Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1929. január-május (10. évfolyam, 13-50. szám)
1929-01-30 / 13. szám
Képviselőház Budapest V. Megjelenik minden szerdán, pénteken és vasárnap. Előfizetési ár: 1/1 évi 96 Korona, V2 évi 48 Korona V. évi 24 Korona, egyhavi 8 Korona. Külföldre csak a portakülönbözettel drágább. Egyes szám ára 1 Korona. • Telefon: 95 Cheque: 2.978 • Postafiók: 9.V1 и ШИПЯЩ Фъ, '■ srb. Ч Щ V Szerda, 1929. jan. ЗО. :ФШ? X. évfolyam, 13. sz. MAGYAR HÍRLAP SZERKESZTIK: RÁCZ PÁL és KOVÁTS MIKLÓS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uzhorod—Ungvár Korjatovicovo n. (Széchenyi-tér 6. Mukacevo-Munkács Masarykova (Fő-u.): 44. — Berehovo-Beregszász, n. Republiky (Kálvín)-tér 2. • Szerkesztésért és kiadásért KOVÁTS MIKLÓS laptulajdonos felelős. Veszendő magyarok A Ruszinszkói Magyar Pártszövetség Elnöki Tanácsülésének egyik tárgysorozati pontja a veszendő magyarok sorsával foglalkozott. A veszendő magyarok legnagyobb százaléka az idegen nyelvű iskolákból kerül ki. Különösen a középiskola fejt ki ezen a téren megdöbbentő tevékenységet, legyen az bár ruszin, ukrán, nagyorosz, vagy cseh tannyelvű. Ha az ilyen iskolába járó, avagy onnan kikerülő magyar ifjúval beszélgetést folytatunk le, szomorúan kell tapasztalnunk, hogy nagy mértékben hiányzik belőle az a tárgyi tudás, amivel minden legutolsó nemzet fiának nemzetére vonatkozólag rendelkeznie kell, ha az a nemzet meg akarja állani helyét az európai népek között. Az a bizonyos „csehszlovák" szellem, amit az orosz, szlovák és cseh elemi és középiskolák kötelesek lennének az ifjúságba beleplántálni, a magyar tanuló ifjúságban, valami csodálatos lelki folyamat következtében, nemzetköziséggé alakul át. Ez a nemzetköziség aztán megöli a magyar ifjúság szívében a magyar nemzethez való tartozandóság érzetét, veszendőbe indul tehát legdrágább kincsünk: magyar ifjúságunk. Ennek a problémának — úgyszólván — kimeríthetetlen tételei vannak. Hetekre, sőt hónapokra van szükség, míg ezt minden oldalról meg lehet világítani. De akármennyi időre is van szükség, mégis ott állunk, hogy ennek a veszendő ifjú magyarságnak sorsát a kezünkbe kell vennünk, mert különben a nemzeti halál vár reánk. A problémának legfontosabb tétele az, hogy sikerüljön meggyőzni a magyar szülőket arról, milyen veszély fenyegeti a magyar nemzetet azzal, ha a magyar gyermekek nem anyanyelvükön szerzik meg a műveltséget s pláne ha ez a műveltségük nem magyar szellemű műveltség. Ha a magyarságban fel tudnók ébreszteni — az igen sok esetben erőszakkal és mesterségesen elaltatott — magyar nemzeti érzést, ha ismét büszkévé tudnók tenni a magyart, arra hogy szenvedéseiben és bukásában is csak akkor válthatja ki a világ tiszteletét, ha magyarnak marad s ha ismét öntudatra tudnók ébreszteni mindnyáját abból a szempontból, hogy miért kell jogosan büszkének lennie magyar nemzetiségére, akkor a magyar iskoláztatás problémájának nagyobbik felét már megoldottuk. Mert a mai szomorú helyzet forrása ebből ered. A magyar szülők igen nagy része nem tartja százegy százalékig fontosnak azt, hogy ő magyar. Azért, mert ezen az ősei területen félredobottan, gazdaságilag agyonnyomorítva, megvetetten, lenézetten és idegen érdekeknek prédájául dobva kénytelen ma élni, elveszti hitét nemzete jövőjében és fásulttá lesz a nemzeti ideálok iránt. Ezt az első jelenséget követi a második : a kenyérgond megoldása. Ezen a téren a legtöbb magyar szülő nem akar már többé harcolni, inkább kieszközölni, kérni, valahogyan szerezni... Országos képviselőtestületi tagjaink a magyar nyelv használatáért A kedden összeült országos képviselőtestületi választmány elé a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége nevében dr. Siménfalvy Árpád országos képviselőtestületi tag a magyar nyelv használhatása érdekében az alábbi javaslatot terjesztette be: A Ruszinszkói Országos Képviselőtestület Mélyentisztelt Elnökének Ungvár — Uzhorod. Van szerencsém az országos képviselőtestület nyelvhasználata ügyében benyújtani a következő indítványt, kérve, hogy az országos választmány, illetőleg képviselőtestület legközelebbi ülése tárgysorozatába felvenni méltóztassék. Indítványom a következő: Mondja ki a ruszinszkói országos képviselőtestület a következő határozatot: Az orsz. képviselőtestület és választmány nyelvhasználata tárgyában 1928 évi 229 szám alatt kiadott rendelet 3-ik §-ában foglalt azon jog, amely az ország ■ lakosságának legalább 20%-át kitő nyelvi kisebbségét illeti, hogy t. i. az orsz. képviselőtestület, választmány és bizottságok ezen nyelvi kisebbséghez tartozó tagjai saját nyelvükön szólalhatnak fel, tehetnek nyilatkozatokat, javaslatokat, intézhetnek kérdéseket, terjeszthetnek elő panaszokat és szavazhatnak, az elnökök, az országos hivatal, vagy más hatóság jelenlévő képviselői pedig szintén e nyelvet használhatják válaszukban, továbbá a kisebbségi nyelven tett előterjesztésre, javaslat, vagy panaszra adott választ, elintézést e nyelven eszközölni, vagy azok e nyelvre való fordításáról gondoskodni is kötelesek, kiterjesztetik mindazon nyelvi kisebbségekre, illetőleg e nyelv kisebbségekhez tartozó orsz. képviselőtestületi, választmányi, vagy bizottsági tagokra, amely nyelvi kisebbségek a Ruszinszkóhoz tartozó valamelyik bírósági járásban a járás lakosságának legalább 20%-át alkotják. Indokolás: A határozat meghozatala logikai következménye az 1928 évi 229 számú rendelet 2 §-ában foglalt azon jogelvnek, hogy mindazon ügyekben, melyeknek hatálya valamely nyelvi kisebbséget is magában foglaló járásra is vonatkozik, az e nyelvi kisebbséghez tartozó tagok saját nyelvükön vehetnek részt a tárgyalásban s az elnök és a hivatalnokok részéről a válasz, vagy elintézése kisebbségi nyelven is eszközlendő, mert minden általános tárgyalás alatt levő ügy az egész országot, tehát minden járást és minden nyelvi kisebbségi joggal bíró járást is érdekel, mert a demokratikus államelv helyes értelmezése az egyéni és nemzetiségi jogoknak mindig csak kiterjesztését, nem pedig megszorítását követeli s egy, a népfelség elve alapján választott országos képviselőtestületi tagot csak azért, mert az államnyelvet nem beszéli a szólásjogától elütni nem lehet, továbbá csak azért, mert egy kultúrában különben vezető nyelvi kisebbség az országban a 20", „-ot el nem éri, az ehez tartozó országos képviselőtestületi tagot attól a jogtól, mely a prágai parlamentben minden képviselőt anyanyelve százalék számára való tekintet nélkül megillet, hogy a politikamentes és kizárólag közigazgatási munkára hivatott parlamentben az: az orsz. képviselőtestületben anyanyelvén tálalhasson fel, megfosztani annál kevésbé lehet, mert ez a tény a különböző anyanyelvű állampolgárok egyenlőtlenségét jelentené s a választópolgárok igen tekintélyes részét a választásban kifejezett kívánságuk dacára, tényleg elzárná az orsz. közigazgatásban való részvételtől, mert továbbá az orsz. képviselőtestület, illetőleg munkája a nyelvi kisebbségek képviselőinek részvétele nélkül csonka, illetőleg eredménytelen lenne, és arra való tekintettel, hogy Ruszinszkóban a lakosságnak köztudomás szerint 2020-et minden esetre meghaladó és legintelligensebb része, fajkülönbség nélkül magyar kultúrában nőtt fel, ma is magyar nyelvvel és kultúrával él, hogy továbbá a katonai diktatúra alatt az őslakosság részvétele és ellenőrzése nélkül végzett népszámlálás anyanyelvi adatai különösen a magyarságra nézve nem megnyugtatók s az új, úgynevezett konszolidációs atmoszférában a népszámlálás és Ruszin ország határainak sohá már nem halasztható végleges megállapítása a nyelvi kisebbségek arányszámát előreláthatólag emelni fogja ; végül, mert a köztársaság uralmának első 8—10 éve alatt a kisebbségi állampolgároknak a két államnyelv elsajátítására elég idejük és módjuk még nem lehetett , mert a nyelvjog végleges rendezése amúgy is a ruszinszkói autonómform hatáskörének van fenntartva s a most ért átmeneti időben a tényleges állapot a nyelvi kisebbségi jogoknak inkább kiterjesztésével, mint megszorításával s mindenesetre az említett különleges nyelvi és kulturális helyzet figyelembevételével méltányosan szabályozandó. Ezt a határozatot legvégül és a fentiekre való hivatkozással azért is meg kellett hozni, mert a köztársaság kormánya az 1920. évi 122 számú nyelvtörvény 6-ik §-a ellenére az 1926. évi 17 számú végrehajtási rendeletben Ruszinország különleges helyzetének megfelelő kivételes jogot nem statuál , így e hiányt az országos képviselőtestület tárgyalási és munkaeredményi lehetősége érdekében és az említett 6-ikk szellemében a meghozott határozattal pótolni kellett. Ez hozza aztán magával, hogy engedményeket tesz olyan téren is, ahol pedig szilárdnak, meg nem alkuvónak lenni a kötelessége, mert minden más — bűn! E bűnről kell tehát elsősorban leszoknia a magyar szülők százezreinek, hogy a veszendő magyarokat a mi bárkánkba visszamentsék. B ŐDі tánckurzusa január hó 10-én vette kezdetét. Vasárnap este 8-tól Ö S S Z T Á N C Zártkörű csoportok tanfolyama januárban kezdődik. X. évfolyam, 13. szám. LAUFER S., Bratislava i Ondrejská 11., Tel. 29*22. 0 Az amerikai horvátok felhívása. (Bécs, jan. 28.) A horvát függetlenségi mozgalom Amerikába is átterjedt. Ennek tulajdonítható, hogy Pittsburgban az amerikai horvátok naggyűlést tartottak, melyen megalakították politikai szervezetüket. * A szervezet felhívta a macedónokat, montenegróiakat és a horvátországi szerbeket is az egyesülésre, hogy országaik önkormányzatát kivívhassák. Az amerikai horvátok beadvánnyal fordultak a népszövetséghez és a horvát nép elnyomatása ellen ott fognak segítséget kérni. Macedón lapok jelentése szerint a jugoszláv diktatúra 300 személyt tartóztatott le. Ez a rendszer — írják a lapok — a királyság bukásához fog vezetni. NEMÉNYI ADOLF REÁLISAN ÉS DISTE CRÉTEN HÁZASSÁGOT KÖZVETÍT. Budapest, Baross-tér 17, földszint 7.