Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1924. július-november (5. évfolyam, 35-55. szám)
1924-07-06 / 35. szám
4 oldal. RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1924. július - régén felbontható lett volna, mert a bérlők még a minimális követelményeknek és kötelezettségeknek sem tettek eleget. A villanytelep. A villanytelep bérleti szerződése szigorú vizsgálat tárgyát képezi, melynek eredményére igen kiváncsi mindenki. A szerződést dr. Karczuk kormánybiztos kötötte és mint az új városi tanács gyűlésén megállapították, a kormányzóság egyik volt főtisztviselője is erősen exponálta magát a bérlő r.-t. mellett. Érdekes, hogy a városi tanács javaslatára Moravek kormánybiztos a szerződés felbontását határozta el, mert a bérlő r.-t. még a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. A felbontás kimondása után nem sokára jött az uj képviselőtestület, mely a múlt hó végéig húzta a telepvisszaszerzési akciójának megindítását s igy a város ezáltal is vesztett. Ennek az ügynek vizsgálata bizonyára napvilágot fog deríteni a szerződéskötés minden részletére. Az útjavítások. A Gránit r.t.-gal kötött útjavítási szerződés, mely dr. Karczub alatt kezdődött és Morawek alatt fejeződött be, eltekintve a magas és az újságokban akkor kritizált egység és egyéb áraktól, különösen a pótszerződés miatt káros a városra. E pótszerződést tudomásunk szerint a városi tanács nem is látta s az közmunkaügyi referátuson készült. Az akadémia. A kereskedelmi akadémia építésére szóló szerződést a városi tanács készítette elő, de Morawek kormánybiztos a tanács megállapításait nem nagyon vette figyelembe, hanem az iskolaügyi referátus kívánságai és pontozatai alapján kötötte meg a szerződést anélkül, hogy azt aláírás előtt a tanácsnak bemutatta volna. Ezek volnának a szóvátett szerződések, vannak azonban olyanok is, melyeket a képviselőtestületben elfeledtek napirendre hozni, pedig szintén megkárosítják a várost, illetve ellenszolgáltatás és ellenérték nélkül csökkentik a város vagyonát. Ilyen szerződések a kórháznak minden épületével és felszerelésével az államnak való átadása. A gimnázium, polgári és az I. sz. elemi iskola épületének és telkének állami tulajdonba való bocsátása, a városházán helyiségeket lefoglalt városi takarékpénztári fiók bérletének ügye. Hogy azonban ezekben az ügyekben komoly felszólalások történjenek, ahhoz nyílt, háttér nélküli, csak a város érdekeit szem előtt tartó és becsületes ellenzékiség lenne szükséges. Ezek a szerződések még fontosabbak talán, mint a megkritizáltak és vizsgálat tárgyát képezők, mert ezek minden ellenérBeregszász, június 30. A püspöki jelentés. A Kárpátaljai Református Egyházkerület június 26-án kezdődött közgyűléséről folytatólagos tudósításunk a következő: Dr. Korláth Endre határozati javaslatot előterjesztő felszólalása után dr. Siménfalvy Árpád, dr. Kiss László és R. Vozáry Aladár mint megválasztott tanácsbiró, ügyész, illetőleg világi aljegyző, esküjöket teszik le. Ezután a püspöki jelentés következett. Berták Béla püspök jelentésének bevezető részében a hitről szólott, mellyel harcolja súlyos harcát a felső és alsó, külső és belső ellenfelekkel és ellenségekkel, rendületlenül bízva az örökkévaló Isten kegyelmében. Részletezi az alakuló gyűlés óta lefolyt idő nevezetesebb eseményeit, így elsősorban a tavalyi zsinatot, melyen két új törvénycikket, a VIII. és IX.-et iktatták be, ez utóbbi éppen a Kárpátaljai Egyházkerület különleges helyzetét domborítja ki. Sajnálattal jelenti be, hogy a törvénytervezet mindezideig még szentesítve nincsen. Ugyancsak sajnálattal szól arról, hogy a Kárpátaljai Egyházkerület megalakulását a kormány s annak ruszinszkói exponense, a kormányzóság hivatalosan még ma sem vette tudomásul, noha annak idején maga a kormányzóság siettette a kerületi alakulást és a kerület vezetősége mindent megtett az elismerés érdekében. A püspöki jelentés ismerteti a püspök által a kormányzósághoz személyesen és írásban beterjesztett előterjesztést a kerület és a kárpátaljai reformátusság sérelmeiről. A kormányzóság az ügyek megvizsgálását és orvoslását kilátásba helyezte, de még semmi sem történt, a kormányzóság mindössze azt tudatta, hogy az előterjesztés elintézés alatt van és mihelyt érdemleges válasz lesz adható, az meg fog adatni. A püspöki jelentés leszögezi, hogy a kormányzóság tanügyi vezetősége az egyház autonómiáját megsértve a püspöki hivatalt kikerülve egyenes érintkezést folytat kisebb egyházi alakulatokkal. Ugyanitt szól arról, hogy a kárpátaljai református egyháznak egyes lelkész tagjai közvetlen tárgyalásokat kezdettek a tanügyi referátussal, pedig ez mindig, de különösen a mai nehéz időkben elítélendő, mert ez egyházalkotmányunkat sérti. Szorkory szívvel szól a kiutasításokról, az egyházi kiutasítottakról, az állampolgársági és illetőségi ügyekről. Ismerteti azt a tényt, hogy a kerület semmiféle államsegélyben nem részesül, még a szervezkedési költségek ígért részletének folyósítása sem történt meg, e miatt a pénztári helyzet szinte a semmi képét mutatja. A püspök még a legszükségesebb postai és utazási költségeit is a magáéból fedezte, pedig be kellene látnia a kormánynak, hogy a kerület teljes semmibevevése, a törvényes segélyek visszatartása nem válik sem a konszolidáció megteremtésének javára, sem a kormányzat dicsőségére. Szól a lejáró tűzbiztosításról s javasolja, hogy a kerület lépjen érintkezésbe a konvent elnökségével, lehetséges-e mind a három csehszlovákiai egyházkerületnek egységes tűzbiztosítást kötni és hivatkozik arra, hogy e tárgy az egyetemes egyházat, annak különösen lelkészi nyugdíj, özvegy és árvagyám intézetét is érinti. Legfontosabb kérdések egyike a református lelkész és tanítóképző intézet felállításának ügye. Az intézet felállítását a Konvent bizottsága 1924 szeptemberére tervezte. Különösen két város tart rá igényt, Losonc és Beregszász A lelkész és tanítóképző kiépítésében minden egyháztagnak bő részt kell venni és örömmel kell odaadnunk áldozatunkat a közös oltárra akkor is, ha az arra hivatottak nem Beregszász mellett döntenének a körülmények és helyzet mérlegelése után. A jelentés ezután a holland református atyafiakkal, a nemzetközi jóbarátság világszövetségének kiküldötteivel való bizalmas jellegű tanácskozására mutat rá, bizalommal várva a kedvező következményeket. Sajnálattal jelenti be, hogy a törvényben előírt generális vizitációt az anyagi erőtlenség miatt nem teljesíthette s igy csak néhány ünnepi alkalmat használt fel arra, hogy egyes ünnepeken örvendő gyülekezetet meglátogathasson. — A legnagyobb örömmel szól arról az általános jelenségről, hogy a hívők az egyház külső építésében nagy buzgalmat tanúsítanak és tiszteletreméltó áldozatokat hoznak. Bejelenti a „Kálvin“-nyomda megszerzését, a „Szeretet“ c. vallási lap megindítását és kéri, hogy mindkét intézményt a lehetőség szerint támogassák. Jelentésének befejezésében hiszi, hogy a jövő a magyar református egyházat, a Kárpátaljai Református Egyházkerületet erősíteni fogja. A kerületi közgyűlés a püspök úr jelentését felemelő érzéssel vette tudomásul és a következőkben határozott: A kerületi közgyűlés az egyházi autonómiát súlyosan érintő sérelmek ügyében, magáévá téve a püspök úr eddigi lépéseit, a maga részéről is felír a kormányzósághoz, kérvén a sérelmek végre valahára való orvoslását. A kerületi közgyűlés elitél minden törekvést, egyéni akciót, mely a fokozatos egyházi hatóságok mellőzésével történik s az esetleges ilyen megnyilatkozások ellen a törvény értelmében fog a jövőben eljárni. — A kerületi közgyűlés fokozott munkára hívja fel a lelkész és tanítóképző felállítására kiküldött bizottságot. — A kerületi közgyűlés az egyházkerületi lelkészegyesület megalakításának munkálataival Peleskey Sándor lelkészt, e ker. aljegyzőt bízza meg és a „Kálvin”-nyomdát, a „Szeretet“ című vallási lapot minden egyháztag pártoló szeretetének figyelmébe ajánlja. A kerületi közgyűlés a tárgysorozat további tárgyalásánál részletesen foglalkozott a napirenden lévő pontokkal, melyek között több igen nagy fontosságú volt. A népiskolai tanügyi bizottság jelentése alapján, amelyet sok tudással és komorságában is fennen szárnyaló szavakkal Peleskey Sándor egyházkerületi aljegyző, viski lelkész irt meg, elvben kimondta az egyházker. közgyűlés az öszszes egyházközségek felkérését arra, hogy a jövő évek során valamennyi arra anyagilag képes egyház iskolát állítson fel. Elhatározta továbbá, hogy a ref. iskolákra, úgyszintén az állami iskolákban folyó vallástani oktatásra fokozottabb gondot fordít és hogy a rendelkezése alá eső iskolákat megfelelő új tankönyvekkel látja el. A közgyűlés konventi tagokal Mizsák Péter somi, Peleskey Sándor viski lelkészeket, továbbá dr. Korláth Endre és dr. Polchy István világiakat választotta meg. A kerületi közgyűlés végén Sütő Áron kerületi lelkészi főjegyző tisztségéről lemondott és a lemondást a közgyűlés sajnálattal és a főjegyző úrnak az egyházkerület megalakítása körül kifejtett érdemeinek elismerésével tudomásul vette és az elnökséget megbízta, hogy e tisztség betöltésére a választást megejtse. Віку Ferenc az ugocsa-máramarosi egyházmegye esperese, mint legidősebb esperes a gyűlés elnökségének háláját és elismerését fejezte ki és kérte a Mindenható segedelmét ahhoz, hogy a vezetők továbbra is olyan bölcsen vezethessék a kerületet. Püspök úr indítványára a kerületi közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki Beregszász városának azért, hogy a kerületi közgyűlés megtarthatására a városháza nagytermét rendelkezésre bocsátotta. A kerületi közgyűlés pénteken 27-én délben ért véget Bertók Béla püspök zárószavaival, melyben a püspök fokozott munkára, ha kötelességteljesítésre hívta fel a közgyűlés tagjait és köszönetét fejezte ki a megjelenteknek munkálkodásukért. A kerületi közgyűlés tartalmassága, lefolyása és a gyűlés elnökségi vezetése mély és maradandó hatást tett a jelenlévőkre. Bertók Béla püspöknek elnöki vezetése mintaképe az elnöklésnek és a tagok felszólalásaiban tanúsított kötelesség teljesítési akarás, ügybuzgóság és alaposság, az egyházi ügyekben való jártasság azt bizonyította, hogy ez az egyházkerület szilárd alapokra van fektetve s végvári őrállomásának történelmi hivatását tudja és valóban hivatott teljesíteni. A kerületi közgyűlés egész lefolyása és az ismertetett törekvése bizonyossá A Kárpátaljai Református Egyházkerület közgyűlése ték nélkül elajándékozták a város értékes épületeit, telkeit. Kíváncsian várja a közvélemény, mikor kerül tárgyalásra s melyik párt által lesz megbolygatva ezeknek ügye. Limbach képviselőtestületi tag (őslakó) már felszólalt a kórház ügyben és kérte a kórháznak a városi vagyon leltárába való felvételét. A képviselőtestület azonban ezzel a kérdéssel akkor nem akart részletesebben foglalkozni.