Sas. Vegyes tárgyu iratok az olvasni és tudni méltó minden ágaiból 10. (Pest, 1832)

Felvilágositás Kazinczy utjának 25-dik lapjára

á­sát, a’ most megjelent Árpádiás íróját. Ebed utált néhányan gyalog menőnk le az ő magányába ’s az én kívánságomra gyalog. Ez az ő szőlőháza közel áll a’ Monostor kertjéhez ’s ő itt lakik inkább, mint benn a’ faluban, mert Plebánusi lakja egésségtelen és szűk. Lelke elevensége egészen elhagyta; ritkán lobban dévajságra, vagy csak erővel. Társaimnak nehéznek tetszett gyalog menni vissza a’ hegyre ’s két szekeret kértek ki, mellyen felmehessünk ’s Endre is feljött. Az Apát tudni akará, ha Endre adá e’ az én nevemet is valamelly fájának, a’ mit tenni szokott, midőn író látogatja meg; ’s kénytelen vala megvál­tani, hogy az most eszébe nem juta, ámbár ott szó vala arról, hogy egy elbérmált fája a’ múlt télen kifagyott. Guzmics úgy akará, hogy mennyünk le a’ Pázmándi magányba még egy­szer, hogy a’ mit Endre elmulaszta, helyre hozathassék, de én azt óhajtám inkább, hogy a’ Monostor kertje tartsa fel ittlétem emlékezetét. Szavamon fogtak ’s a’ t.u A’ mit a’ 45-dik lapról írok még ide, nem olly világosan téged illet, de ha egyik másra ma­gyarázza is, más meg rád értettnek veheti, így van: „Örvendek, hogy ő is felszóllala, (Rumy Prof. érti­ ’s nem pirulok megvallani, hogy a’ párduczos Árpád tömjénzőjitől végre borzadok, ’s szégyenlek tekintetni társoknak. Én nem tudom , az a’ becsü­letes ember mit véthete olly nagyot az Istenek ellen, hogy­ ezer esztendeig csendesen fekhetvén sírjában, most onnan minden által felrángattatik, a’ ki el­hitette magával, hogy hexametert pörölyözni ’s va­lami ollyan formát, mint az Eposz, össze­firkálni is tud-“ Ezekből, jó Endre, már egészen érthetsz, miért aggságoskodtam egyéb tekintetből is irántad. Sajná­lom , hogy az Öreg K­­illy gyermekes meggondolat­lanságokat irkála útjába. Vagy mintha egyenesen ártólag dolgoznék ellened. Ládd nevezted volna el azt az odvas vén al­mafádat Ferenciájának akkor öszsze meg öszsze­di­

Next