STUD - Statisztikai Tudósító, 1937. november (5. évfolyam, 226-248. szám)
1937-11-04 / 226. szám
2. oldal. STUD/1937. november 4» Csütörtök. A magyar módszer szerint nyersen,minden korrekció nélkül 13.9 % A spanyol ,,ll.régi németalföldi módszer szerint 12.4 % /absz. »• 22.774/ A francia i ll. belga módszer szerint 11.7 % / " " 21.418/ Az angol módszer szerint 7.8% / " n 14.285/. Látható tehát, hogy a módszertani különbségek mind lényeges részt tesznek a magyar csecsemőhalandóság magas színvonalában, sőt, hogy a külföldi módszereket alkalmazva a magyar arány a nyugateurópai csecsemőhalandóság 5 % körüli színvonalát egyre jobban megközelíti. Pl. már 1956-ban a magyar arány a francia módszer szerint 11.7-ig, az angol szerint pedig egészen 70 Q £-ig esnek vissza. % /SZÉL TIVADAR DR./ EGY PESTKORNYÉKI MUNKAS-Budapest környékéről naponta sok ezer munkás érkezik ,а/£4чгагозЪаД munkásoknak”ez a része , amelyik munkahelyétől 15g -Sokszor- 20 kur. távolságba lakik, más életet él, mint a Pesten lakó munkás. Egy ilyen szakmunkás, kb.nek e feeti keresete 250 - 50-60 filléres órabér alapján naponta átlagban, a várakozási időt is beszámítva 5 órát tölt el villamoson. Egy évben 300 munkanap és nyolcórás munkaidő mellett 112 munkanapot tesz ki az utazás s ha 25 éven keresettül teszi meg ugyanezt az utat, 2.812 munkanapot tölt el a villamoskocsikon.Ha belépünk a vidéki munkás otthonába, amely rendesen egy különálló egy, vagy kétszobás kis ház, 160-200 négyszögöl kerttel, mindjárt megkapjuk a magyarázatot arra,hogy miért vállalja a munkás naponta az utazás fáradalmait és miért nem megy munkahelyeihez közelebb vagy Budapestre lakni. Azért nem teszi ezt, mert vidéki otthona-egyb, külön kis világ, ahol a maga kedve szerint pihenheti ki a nap fáradalmait. A házhoz tartozó kis kertjében szívesen foglalatoskodik a hazatérő munkás.- Sajnos, kevés közülük azoknak a száma, akik saját házukban és nem bérelt lakásban laknak.- Az egyszobás lakások havibére 15-20.- Heti keresetének egyharmadát, mintegy 8 pengőt tehát utazásra is lakásra költi A vidéken lakó munkás. Az utazási költség ugyanis a H.É.V.vonalain heti 4 , és ebben még nincs benne a budapesti villamos költsége. A munkás fizetésének megmaradt kétharmad része kell tehát, hogy fedezze a heti szükségletet. Egy háromgyermekes, öttagú munkáscsalád heti élelemszükséglete,amint azt egy helybeli keretkedő hitelkönyvéből megállapítottuk, 18.70 pengőt tesz ki.- A fejadag napi 55 fillér.- A 18.70 pengőből 14.96 pengő esik élelmiszerre, 2.84 P tüzelésre és világításra, 90 fillér a háztartási cikkekre.- Szembeállítsa sezeket az öszszegeket a Szakszervezeti Értesítőben közölt heti szükségletek összegével, az élelmiszerre fordított összeg annak 76.3- a tüzelésre és világításra 73.5 és~a háztartási cikkekre tett kiadás 21.2.§-át teszi. Heti keresetéből azonban minden erre csak 17 P-je marad. Ez a magyarázata annak, hogy fizetéséhez viszonyítva minden munkás meglehetősen nagy összegű adóssággal szerepel a kereskedőknél. A megmaradt 17 pengőt ugyanis nem fizetheti ki teljes egészében tartozására, mert 1-1.50 pengőt viszszatart a háziasszony más természetű kiadásokra. A kereskedők hitelkönyve szerint a hetenként átlagban teljesített fizetés összege 15 %. Szolgáljon itt például két munkáscsalád élelmiszer-adósságának öszszege és az arra teljesített fizetések. Az egyik munkás tartozása október elején 1-2-3,92 P, a másiké 55-17 P, a teljesített fizetés összege 13 illetőleg 15 P.- A következő héten teljesített fizetéssel az időközi vásárlások után 102,37 és 42-87 P-re csökken a két munkáscsalád adóssága.- E két összeg egyúttal jellemzőire a 25 pengős jövedelemmel rendelkező munkások hitelképességének is, mert az első összeg a hitelezés felső határának, a második pedig a leggyakoribb tartozások összegének kifejezője.- A munkás főtápláléka a kenyér, a fált tészta,burgonya és a főzelékfélék.-Hús сзак egyszer kerül az asztalára, vasárnap, akkor is meglehetősen kis mennyiségben. /absz. szám 25.489/