Kárpáti Magyar Hírlap, 1931. (12. évfolyam, 1-147. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1931. január 1. MAGYA­­ HÍRLAP Donátd Drogéria Uzhorod A Bercsényi szálloda mellett. Karácsonyi ajándéknak alkalmas fényképezőgépek, parfüm- és manikűr kazetták nagy választékban raktáron. Mikor lesz kész a vízvezeték? Irta: Gaal Iván. Az ungvári vízvezeték építése ügyében 1930. évi szeptember ide 1-én a következőiket vetettem­­papírra: "»Ungvár városa és a Maticska-cég között kötött 11332/1929 számú egyezmény értelmében a vízvezetéki csőhálózat b afektetési munkálatainak az 1930. év végéig befejezést kell nyerniök, illetve a határidő kit­ola­tik ez 1931. év végéig,­­ha abból a város­nak kára nem származik. (Ami meg is történt). і A Maticska-cég vállalati összege a csőb­erek tevéssel kapcsolatosan 5 mil­­­­lió 723.000 Re. Ebből a mai napig , (tehát április—,augusztus - tavaszi-­­ nyá­ri 1 hónap alatt) számlázott 2 millió 523.513 iKh­-t, mint az eddigi teljesít­­­­mények utáni kereseti összeget. Ezen kereseti összegben 1.491.247 Ke értékű és na­gyrészben még ha nem épített, de már leszállított cső és egyéb könyök­öntvény stb. ára is benn foglaltatik. :A munka mai nap még csak a hí­don­ inneni városrészben és csak a fővezetékek lefektetésére szorítkozik (kwáve a Rabin-, Kazinczy-­­és­­Kis-­­ id-uccákat, a­hol már a házi kapcso­lások is készülnek), és sem az általá­­nos kapcsolási, sem a mellékvezeté­­kek lefektetési munkálatai még kez­detüket, nem vették. .A f hídontúli ré­ten még meg sem kezdődött a mun­ka.­­A legnehezebb munka az tehát még a hídon-inneni részen is hátra van, amit igazol, hogy még a Hajnal- és Bercsényi-óceán át a Kálvária-hegy-­­ re vezetendő Tőny,­mecső és a Vár­­megyeháztér—Kálvária-utcáin át a Kálváriára vezetendő, illetve címét a vizet leadó cső, illetve csövek elhe­lyezési munkálataihoz még hozzá sem fogtak. (Még ma sincsenek ké­szen). Ilyen körülmények között mégis vannak szakértők, akik azt állítják, sőt, maga a cég főmérnöke is állítot­ta, hogy a Maticka-cég munkálatai rohamosan haladnak, úgy, hogy a vízszolgáltatás a shidoninneni részen még ez év folyamán kezdetét veszté­sen sem tudnak ma még szolgá!­­V­agy­is hogy még ez év folyamán el fognak készülni az összes csővezeté­k­ek, kapcsolások stbbi. Minthogy én, aki a munkálatok elő­hal­adás­át állandóan figyelemmel kísérem, ezen szakértői vélemények, illetve megállapítások helyességében erősen tamáskodom, s mert egyszer már kézzel foghatólag is igazolni akarom azt, hogy vannak laikusok, akik előre jobban látnak, mint egyes szakértők: jelentem már most itt ki, hogy a Maticka-cég által vállalt cső­­elhelyezési s ezzel kapcsolatos mun­kálatok ididon-inneni része nem fog ez éviben elkészülni, s így a vízveze­ték vizet ez évben még akkor sem fog­­rendszeresen szolgáltatni, ha a kutak, a szivattyúház és a víztartá­lyok kellő időben meg fognak is épít­tetni, ami szintén kétséges. (Nem is készülte­k még el). " Dokumentálni óhajtóim e kijelen­tésemnek beválása esetére azt, amit különösen a vízvezetékkel kapcsola­tosan már többsör­­bizonyítottam (­ki­sajátítási ügy, a vízvezeték hajtó­ereje), hogy kár a szakértőknek az úgynevezett laikusokat annyira le­kicsinyelni s fumigálni akarni, mint ahogy ez történni szokott általában,­­ aminek azután mindég a közér­dek vallja kárát«. * Ma, az 1931. év első napján megál­lapítom, hogy 1930. évi szeptember hó 1-én papírra tett fenti vélemé­­­­nyem teljesen bevált. Ez elégtételül szolgálhat és szolgál is nekem azon támadásokkal szemben, melyekkel engemet illettek a vízvezeték­­építés­sel kapcsolatosan, de — sajnos — a városra nézve a munkálatoknak oly mérvű hátramaradottsága, hogy vi­zet a hídon inneni részen nemcsak rendszeresen, de még csak részlege­sen sem tudnak ma és még szolgál­tatni, óriási anyagi kárt jelent. Arra a kérdésre tehát, hogy­­»mi­kor lesz kész a vízvezeték?« egyelő­re pozitív válasz nem adható, nagyon valószínű azonban, hogy a shidon in­neni városrésznek vízzel­­való ellátá­sa is csak 1931. június havában fogja kezdetét vehetni, megjegyzi, hogy: »a biztosítottak legegyénibb érdekében volt szüksé­ges ily szigorú rendelkezéseikkel biz­tosítani az igazolvány beszerzését, mert különben ,bármennyire érthe­tetlen, nem mindenki tett volna ezen kötelességének eleget. Egyes biztosi­­■tottak oly nagyfokú nemtörődömsé­get tanúsítanak ezen akcióval szem­ben, hogy a betegbiztosító intézeteik kényszerítve lesznek a törvény szi­gorát alkalmazni­. Különös, vagy legalább is a beteg­­intézet előtt különös, miszerint lehet mondani senki sem vágyik erre a szociális gondoskodásra! Mi előttünk, és a biztosítottak­­tíz­ezrei előtt ez már nem különös, sőt érthető. Hisz senki sem megy szíve­sen a betegbizt­osí­tóba, ha valami baja van. »­Jöjjön el holnap«, — mondta a nem maga választott biztosító inté­zeti orvos úr annak a cselédleány­­nak, aki egész délelőtt ott járt le és fel a hideg folyosón és majd meg­őrült a fájdalomtól. .»Maga még tud enni« — mondta a másiknak, akinek talán egyetlen foga sem jó, és hiányzik a fele. (»Nagyságos Asszony kérem, in­kább szolgálok ingyen egy­­hónapig,­­csak tessék fizetni a privát orvos költségeit, hogy ne kelljen a betegse­­gélyző­be­­mennem« — ,mondja ,a má­sik szakácsnő.­­»Elküldenek majd a halálom után a szanatóriumba« — mondja ,a tüdő­­vészes pénztári tag, akibe már csak hálni jár a lélek. A szocializmusnak, a demokratiz­musnak ez a szociális intézmény a legsivárabb, a legellenszenvesebb in­tézménye. Nem hisszük, hogy egy 20 ezer lakosú városban csak 100 oly ember­t is össze lehetne szedni, aki jószívvel emlegeti. (Intézményt létesítő urak, nem az 5000­­K-ig terjedhető büntetéseket kellene törvénybe iktatni, hanem az intézménynél kellene olyan demokra­tikus, szociális szellemet bevezetni, hogy mindenki örömmel, jó szívvel gondolna rája, és önként sietne a tagok sorába.­­Baj, nagyon nagy baj, van már akkor, amikor dacára annak, hogy a munkaadó fizeti a díj felét, olykor az egészet, és mégis a törvény súlyos öklével kell kénysze­ríteni arra az illetéket, hogy beirat­kozzanak tagnak. Aki kétkednék, hogy mindez így van, ahogy megírtuk, vegyen magá­nak fáradtságot, és nézze végig pél­dául a fővárosi betegsegélyzőben az orvosi viziteket. Különösen egyik­másik­­orvos úrnál. KELLŐ az IN­LIVII!­ireppsi keletszlovenszkói és podk­­ruszi epolársítása, Számoló-, kalkulációs- és sokszorosítógépek Masaryk-tér 10. 1 (F г і e d­ p­а I о t a.) іі A kényszer­gondoskodás Tekintettel arra, miszerint a vonat­kozó törvény eléggé szigorú bünte­téseket ír elő, készséggel figyelm­ez­­­­tetjük olvasóinkat a kötelező szociá- S­lit .(1) biztosítási tagsági igazolvá­nyok kiváltására. Váltsa ki minden­­ munkaadó és alkalmazott, még ha І meg is van a maga véleménye erről * az erőszakolt szociális (!) intézmény­ről, ahol legjobb esetben is csak durva bánásmód, a gyógykezelés és aszpirin a mindent gyógyító orvosság. Alkalmazottat igazolvány nélkül a­­­­munkaadók csak abban az esetben­­ vegyenek fel, ha kötelezi magát azt 1­6 nap alatt beszerezni. Kuriózuma e biztosítási ügynek az,­­ hogy maga a rendeletét kiadó is k­i(Új katalógus). iA Rudolf Mosse cég, Prága e napokban küldte szét új újságkatalógusát , Csehszlovákia részére az 1930. évre. 5000 különbö­ző vállalatnak. iA nagyterjedelmű mű kiállítása művészi és élénk képet nyújt a Rudolf Mosse cég hirdetési irodájának az egész világot behálózó nagy szervezetéről. A katalógusban az összes­­belföldi újságok és folyó­iratok fel vannak sorolva, úgyszin­tén a hirdetési feltételek is. 3. oldal.

Next