Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1924. július-november (5. évfolyam, 35-55. szám)

1924-07-06 / 35. szám

4 oldal. RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1924. július - régén felbontható lett volna, mert a bérlők még a minimális köve­telményeknek és kötelezettségek­nek sem tettek eleget. A villanytelep. A villanytelep bérleti szerződése szigorú vizsgálat tárgyát képezi, melynek eredményére igen kiváncsi mindenki. A szerződést dr. Karczuk kormánybiztos kötötte és mint az új városi tanács gyűlésén meg­állapították, a kormányzóság egyik volt főtisztviselője is erősen expo­nálta magát a bérlő r.-t. mellett. Érdekes, hogy a városi tanács javaslatára Moravek kormánybiztos a szerződés felbontását határozta el, mert a bérlő r.-t. még a szer­ződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette. A felbontás kimon­dása után nem sokára jött az uj képviselőtestület, mely a múlt hó végéig húzta a telepvisszaszerzési akciójának megindítását s igy a város ezáltal is vesztett. Ennek az ügynek vizsgálata bizonyára napvilágot fog deríteni a szerző­déskötés minden részletére. Az útjavítások. A Gránit r.­t.-gal kötött útjaví­tási szerződés, mely dr. Karczub alatt kezdődött és Morawek alatt fejeződött be, eltekintve a magas és az újságokban akkor kritizált egység és egyéb áraktól, különö­sen a pótszerződés miatt káros a városra. E pótszerződést tudomá­sunk szerint a városi tanács nem is látta s az közmunkaügyi refe­­rátuson készült. Az akadémia. A kereskedelmi akadémia építé­sére szóló szerződést a városi ta­nács készítette elő, de Morawek kormánybiztos a tanács megálla­pításait nem nagyon vette figye­lembe, hanem az iskolaügyi refe­­rátus kívánságai és pontozatai alapján kötötte meg a szerződést anélkül, hogy azt aláírás előtt a tanácsnak bemutatta volna. Ezek volnának a szóvátett szer­ződések, vannak azonban olyanok is, melyeket a képviselőtestületben elfeledtek napirendre hozni, pedig szintén megkárosítják a várost, illetve ellenszolgáltatás és ellenér­­ték nélkül csökkentik a város va­gyonát. Ilyen szerződések a kór­háznak minden épületével és fel­szerelésével az államnak való átadása. A gimnázium, polgári és az I. sz. elemi iskola épületének és telkének állami tulajdonba való bocsátása, a városházán helyisé­geket lefoglalt városi takarékpénz­tári fiók bérletének ügye. Hogy azonban ezekben az ügyekben komoly felszólalások történjenek, ahhoz nyílt, háttér nélküli, csak a város érdekeit szem előtt tartó és becsületes ellenzékiség lenne szük­séges. Ezek a szerződések még fontosabbak talán, mint a megkri­tizáltak és vizsgálat tárgyát ké­­pezők, mert ezek minden ellenér­Beregszász, június 30. A püspöki jelentés. A Kárpátaljai Református Egy­házkerület június 26-án kezdődött közgyűléséről folytatólagos tudó­sításunk a következő: Dr. Korláth Endre határozati javaslatot előterjesztő felszólalása után dr. Siménfalvy Árpád, dr. Kiss László és R. Vozáry Aladár mint megválasztott tanácsbiró, ügyész, illetőleg világi aljegyző, esküjöket teszik le. Ezután a püspöki jelentés kö­vetkezett. Berták Béla püspök jelentésé­nek bevezető részében a hitről szólott, mellyel harcolja súlyos harcát a felső és alsó, külső és belső ellenfelekkel és ellenségekkel, rendületlenül bízva az örökkévaló Isten kegyelmében. Részletezi az alakuló gyűlés óta lefolyt idő ne­vezetesebb eseményeit, így első­sorban a tavalyi zsinatot, melyen két új törvénycikket, a VIII. és IX.-et iktatták be, ez utóbbi éppen a Kárpátaljai Egyházkerület kü­lönleges helyzetét domborítja ki. Sajnálattal jelenti be, hogy a tör­vénytervezet mindezideig még szentesítve nincsen. Ugyancsak sajnálattal szól arról, hogy a Kár­pátaljai Egyházkerület megalaku­lását a kormány s annak ruszin­­szkói exponense, a kormányzóság hivatalosan még ma sem vette tudomásul, noha annak idején maga a kormányzóság siettette a kerü­leti alakulást és a kerület vezető­sége mindent megtett az elisme­rés érdekében. A püspöki jelen­tés ismerteti a püspök által a kormányzósághoz személyesen és írásban beterjesztett előterjesztést a kerület és a kárpátaljai refor­­mátusság sérelmeiről. A kormány­zóság az ügyek megvizsgálását és orvoslását kilátásba helyezte, de még semmi sem történt, a kor­mányzóság mindössze azt tudatta, hogy az előterjesztés elintézés alatt van és mihelyt érdemleges válasz lesz adható, az meg fog adatni.­­ A püspöki jelentés le­szögezi, hogy a kormányzóság tanügyi vezetősége az egyház autonómiáját megsértve a püspöki hivatalt kikerülve egyenes érint­kezést folytat kisebb egyházi ala­kulatokkal. Ugyanitt szól arról, hogy a kárpátaljai református egy­háznak egyes lelkész tagjai köz­vetlen tárgyalásokat kezdettek a tanügyi referátussal, pedig ez min­dig, de különösen a mai nehéz időkben elítélendő, mert ez egy­házalkotmányunkat sérti. Szorkory szívvel szól a kiuta­sításokról, az egyházi kiutasítot­­takról, az állampolgársági és ille­tőségi ügyekről. Ismerteti azt a tényt, hogy a kerület semmiféle államsegélyben nem részesül, még a szervezke­dési költségek ígért részletének­­ folyósítása sem történt meg, e miatt a pénztári helyzet szinte a semmi képét mutatja. A püspök még a legszükségesebb postai és utazási költségeit is a magáéból fedezte, pedig be kellene látnia a kormánynak, hogy a kerület tel­jes semmibevevése, a törvényes segélyek visszatartása nem válik sem a konszolidáció megteremté­sének javára, sem a kormányzat dicsőségére. Szól a lejáró tűzbiztosításról s javasolja, hogy a kerület lépjen érintkezésbe a konvent elnöksé­gével, lehetséges-e mind a három csehszlovákiai egyházkerületnek egységes tűzbiztosítást kötni és hivatkozik arra, hogy e tárgy az egyetemes egyházat, annak külö­nösen lelkészi nyugdíj, özvegy és árvagyám intézetét is érinti. Leg­fontosabb kérdések egyike a re­formátus lelkész és tanítóképző intézet felállításának ügye. Az in­tézet felállítását a Konvent bizott­sága 1924 szeptemberére tervezte. Különösen két város tart rá igényt, Losonc és Beregszász A lelkész és tanítóképző kiépítésében min­den egyháztagnak bő részt kell venni és örömmel kell odaadnunk áldozatunkat a közös oltárra akkor is, ha az arra hivatottak nem Beregszász mellett döntenének a körülmények és helyzet mérlege­lése után. A jelentés ezután a holland református atyafiakkal, a nemzetközi jóbarátság világszö­vetségének kiküldötteivel való bi­zalmas jellegű tanácskozására mu­tat rá, bizalommal várva a ked­vező következményeket.­­ Saj­nálattal jelenti be, hogy a tör­vényben előírt generális vizitációt az anyagi erőtlenség miatt nem teljesíthette s igy csak néhány ünnepi alkalmat használt fel arra, hogy egyes ünnepeken örvendő gyülekezetet meglátogathasson. — A legnagyobb örömmel szól arról az általános jelenségről, hogy a hívők az egyház külső építésében nagy buzgalmat tanúsítanak és tiszteletreméltó áldozatokat hoznak. Bejelenti a „Kálvin“-nyomda meg­szerzését, a „Szeretet“ c. vallási lap megindítását és kéri, hogy mindkét intézményt a lehetőség szerint támogassák. Jelentésének befejezésében hiszi, hogy a jövő a magyar református egyházat, a Kárpátaljai Református Egyház­­kerületet erősíteni fogja. A kerületi közgyűlés a püspök úr jelentését felemelő érzéssel vette tudomásul és a következők­ben határozott: A kerületi közgyűlés az egy­házi autonómiát súlyosan érintő sérelmek ügyében, magáévá téve a püspök úr eddigi lépéseit, a maga részéről is felír a kormány­zósághoz, kérvén a sérelmek végre valahára való orvoslását.­­ A kerületi közgyűlés elitél minden törekvést, egyéni akciót, mely a fokozatos egyházi hatóságok mel­lőzésével történik s az esetleges ilyen megnyilatkozások ellen a törvény értelmében fog a jövőben eljárni. — A kerületi közgyűlés fokozott munkára hívja fel a lel­kész és tanítóképző felállítására kiküldött bizottságot. — A kerü­leti közgyűlés az egyházkerületi lelkészegyesület megalakításának munkálataival Peleskey Sándor lelkészt, e­ ker. aljegyzőt bízza meg és a „Kálvin”-nyomdát, a „Szeretet“ című vallási lapot min­den egyháztag pártoló szereteté­­nek figyelmébe ajánlja. A kerületi közgyűlés a tárgy­­sorozat további tárgyalásánál rész­letesen foglalkozott a napirenden lévő pontokkal, melyek között több igen nagy fontosságú volt. A népiskolai tanügyi bizottság jelentése alapján, amelyet sok tu­dással és komorságában is fennen szárnyaló szavakkal Peleskey Sán­dor egyházkerületi aljegyző, viski lelkész irt meg, elvben kimondta az egy­házker. közgyűlés az ösz­­szes egyházközségek felkérését arra, hogy a jövő évek során va­lamennyi arra anyagilag képes egyház iskolát állítson fel. Elha­tározta továbbá, hogy a ref. isko­lákra, úgyszintén az állami isko­lákban folyó vallástani oktatásra fokozottabb gondot fordít és hogy a rendelkezése alá eső iskolákat megfelelő új tankönyvekkel látja el. A közgyűlés konventi tagokal Mizsák Péter somi, Peleskey Sán­dor viski lelkészeket, továbbá dr. Korláth Endre és dr. Polchy István világiakat választotta meg. A kerületi közgyűlés végén Sütő Áron kerületi lelkészi fő­jegyző tisztségéről lemondott és a lemondást a közgyűlés sajná­lattal és a főjegyző úrnak az egy­házkerület megalakítása körül ki­fejtett érdemeinek elismerésével tudomásul vette és az elnökséget megbízta, hogy e tisztség betöl­tésére a választást megejtse. Віку Ferenc az ugocsa-máramarosi egy­házmegye esperese, mint legidő­sebb esperes a gyűlés elnökségé­nek háláját és elismerését fejezte ki és kérte a Mindenható segedel­mét ahhoz, hogy a vezetők to­vábbra is olyan bölcsen vezethes­sék a kerületet. Püspök úr indítványára a ke­rületi közgyűlés jegyzőkönyvi kö­szönetét fejezte ki Beregszász vá­rosának azért, hogy a kerületi közgyűlés megtarthatására a vá­rosháza nagytermét rendelkezésre bocsátotta. A kerületi közgyűlés pénteken 27-én délben ért véget Bertók Béla püspök zárószavaival, melyben a püspök fokozott mun­kára, ha kötelességteljesítésre hívta fel a közgyűlés tagjait és köszö­netét fejezte ki a megjelenteknek munkálkodásukért. A kerületi közgyűlés tartalmas­sága, lefolyása és a gyűlés elnök­ségi vezetése mély és maradandó hatást tett a jelenlévőkre. Bertók Béla püspöknek elnöki vezetése mintaképe az elnöklésnek és a tagok felszólalásaiban tanúsított kötelesség teljesítési akarás, ügy­­buzgóság és alaposság, az egy­házi ügyekben való jártasság azt bizonyította, hogy ez az egyház­­kerület szilárd alapokra van fek­tetve s végvári őrállomásának történelmi hivatását tudja és va­lóban hivatott teljesíteni. A kerü­leti közgyűlés egész lefolyása és az ismertetett törekvése bizonyossá A Kárpátaljai Református Egyházkerület közgyűlése ték nélkül elajándékozták a város értékes épületeit, telkeit. Kíváncsian várja a közvélemény, mikor kerül tárgyalásra s melyik párt által lesz megbolygatva ezeknek ügye. Lim­­bach képviselőtestületi tag (őslakó) már felszólalt a kórház ügyben és kérte a kórháznak a városi vagyon leltárába való felvételét. A képviselőtestület azonban ezzel a kérdéssel akkor nem akart rész­letesebben foglalkozni.

Next