Kárpáti Magyar Hírlap, 1933. július-december (14. évfolyam, 74-149. szám)

1933-07-02 / 74. szám

XIV évfolyam, 2 oldal KÁRPÁTI MAGYAR HÍRLAP 1933 július 2. — 74 szám Kisajátítással akarja az ungvári városi tanács a Kapos- és Minaj-utcá­­kat összekötő új utcát megnyitni Évek óta húzódó áldatlan ügy­ben döntött a városi tanács, ami­kor kimondotta, hogy az ungvári Kapos- és M­inaj -utcák között ösz­­szekötő új utcául szogáló területet kisajátítás útján szerzi meg. A bonyolult ügy még a kor­mánybiztosi rezsim bűnei közé tar­tozik, am­ikor a fővárosítás lázal­mában szabályozási tervet készí­tettek olyan farmján, hogy az épí­tendő új­unghíd és a vasúti állo­más között közvetlen útvonalat létesítenek, persze csak papíron. Az első hiba ott történt, hogy ennek a szabályozási tervnek alap­ján a városi jegyzői hivatal építé­si engedélyeket adott ki, anélkül, hogy az utca valóságban meglett volna. Néhány ház fel is épült, de lakóinak sehol sem­ volt kijáratuk, úgyhogy a szomszédok földjein és telkein át kényszerülnek közleked­ni ma is. Ebből pörök keletkeztek s a károsult telektulajdonosok kö­vetelik, hogy a város vegye meg a kérdéses telkeket és nyissa meg a tervezett utcát. Ez a „csekélység“ jelenleg 228 ezer koronájába kerülne a városnak, az úttest kiépítése nélkül, mely ugyancsak pár százezer koronát emészt majd­­ fel. Ide vitte a várost a kormánybiz­tosi rezsim városfejlesztési, illetve szabályozási lázálma és a jegyzői hivatal előre nem látó, meggondo­latlan cselekedete, amikor építési engedélyeket adott ki egy — még csak a térképen látható, de való­ságban nem­ létező — utcai front­­szakaszra. A város — nem tudván a telektulajdonosokkal zöldágra vergődni — kisajátítási eljárás en­gedélyezését kérte, melyet a mi­nisztériumtól már meg is kapott. Mielőtt azonban ennek alapján a kérdéses földterületeket megsze­rezné, ismét alkuba bocsátkozott a tulajdonosokkal, köztük a Duna­­bankkal is, amely hajlandó volt ott lévő telkének árából engedni, sőt kölcsönt ajánlott fel 3 évi idő­tartamra, hogy a város az ingatla­nokat megvehesse. Ez ügyben a tanács úgy határo­zott, hogy mégis csak a kisajátítá­si eljárást fogja ajánlani a képvi­selőtestületnek, mivel még mindig magasnak tartja azt az árat, amit a telektulajdonosok a területért kérnek. Az országos két. szoc. párt országos végre­hajtó bizottsága és or­szágos pártvezetősége ülést tartott Ótátra­­füreden Az országos keresztényszocialis­ta párt végrehajtó bizottsága és pártvezetősége e hét keddjén tar­totta üléseit az ótátrafüredi Nagy­szálló sárga szalonjában. A pártvezetőségi ülést Ester­házy János országos elnök nagy megnyitó beszéddel vezette be, melyben a meg nem alkuvó ellen­zéki politika mellett való kitartást jelölte meg egyedüli helyes útnak, mely a boldoguláshoz vezet és ki­hangsúlyozta az ifjúság megszer­­vezésének szükségességét. Az ülé­sen elhatározták a szervezeti sza­bályok módosítását és ennek meg­szövegezésére bizottságot küldöt­tek ki. Az Országos Hivatal megindította a vizsgálatot a beomlott bustyaházai betonhíd ügyében A nagy máramarosi árvíz óriási pusztítást vitt véghez Huszt és Técső vidékén és a medréből kilé­pett Tereblya folyó Bustyina mel­lett magával sodorta az új hárommilliós betonhid alappillérjét s ezáltal a betonhíd vasszerkezete kettéroppant. Az országút forgalma napok óta szünetel. Az Országos Hivatal a maga ne­mében páratlanul álló hídbeomlás ügyében azonnal megindította a vizsgálatot és nem kétséges, hogy az állam nem fog szemet hunyni az építkezés körül történt esetle­ges bűnös mulasztás fölött. Az U­ngvár—Munkács közötti állami betonút botránya után a bustyinai betonhíd beomlása hiva­tali és szakértői körökben nagy konsternációt keltett. Akik memorandumban követelték a kárpátaljai összes csendőrök elbocsátását és Rozsypál azonnali menesztését Tizennégy napi fogházat kaptak érte A turjapaszikai tüntetés leveré­sén igen felháborodott Kozma Elek és Boglya Antal, két sasvári la­kos. Elhatározták, hogy „memo­randum­ot“ szerkesztenek, amely­ben követelni fogják a kárpátaljai összes csendőrök azonnali elbo­csátását és Rozsypál országos el­nök haladéktalan menesztését. Elhatározásukat tett követte. A memorandumot elkészítették és ha közben erdőkihágásért nem ke­rülnek a nagyszőllősi fogházba. A cella csöndjében a két bús magyar — egyéb híján — olvasgatni kezd­te a memorandumot. Felháboro­dással tárgyalták a turjapaszikai véres eseményeket és nem a leghí­­zelgőbben nyilatkoztak a hatalom­ról. A fogházőr figyelmes lett a memorandumra, elkobozta a fog­lyoktól, így került az ügy a bereg­szászi kerületi biróság elé, mely a szorgalmasan gyűjtögették hozzá­­ az aláírásokat. A két memorandumb­ól fejenként 14 Mindez kezdetben ment volna, s napi fogházra ítélte. Fegyelmi indul egy ungvári rendőrfelügyelő ellen, mert Camillos mestert csalinak vélve felkísérte a rendőrségre Camillos mester, a Berlinből ki­utasított nagyhírű szuggerátor újra felbukkant Ungváron. Mintegy négy héttel ezelőtt távozott el Be­regszászra, ahol nem igen támo­gathatták, mert visszatért a fővá­rosba. Alig, hogy megjelent a korzón és betért a Rotmann—Neuwirth­­cég üzletébe, utána ment egy rend­őr és felszólította, hogy kövesse őt a rendőrségre. Camillos hiába tiltakozott az el­járás ellen, hiába mutatta cseh­szlovák útlevelét, a rendőr hajtha­tatlan maradt, felkísérte az őrszo­bára. Itt kiderült, hogy az volt ellene a vád, hogy nem fizette ki a tartozását a beregszászi Ro­­yal-szállóban és ezért őt az utcán „feljelentették“. A feljelentő Do­­rnáth szállodatulajdonos felszólítá­sára egy rendőrfelügyelő preventív módon járt el és Camillost min­den további nélkül a rendőrigazga­­tóságra kísérte. Ez ügynek most érdekes követ­kezményei lesznek, mert — érte­sülésünk szerint — a nagyképessé­­gű hipnotizőr feljelentésére fe­gyelmi indul a rendőr ellen, azért, mert minden felsőbb utasítás nél­kül, felkérésre, hogy „egy csalót kell ártalmatlanná tenni“, Camillost az utcai közönség nem kis bámulatára elővezette. Készítek ízléses papi reverendát, rimádét. Polgári szalonruhát, mindennemű civilruhát. Pontos és jó munka Saját anyag kül- és belföldi szövetekből. Szolid árak! Szíves pártfogást kér: Istvány János papi­ és polgári szabó ART, Szob­UZHOROD—UNGVI ЯШШШШШЯВВ Szobránczi­ u. 13. sz. Az ungvári városi zeneiskola nagysikerű vizsgahangversenye A­z ungvári városi zeneiskola zenenövendékeinek vizsgaverse­nye f. hó 26-án, a városi színház­ban szép számú közönség előtt nagy siker jegyében folyt le. A műsoron híres zeneszerzők művei szerepeltek, melyekben a következő növendékek voltak jók: Kyrcs Щ zongora szóló, Puza I., Juhász I. zongora négykezes, Ocs­­kay Leo, hegedű szólója, melyet szépen intonált, zongorán Ignáczy Baby kisérte a tőle telhető tudás­sal. Ruszinkó I., Ruszinkó A. zongora négykezese, Puszta Lajos zongora szólója, Leko János hege­dű szólója, Petróczy A., Balogh N. zongora négykezese, Soltész Klára zongora, Balogh Márta zon­gora, Malcher M­árta zongora, Deschman Margit, Punykó Erzsé­bet zongora szólói tetszettek. O. Rieding: Praeluidum, fuga, három hegedű, zongora, Szabó, Preusz N., Wolf P., Hrancsák N­. Tökéletesen interpretálták a nehéz Praeludium­ fugát. Intonálásuk, összjátékuk kifogástalan volt. Vorák K. zongora szólója felül­múlta egy gyermek tudását. Wolf Pál hegedű szólója meglepte a kö­zönséget. Wolf vonókezelés egyen­letes, ujj technikája könnyed, biz­tos, tónusa meleg. Zongorán Hrancsák M. kísérte, hozzáértés­sel. Megemlítésre méltó a kis Pálffy Ducika hegedű szólója. Zeitz G-dur koncertje lekötötte a közönség fi­gyelmét. Precíz játékával, tiszta intonálásával igazi élvezetet nyúj­tott. Megérdemelte a részére ki­utalt hatalmas tapsot. Ignáczy Baby zongora szólójá­ban megmutatta, hogy a gyerm­eki lélek is átérzi a költő gondolatát. ’Chrebor Pál szép csengésű, szé­les skálájú tenorjával két műdalt énekelt. Átérzéssel és stílusosan. Zongorán Bleier M. kisérte kifo­gástalanul. Preusz H. hegedű szólójával re­mekelt, Bleier M- zongoraszólójá­val nagy sikert aratottt, Rotman Dóri zongoraszólója jó volt-A vizsgahangversenynek három kiemelkedő pontja volt. Szabó M. hegedű szólója, Bruzsenyák Miagda énekszólója, Hrancsák M. zongo­ra­szólója-Szabó M. hegedű szóló. Beriot: Scéne de balett-jével meglepte a közönséget. Szabó M. ebben a szó­lójában nem sejtett tudását csil­logtatta. Ujjtechnikája könnyed, biztos, vonózása határozott, egyen­letes, tónusa kellemesen szép, for­téi, pianói, staccato­ja, flagetlet­­jei meglepően jók. Szabó M. ilyen haladással hamar az el­sők közé fogja magát felküzdeni. Bruzsenyák Miagda: Puccini: Tosca Imája, ária szóló. Ezt az AJÁNLJA ELSŐRENDŰ RÁDIÓ- „ANTENA“ BENEDIKT E­LEMER JAVÍTÁSOK SZAKSZERŰEN ES KÉSZÜLÉKEIT ÉS EZEK ALKAT- radio elektro s.aku.set és laboratórium OLCSÓN AKKUMULÁTOROK RÉSZEIT A LEGOLCSÓBB ÁRON. TELEFON 474 U Z H - R . D, Zalkovicovo 6. szám TO­LT ÉS E LELKIISMERETESEN , Karteren kívül

Next