Kárpáti Magyar Hírlap, 1940. július-december (21. évfolyam, 146-293. szám)

1940-07-01 / 146. szám

Az ősi föld éltető ereje Reformok útján — Egy új magyar élet felé —A magyar falu ősereje (­r) Valamikor, a múlt év leg­elején, amikor lennt járt kerületé­ben vitéz Kolos­vár­y-B­o­r­c­s­a Mihály, az Orsz. Magy. Sajtókama­ra kiváló elnöke (akkor még mi­niszterelnökségi sajtófőnök) — Ko­moly értékű beszédében fejtegette hívei előtt: milyen utat kell követnie a magyarságnak, az új magyar élet megteremtése érdekében. ( A páratlanul szociális értékű és a szó nemes értelmében vett de­mokrata érzelmű politikus közvet­len modorban mutatott rá arra, hogy a magyar életnek föltétlenül szüksége vam, bizonyos irányú és fokú reformokra, azonban­ ezeknek a reformoknak a ha­gyományokban kell megtalál­nuk életenergiáikat. S amikor gondolatait fejtegette —і bámulatos érzékkel előtérbe tolta a falut, amikor a magyar em­berről beszélt az első sorokba he­lyezte a magyar „parasztot“. Mit látott meg Kolosváry-Bor­­csa Mihály a magyar faluban és a magyar falu emberében?... Meglát­ta az ősiséget, a hagyományt, azt az energiát, amely az országot ezeresztendeje táplálja, élteti és virágoztatja. A magyar falu népe nélkül nincs magyar (történelem. Igaza van a népszerű sajtóvezér­nek: a magyar paraszt a magyar földből hajtott ki s felszökött mint sudár jegenye a szivárványövet­ A Kolosváry-Borcsa-program las­san, fokonkint életet kap: a szoci­ális kérdésekből egyre több való­sul meg, a reformok tömkelegéből egy új Magyarország sarjadozik kifelé. Az új Magyarország, új ma­gyar élettel éli reneszánszát, de az alap, a háttér a magyar múlt, a tradíció! Testvérek, fogadjuk meg sajtó­vezérünk szavait: szeressük nagyon ! és becsüljük meg a magyar pa­rasztot, a magyar munkást és a FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ­ te magyar ég felé. Oda van­ tapad­va ehhez az áldott anyaföldhöz, melytől elválni, megválni nem fog tudni soha- A földért és a föld­nek él, amely földből él azután az egész magyar nemzet. A dolgozó magyar parasztra, a dolgozó magyar munkásra és a dolgozó magyar középosz­tályra épít elsősorban Kolos­­váry-Borcsa Mihály! A magyar múltnak igen nagy is­merete tanította meg arra, hogy az ország eme rétegeiben még soha nem csalatkozott senki. Akadtak ki­sebb-nagyobb kilengések, éretlen megtévesztések nyomán, de ez a réteg bárminek mutatta magát, bár­minek mondta magát ideig­­óráig a lelke mélyén mindig maradéktalanul igaz magyar volt. Kolosváry-Borcsa Mihály nem elméleti politikus, kezét és eszét rajta tartja a magyar gazdasági élet üterén. Gyakorlati politikus, aki a maga őszinte nyíltságával el­gondolásait nem rejtegeti a véka alá, még abban az esetben sem, ha ez esetleg nem tetszene vala­kinek, vagy valakiknek. S ez a tisztán látás helyes útja. Álljunk szembe egymással, nyíltan beszél­jünk, m*­i közelebb kerülünk általa egymáshoz. A levitézlett Roosevelt Roosevelt kiélte önmagát — Politikája nem szolgál békecélokat — Cselekedetei nyomában Wilson szelleme kisért tyárba és gátat vetnek mun­­­­kája elé. Nekünk az az érzésünk, hogy Amerika végre is félre áll a hábo­rútól. Oly nagy anyagi, ember­i és erkölcsi veszteséget jelenthet ez a számára, hogy a józanabb rész nem fogja merni vállalni a kocká­zatot. Egyik nap az a hír jön, hogy beleavatkozik a háborúba, a másik nap az jön, hogy, nem avat­kozik bele. Komolyabban, véve a dolgokat szemügyre, lényegileg a helyzet már ma is az, hogy alap­jában véve már akkor beleavatko­zott, amikor a szövetségesek ré­szére megkezdte a hadianyagszál­­lítást. Ennél tovább nem ment és­ nem is fog menni. Saját érdeke kívánja ezt meg. Roosevelt külpolitikája nagyobb­­ vonalaiban teljesen a wilsoni sze­rencsétlen külpolitika. Az a politi­ka, amely nem lát az orra hegyé­nél tovább. Elve és célja nem az igazság szolgálása, hanem az­ anyagi érdekeknek minél nagyobb mértékben való biz­tosítása! A munkanélküliek 10—12 milli­ós tömegével bíró Amerika hely­zetét részben meg lehet érteni: munkát kell adni 12 millió éhes, zajongó embernek. Azonban­ ta­lálja meg Amerika a munkához való utat a béke szolgálásával és nem a háború totálissá tételével. Roosewelt politikája az a va banque játék, amelyben a játékos egyetlen lapra teszi fel a lehetősé­geket: nyer vagy veszít, győz vagy bukik! Roosewelt nem tesz jó szolgála­tokat hazájának meggondolatlansá­gával, intranzigencájával. Politiká­ja győ­relme esetén­ olyan bajoké­ba sodorná, amelyet még az aranyakban dúskáló Amerika is csak igen hosszú évtizedeken keresztül heverhetne ki. Bizonyára sok minden­ eshetőség­gel nem számolt Roosevelt, hogy ennyire elragadtatta magát.. De úgy látszik, hog­y a nálánál jobban számít, figyel és következtet ma­ga az amerikai nép, mert tiltakozik az európai háború­ba való beavatkozás ellen, sőt magát Rooseveltet is menesz­teni kívánja, hogy a wilsoni szellem ne kísértsen tovább! Wilson politikája megbukott, Roosevelt politikáját is megbuk­tatja a rohantó időt és az­ észszerű­­ség! Új utak állanak a holnapok embere és­ emberisége előtt, vétke­­zik a népek sok-sok milliója ellen, aki ezeket a vasbeton utakat­­igyek­szik aláaknázni, hogy a levegőbe röpítse a világbéke gondolatát! (—!) Kétségtelen, hogy Roose­velt nem jó szelleme a békeügy­­nek. Amerikát, —­ ha csak rajta múlik, — már rég belesodorta vol­na az európai háborúba. Ez a mun­kája, nehezen megy, mert ennél a kérdésnél még Észak- és Délame­­rika is szemben találná egymást. De ezenfelül a Washingtoni Fehér­háznak­­ vannak nyugodt, hideg­­fejű, józan politikusai, akik belelátnak Roosevelt­kár­ Betörőnek nézte a tanító a pos­tást egy kárpátaljai községben és agyonlőtte Ugocsa megyei Felsőalmási köz­ségben Horváth Miklós tanító há­zába bekopogo­tt Simon Bálint ti­­szaújlaki postai kézbesítő, mert egy expresslevelet kellett volna kikézbesítenie­ A sötétben a­­tanító azt hitte, hogy valaki be akar törni lakásába és leventefegyverét felkapva, kisi­­­­etett az ajtóhoz. A kézbesítő igaz­­­zolni akarta magát, táskájához nyúlt, mire a tanító leütötte a fegyvert. Simon Bálint holtan esett össze, a golyó a szívét érte. A tanítót előállították a csendőr­őrsre, ahol azt vallotta, hogy be­törőnek vélte Simont és azt hitte, hogy táskájából revolvert akar előrántani. Zeneiskolai vizsga Ungváron Az ,,Ungv­ár Város| Plotényi Nándor Zeneiskola“ június 27-én tatotta meg a Kaszinó termében az első nyilvános és egyben idei tanévzáró növendékhangversenyét.­­ A szép számmal egybegyűlt hall-­­gatóság ünnepi áhítattal mondta el a magyar­ Hiszekegyet, majd dr Megay helyettes polgármester a zeneművészet iránt érzett szeretet­ből fakadó magasvonalú megnyitó­ját tartotta­­meg, amelynek során a többi között a következőket mondta: „­Ungvár város vezetősé­ge megértette és magáévá tette a Vallás és Közoktatás­ügyi Minisz­térium kulturális törekvéseit, ami­dőn a húsz éves rabság­ után min­dent elölről kezdve, áldozatkész­séggel hozzájárult, hogy falai kö­zött a komoly zenekultúra, de kü­lönösképpen a magyar zenekultú­ra gyökeret verhessen. Mi, akik egy Liszt, Erkély, Hubay, Vecsey, Bartók, Kodály, Dohnányi, Platé­nyi és stb. névsort adtunk a zene­világnak, ezzel méltán az elsők közzé vereked­ik magunkat az eu­rópai kulturállamokban. Ungvár vá­rosa azzal, hogy hajlékot adott a komoly­zene, de különösen sajá­tos magyar muzsikánk fejlesztésé­nek és ápolásának, helyet biztosí­tott, magának abban a nemes ma­gyar törekvésben, amelynek ered­ményére nálunk nagyobb államok felfigyelnek és a legnagyobb elis­meréssel adóznak.“ A lelkes szava­kat meleg taps követte. Úgy a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, mint Vinigvár város vezetősége joggal lehet büszke ar­ra a meglepően szép eredményre, amit Drávai Lajos intézeti igazga­tó a hegedű tanszakon­ és Hajtó Ilona tanárnő a zongorás tanszakon az első év leforgása alatt elért. A műsoron szereplő növendékek a kellemes meglepetések sorozatát váltották ki a hallgatóságból. Ne­héz feladat lenne akár a hegedű­sök,­ akár a zongoristák köz­ül a legjobbat kiválasztani. A műsor után­ Drávai Lajos igazgató tartott beszámolót az el­végzett munkáról és nagy vonalak iránt vázolta a jövő tanév program­ját. örömünkre lenne, ha a jövőbeni minél több hasonló jól sikerült hangversenyt hallhatnánk. Bercsényi Mozgó Ungvár Hétfőn—kedden, június 1—2-án. A francia filmgyártás remeke. Névaparti nász Tolstoj Leó gróf­n­ „Élő holttes­t“ c. regényének sikerült film­­változata. Főszereplők:­ Grabi Morlay, Victor Francon. Szerdán-csütörtökön: SZERELMI RIPORT­ — (Az angol háborúval van tele a Drótkefe) új száma, amely a kü­szöbön­ lévő német-angol leszámo­lásból kínálkozó minden humort és szatírát olvasói elé tálal. Cikkei, rajzai elsőrendűek. Kiadóhivatal, Bpest, IV., Veress Pálné­ u. 35. KORONA Sörcsarnoka (Kis Korona) \JF­CSORA ÉTLAP SZERINT FÉLLITER SZEREDNYEI BORRAL Pa- 1.30 A kerthelyiségben SPIRO ZENEKARA A DOBNÁL VORONIN DIMYTRIJ a rádióból ismert orosz énekes végtelen áldozatokat hozó magyar középosztályt. A városi hídmérleg mellett ЖЯ g g ят a Felszabadulás­ utca sarkán El g у Еі Щ Hon ’ж Потел П építkezési, tüzelőanyag kereskedése és Ildna L­eZbU' LS. kályhásüzeme. Telefon 228. Mész, cement, szén, tűzifa, festék és ecsetáru. Eternit pala, kátránytermékek és olajok, gipsz és nád, szolyvai parketta és cserépkályha a legolcsóbb árban, állandóan raktáron.

Next