Kárpáti Magyar Hírlap, 1939. július-december (20. évfolyam, 147-294. szám)

1939-07-01 / 147. szám

biztosítsa vetéséT JÉGKARRA I­ gyei tisztviselőnek korábbi állását, aki a jelen rendelet alapján tör­tént kinevezését közvetlenül meg­előzőleg Magyarország egyéb terü­letén rendszeresített álláson szol­gálatban állott, megüresedettnek kell tekinteni. Amennyiben az ilyen tisztviselő az új állásban ver­lege minőségben elhelyezést nem nyert, őt korábbi állásába vissza kell venni, ha korábbi állását már betöltötték, mint létszámfelettit kell visszavenni. 2. Az a városi vagy községi tisztviselő, aki a jelen rendelet alapján történt kinevezését köz­vetlenül megelőzőleg Magyaror­szág egyéb területén rendszeresí­tett álláson szolgálatban állott, ezt az állását továbbra is megtartja és a kinevezés tartama alatt őt fize­tés nélkül szabadságolni kell. Az ilyen tisztviselő pótlásáról szük­ség esetében helyettesítés útján vagy tiszteletdíjas alkalmazásával kell gondoskodni. 16. §. 1- A 13. §. alapján kinevezett tisztviselőnek és egyéb alkalma­zottnak azokra a rendszeres állan­dó eletm­ényekre van igénye, ame­lyek a fennálló jogszabályok alap­ján a hasonló álású vármegyei és községi tisztviselőket és egyéb al­kalmazottakat megilletik. A kikül­detési és átköltözködési illetmé­nyekre vonatkozóan az állami és a vármegyei alkalmazottakra nézve fennálló rendelkezések irányadók. Az olyan tisztviselő vagy egyéb al­kalmazott részére, aki az ideigle­nes kinevezését közvetlenül meg­előzően már m­ás állomáshelyen tényleges szolgálatban állott, az ideiglenes kinevezéssel kapcsolat­ban átköltözködési költségek jár­nak. 2. Az alkalmazottak lakáspénzé­nek megállapítása szempontjából a kárpátaljai területen fekvő közsé­geknek lakásipénzosztályba sorozá­sára nézve­­— mindaddig, amíg uja­bb lakáspénzosztályba sorozá­suk be nem­ következik — az 5803/ 1908. ML E. sz. rendelet és a 2926/ 1911. ML E. sz. rendelet rendelke­zései az irányadók­ Amennyiben az említett rendeletek szerint va­lamely község a VII. lakáspénzosz­tályba tartozott, az ilyen állomás­helyet úgy kell tekinteni, mintha a VI. lakáspénzosztályban volna. 3. A kormányzói biztos, a főta­nácsadó, a közigazgatási kirendelt­ségek, az árvaszékek és a főszolga­­bírák személyi és dologi kiadásait az államkincstár viseli; a községi tisztviselők­ét, egyéb alkalmazot­tak illetményeit pedig, az állam­­kincstár előlegezi. IV. A községek háztartása. A 17. és 18. § értelmében a kár­pátaljai községek költs­­égvetést ké­szítenek, azt legkésőbb augusztus 31-ig tervezetben a képviselőtestü­let elé terjesztik, egyelőre csak a szükségletek és fedezetek összegét kell megállapítani, egyebekben a rendes jogszabályok az irányadók. Amíg a kirendeltségi vezető ál­­a költs­égvetés jóváhagyást nem nyer, csak elkerülhetetlen kiadáso­kat szabad a közélet saját bevéte­leiből teljesíteni. Az államkincs­tárnak fizetendő ideiglenesen mindazok a közszolgáltatá­sok,ame­lyek azelőtt a csehszlovák járási і önkormányzatot illették. V. Vegyes rendelkezések, і A 19.—22. §-ok aziránt intézked­­­­nek, hogy az országos közigazgatá­­s і і jogszabályok hatálya a Kárpátal­­­­ára is kiterjed. A pénzügyi, bá­­s­nyászati társadalombiztosítási és­­ ipari tulajdoni közigazgatásról kü­­l­­ön rendelet intézkedik. A folyamatban lévő ügyekben az­­ egyesekre nézve a változó­ból hát­­r­rány nem származhatok. A márci­us 15. napján érvényben volt sza­­­­bályrendeleteket az illetékes mi­­­­niszter mellőzheti és újak alkotá­sára kötelezhet, a késedelemnek sé­relmes volta esetén ideiglenesen ilyeneket megállapíthat. Az ügy­vitelre a jelenlegi vármegyei sza­bályzat illetékes. Az 1936. évi ha­tós­ági orvosi szabályzat nem nyer­­ alkalmazást. I Verhole, Fancsika, Tiszasásvár, I H­ömlöc és Csongor községek ide- I­­glenesen Bereg és Ugocsa, Uvig- I­­hosszúmező köztség Ung várme- I gye területéhez csatoltatik. A ren- I delet hatálybalépésének időpontját і a belügyminiszter állapít­ja meg. і A rendeletet Teleky Pál gróf mi­niszterelnök írta alá. ЩВ—ПИШНІМ Intelem Románia felé ((Paris.) N­élha-néha a józan ész szavai is hangot kapnak. Legújab­­­­ban a „Victoire“ c. francia újság­­ hasábjain Harvay főszerkesztői küld komoly intelmeket Románia felé, hogy a „béke biztosítása ér­dekében helyes volna, ha Románia­­visszaadná Erdélyt Magyarország­nak és Dobrudzsát Bulgáriának.“ —­— A nevickei emlékmű leleplezése Féter­ Pál napján bensőséges ün­nepség keretében leplezték le a ne­­vickei várban elhelyezett emlékmű­vet. Lukács Géza dr a Turista-egye­sület elnöke, nagyszámú közönség előtt ismertette a nevickei vár je­lentőségét, múltját, majd Vörös Tihamér, az egyesület alelnöke leplezte le az emlékművet, melyen ez a felirás díszeleg: „Ezt az emléktáblát II. Rákó­czi Ferenc hűséges vezérének, gróf Bercsényi Miklós emléke­zetére, az elszakított északkeleti Felvidék visszatérésének eszten­dejében emelte a Magyar Turis­ta Egyesület.“ Az ungvári törvényszék első magyar elnökének ünneplése Péter-Pálkor meleg ünneplésben részesítették névnapja alkalmából Csarnóy Pált, az ungvári törvény­szék elnökét. A bírói­ és tisztviselői kar nevé­ben Homonnay Zoltán törv.­bíró üdvözölte Csarnóy Pált és egy ré­miek, ezüst cigerettadobozt nyúj­tott át az ünnepednek, aki megha­tott szavakkal köszönte meg a issze­retet és ragaszkodás névnapi meg­nyilvánulását. A cigarettatárcába ezt vésték be: „Az ungvári törvényszék első magyar elnökének.“ (25 bíró és­і tisztviselő neve.) Később Bothár Gusztáv, a járás­­bíróság elnöke a bírói és tisztvise­ Ickar nevében köszöntötte Glar­­t­nay Pált. A házi bensőséges ünnepségen kívül még számos jóbarát és veze­tő tisztviselő kereste fel névnapi gratulációjával a népszerű törvény­­széki elnököt. Az Ung újabb halálos áldozata A villanytelep alatt történt a szerencsétlenség Tegnap délután az Ungba lelte halálát az idei fürdőzés harmadik áldozata . A villany­telep mellett a mély vízben fürdött egy­­kis di­ák, aki úszás közben görcsöket ka­pott és elmerült. Hosszas kutatás után a kivonult mentők ráakadtak a holttestre. A szerencsétlen gye­reket Rompa Viktornak hívják, 10 éves, szülei a „Halálvölgyben“ lak­nak. Újra nyomtékosan figyelmeztet­jük a lakosságot: ne fürödjünk a vészél vés Ungban! Az UAC első selejtező mérkőzése A pesti „Pénzügy“ Ungvárott. ІІІмріа»«am 9 rfAflNI L.M Vasárnap délután Ungvárott az ЯІВб GiSeiScfl Ц 8іППаУІІІ I UAC-pályán játssza le az UAC az Iberc­ényi I KÁVÉHÁZ - ÉTTEREM - SÖRÖZŐ Гііілт/пі*Гі l/opfh P І і Q P . Gyönyörű kertbeliség, Esténként tánczene 16-tól LengyelV/ilі kitűnő zenekara szórakoztat NBB-be jutásért osztályozó mérkő­­zését. Ellenfele a budapesti „Pénz­ügy“ csapata. A mérkőzés kezdete fél 6 óra. Előmzérkőzés: S. K. Russs -4­0 MG (Felvidéki Kupa) fél 4 órai kezdettel. '&>NoШШШЯРш"^шяяттяяят"ЯЯШШШШШЩ!ШШЯШВ X (A fejfájás és a migrén) ak­kor, ha ezek a bélműködés és a gyomoremésztés zavaraiból ered­nek, gyakran már egy kis pohár természetes „Ferenc József“ kese­rűvíz használata után is megszűn­nek. Kérdezze meg orvosát! Major István vaskereskedésében, Ungvár, a Korona-szálló épületében Évforduló Városunk zenei életének egy kedves mozzanatáról számolunk be az alábbiakban: 20 éve annak, hogy Lengyel Zsigm­ond zenepedagógus megren­dezte Ungváron az első nyilvános zeneiskolai növendékhangversenyt. S ezzel elindította városunk zenei életét, mely a cseh megszállás alatt is, több-kevesebb lendülettel töl­tötte be hivatását. Lengyel Z­sigmond a maga ko­moly tudásával s iskolájának nívó­jával mindig az élen haladt s ki­vívta a nagyközönség és a sajtó el­ismerését. Iskolájából igen sok jó­­nevü zenészember került ki. Reméljük,, hogy Ungvár zenei életéből Lengyel tanár továbbra is kiveszi részét s a nagyközönség nem is le­sz hálátlan. Nagy diáktalálk­ozó Ungváron Meghatóan ünnepélyes keretek között zajlott le szerdán és csü­törtökön Ungváron, a program szerint, a Drugeth-gimnázium öreg diákjainak a találkozója. A Korona megtelt a seregszem­lére összejött öreg diákokkal, akik meghatódottan borultak egymás nyakába 20—30—40—50 évi egy­mástól elszakadás után. Dr Kere­kes István (1876), Havas Tivadar (1879), Petrik Jenő (1878), Sc­hlei­­ninger László dr (1881), dr Gutt­­mann Sándor (1883), Dudinszky István (1885), dr Fried Samu (1885), Csarnói Pál (1897)­.. hogy csak nehány nagyobb évszámot ra­gadjunk ki. Mennyi tapasztalat, mennyi emlék. Mennyit tudott volna, mennyit szeretett volna egy­másnak elmondani ezen az estén ez a pár száz ember, össze-össze a lendültek a poharak, s bizony olykor alig jött szó az ajkakra, csak a könny tolakodott oda a szemszögekbe. Néha fájó még a kedves emlék is. Szépek, talpra­esettek voltak az ünnepi beszédek. Komoly, s-szívhez szóló a sírbeszéd az elhunyt tanárok sírhantjainál. Egy délután, egy est, egy éjszaka az életből, azután újra széjjel a szélrózsa minden irányába, hiszen hív­ az élet, hív a kötelesség. S ta­lán soha többé nem találkoznak néhányak, akik tegnap este oly kedves közvetlenséggel ürízgették poharaikat egymás egészségére. Az ünnepély a következő tiszti­kart választotta meg: Díszelnökök: Antal Miklós, Fülöp Árpád, Kom­játhy Gábor, Margócsy Aladár, Roleszek Mátyás, Románecz Mi­hály, Smetana Péter, Sztojka Sán­dor, Szvoboda Ferenc, Tamásko­­vics Antal.. Elnök: dr Kerekes Ist­ván. Al­elnökök: Ilniczky Sándor, dr. Pelcsárszky Imre. Ügyvezető alelnök: dr Szuliicsák László.­­ Ügyész­: dr Rauch Károly. Főtit­kár:­­ Strok­ay Zoltán. Pénztáros: Papp Ferenc. Ellenőr: Onczay Gyula. És 16 tagú választmány.

Next