mégis azt állítja, hogy a hajókat román és cseh vállalatok rendelték. Ez meglehet, de miután a társaságok neveit nem köztik, igen közel járunk az igazsághoz, ha megállapítjuk azt, hogy ezek kisebb ipari érdekeltségek lehetnek, amelyek jó pénzért elvállalták a strochman szerepét Stinnes részére. Az angolok nagy féltékenykedéssel szemlélik Stinnes törekvéseit, mert attól félnek, hogy hiába szerezték meg a Duna gőzhajózási és a Délnémet részvénytöbbségeit, Stinnesék szívós építkezéssel mégis a maguk részére kaparintják meg a Duna hegemóniáját Szemere Pál Rövid táviratok. Benes a hadikölcsönök kérdéséről. Fontos határvonal-e a Duna? Masaryk elnök szentesíti az állami alkalmazottak fizetését leszállító törvényt. PRAGA, dec. 30. A lapok jelentései szerint Benes dr. miniszterelnök a német hadikölcsönvédő szövetség küldöttsége előtt úgy nyilatkozott hogy a hadikölcsönök kérdése olyan probléma, melynek megoldását azonnal meg kell kezdeni. A miniszterelnök megígérte, hogy a hadikölcsönről szóló javaslatot a parlament tavaszi ülésszakának programmjára fogja tűzni PRÁGA, dec. 30. A „Národny Listy“ ben Símek dr. „Megmarad-e a Duna a köztársaság határának ?“ című cikkében foglalkozik a lapoknak azzal a hírével, hogy a nemzetközi határmegállapító bizottság most azt a kérdést tárgyalja, hogy Szlovenszkó déli részén szükséges-e az a biztos határ, amelyet a Duna főfolyása alkot. A cikkíró megállapítja, hogy a határmegállapító bizottság szándékairól még kevés került a sajtóba és ezért annál különösebben hat, hogy most ezt a rövid hírt közzétették. Simek megijed e kérdés kedvezőtlen megoldásának lehetőségétől és attól is, hogy ez a hír talán az első árszója annak, hogy a Duna elveszett. Ezután a Duna határának nagy jelentőségére tér át és végül kijelenti, hogy csak azt az egy megoldást szabad elfogadni, hogy a Duna folyása alkossa jövőben is a határt. Engedélyezték a Magyar Szövetséget KOLOZSVÁR, dec 29. Kolozsvárról jelentik, hogy a Magyar Szövetség ügyében döntő fordulat állott be. Az illetékes kormányhatóságok ugyanis végre megvizsgálták a Magyar Szövetség ügyét. Eljárásuk eredményeképen, tegnap a Szövetség működésének felfüggesztését hatályon kívül helyezték és működését engedélyezték. Utasították a kolozsvári hatóságokat, hogy a Magyar Szövetség vezetőségének bocsássák vissza a Szövetség lepecsételt helyiségét és adják vissza az elkobzott iratokat, valamint általánosságban ne gátolják a Szövetség tevékenységét. Erről egyidejűleg értesítették báró Jósika Sámuelt, a Magyar Szövetség elnökét is. A forgalmi adó és a kereskedők. Amerre fordul az ember, mindenütt a kereskedők panaszait hallja. Már hosszabb idő óta észlelhető, de a karácsonyi ünnepek előtt valósággal kétségbeejtő volt az üzletek üressége. De ki is vásároljon? A gazdának a termése a nagy szárazság miatt silány volt, s abból aránytalanul nagy mennyiséget oly olcsón kellett beszolgáltatni, hogy ,az még a termelési költséget sem fedezte. Az állat ára egyszerre rohamosan lezuhant. Az iparosok nagy része, hogy pénzt teremtsen, áron alul adta el portékáját, mert az előállítás költségeit s főleg a munkásokat fizetni kell. Talán a tisztviselők? A régieknek nincs miből, az újaknak van, de azok máshol szerzik be szükségleteiket Ellenben a kereskedőknek a forgalmi adót meg kell fizetniük még akkor is, ha áron alól adják el áruikat, mert azt a bruttó bevétel után szedik. Épp ebben rejlik a forgalmi adó igaztalansága. Ezt az igazságtalanságot még azzal is tetézik, hogy okt. 1 től 2/a-ot kell fizetni egy helyett. Ez az állantnak nagy általánosságban számítva is, minimálisan 6%-ot hoz. Fizet a gyáros, fizet a nagykereskedő, fizet a kiskereskedő. Hogy mit jelent ez, azt egy példával könynyen megvilágíthatjuk. Egy gyáros forgalma évenként 5 millió, fizet 100 ezer koronát; a nagykereskedő forgalma 1 millió: fizet 20 ezer k.-át; a kiskereskedőé 50 ezer korona: fizet érte ezer koronát Szóval egy gyárnak az eladott árujáért kell fizetni a közönségnek 121 ezer koronát. Ennyivel drágája meg egy gyár portékáját az állam csak forgalmi adóban. A többi adót el sem merjük sorolni. Nem ok nélkül tiltakoznak a kereskedők a forgalmi adó súlyos terhe ellen, amelyet már alig képesek a vevőkön bevasalni. Valószínűleg ez indította Jugoszláviát arra a bölcs intézkedésre, hogy a forgalmi adóra vonatkozó rendeletét felfüggessze. Hisszük, hogy ez alól a nyomasztó teher alól a mi vevőközönségünket is előbb-utóbb mentesítik. Pillanatfelvételek Bécsről Bécs, dec. 30. Bécsnek most azok a bedeszkázott védőfalak a legfőbb nevezetességei, amelyekkel az üzletek részben a dühös rombolás szülte sebeiket takarják, részben pedig esetleges újabb támadás ellen védekeznek a még épen maradt üzletek. A rombolást tagadhatatlanul alaposan végezték. A nagy éttermek ugyan már ismét nyílva vannak. Mélyen kivágott estélyi ruhába öltözött hölgyek csillogó ékszerrel, pompázó prémekkel és tollakkal feldíszítve, szmokingos шак társaságában vacsoráznak megint ezekben az éttermekben. Itt a szálló belselyében a drágaság ismeretiem fogalom : leves 110 kor., egyszerű sült 580—650 kor., a fehérhus ára 1200—1350 kor. között váltakozik. Egy egyszerű körítés 100 kor. Tészta vagy sütemény 220 kor., kenyér 40 kor., egy pohár sör 168 kor. stb. Tíz cigarettát azonban csak hosszú udvarlás után lehet csak a pincértől 550 kor.-árt megszerezni. A kereskedők újabb tüntetésektől, a drágaság felvonulástól (Teuerungs—Aufmarsch mint ahogyan a bécsiek nevezik) félnek. A szállodák a Teuerungs—Aufmarsch következtében egyszerre üresek lettek. Az egyik nagyszálloda portása, ahol 415 szoba van, lehangoltan meséli, hogy a jó vendégek mind sürgősem elutaztak, úgy hogy most már tízezer kor.-ért is lehet szobát kapni. Az árak szöknek A Mariahilfferstrasse egyik üzletében, ahol egy női kabát 58000 kor.-ért volt kitéve, ugyanez a kabát délután négy órakor már 7400 kor-ért volt kapható. A naschmarkti vásárisarokban is a marhahús ára 1300 a disznóhús ára pedig 2100 koronára emelkedett. Egy fehér kenyér is 720 korona. Egy doboz konzervtej 1200 korona, egy kilogramm vaj 3800 és 4000 korona között válla-lkozik. HÍREK Benes miniszterelnök Ungváron Benes miniszterelnök Ungváron való időzése alatt a szombati nap folyamán állandó kihallgatásokat tartott, melyeknek során a ruszin pártok vezetőivel tárgyalt, majd sorra kerültek a magyar pártok meghívott vezető emberei is. A kihallgatások anyagáról eddg még nem referálhatunk semmi bizonyosat, annyi azonban már eleve kiszivárgott, hogy a miniszterelnök a ruszinokkal való megegyezésre törekszik és szándékában van a ruszinszkói konszolidáció előmozdítása. Nem tudjuk azonban, hogy e konszolidációból mennyit akar juttatni a ruszinszkói magyarságnak, amely nélkül pedig a ruszinszkói közigazgatási és politikai élet rendezése nehezen fog menni, ha a miniszterelnök a szurony jogáról az alkotmányosság és a kisebbségi jogok respektálásának alapjára akar helyezkedni. Bízunk azonban benne, hogy Benes, mint rutinírozott politikus, éles szemmel fogja felfedezni azon kormányzati hibákat, amiket eddg nálunk elkövettek és igyekezni fog azon, hogy a hibákat orvosolhassa. Ismételjük: a ruszinszkói magyarságra nézve a miniszterelnök jelenléte csak akkor fejezi ki a konszolidáció kezdetét, ha azzal kapcsolatban úgy az autonómia, mint a magyar kisebbségi jogok megvalósulnak illetve teljesülnek. Addig is várunk, figyelünk és — okulunk. . . Olvasónknak és munkatársainknak boldog újévet kívánunk! * Eljegyzés: Alsómátyásfalvi Mattyasovszky Kálmán, Zemplén vármegye főjegyzője, törvényhatósági bizottsági tag, a polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa Sátoraljaújhelyből, eljegyezte Pálóci Horváth Margitot, Pályinból. * A beregszászi uj plébános első miséje. Beregszászból jelenti tudósítónk. Ekkel Lajos volt rónaszéki plébános, aki most foglalta el a , beregszászi róm. kath. plébániát, dec. 25 én ka-