STUD - Statisztikai Tudósító, 1942. december (10. évfolyam, 243-261. szám)

1942-12-02 / 243. szám

2. oldal, ETUD/1942. december 2­4 cserda, arra is f­elhatalmazást kapott, hogy a normális fogyasztástól esetleg vissza-­ tartott illat és bor­készlet okát elrekvirálhat­ja- Tilos azonkívül Hrmös, pezsgő és általában a nagyobb alkohol tartalmú borok előállítása. Ilyen ,borok elő­­állítására a miniszter c..np.»a kivitel céljából ad esetenként engedélyt»»* A faszén- s tűzifáéi látás biztosítása «éljából az erdészeti mill'"la f­elhatal­az­­st kapott, hog­^kiterne­l­j e mindazokat az erdőket- ame­lyeknek ki­term­­ál­ásáról maguk a tulajdonosok nemn gondoskodnak, to­vábbá, hogy az igénybevett­­rdőkért térítendő ellenértéket saját hatáskörében megálla­pítja és az így kitermelt tűzifának, illetve faszénnek elszállításáról, valamint szétosztásáról egységes szervezet által gondoskodjék. Az élelmezési intézkedéseken kívül a gazdasági szervezés termé­szetesen egyéb térre is kiterjedt. A ruházkodás tekintetében elrendelték a sza­b­vány ősi tóénak a norooktól a készruháig az egész termelési folyamatra való kiterjesztését, az egyes szabványfajták egyidejű csökkentése mellett, továbbá elrendelték az egységes télicipő gyártásának fokozását., A szabvány­áruk forgalonbahozatalára külön üzleteket állítanak fel, amelyek csakis ilyen árukat árusíthatnak és az árukiutalásnál elsőbbséget élveznek. A vidéki vándorárusok szintén kizárólag szabványárukat árusíthatnak. Egyébként a textilipar racionalizására és a villanyárammal való takarékoskodás célj­ából a téli hónapok tartamára szán­­s textilgyárat üzemen kívül kell helyezni. Az ékkép szabaddá váló munkásokat e véb hadifontosságú ipari üzemekben, helyezik el. A benzin- és széngazdálkodás irány­tására új, a hn£‘seregfőparancs­nokságtól f­ü­ggő ÜTobi­z­t­o­sság állítottak fel. A főbiztosság, amelyben a szárazföldi hadsereg, a légierő és a tengerészet egy e­gy tábornoka szerepel, átveszi az 1941-ben a­lapított üzem­anyaghi­v­a­t­a­l ügykörét és ellenőrzi a benzin- és szénfogyasztást; -oOjOOo-AZ ALOM A­LKA­LMA­­­Z­OTT­AI­N­AK SZÁMA A RÉSZBEN MEGNAGYOBBODOTT MAGYAR­ORSZAKON.- Az állami költségvetés, m­elyet a képviselő­ház most tárgyalt le­­állam alkalmazottainak szánét az 1943-as költségvetési évre 225­ 000 főben, az irányozza elő. Miután azonban ebből 77.000 fő az állam különböző üzemeinek látszana, nage­­ a legszélesebb értelemben vett állami közigazgatás az állam 147.000 főnyi szam­azottjának feladat­­. A 14 és fél milliós Magyarország lakosságának ez csaknem pontosan 1 %-a, ha pedig a dolgozók számát vesszük alapul, azt mondhatjuk,, hogy z állami közigazgatás minden ötvenedik dolgozót foglalkoztatja közvetlenül. Mivel azonban a dolgozók szám­a nagyobb a lakosság felénél, a valóságban az arány mér kedvezőbb, azaz az állami közigazgatás a lakosság munkaerejének még 2 %-át sem foglalja le. Ez az átlag nemzetközi viszonylatban a Nyugaténál alacsonyabb, Keleten azonban az állam­i élet általában még nem érte el ezt a fejlettségi fokot. Az 1938/39. évi költségvetés szerint az állami alkalmazottak száma a közigazgatási ágazatban vagyis az üzemeken kívül nem érte el a 80.000 főt. A múlt évi költségvetés pedig, amely még nem ölelte fel mai teljes terüle­­­tünket, 129,100 főnyi alkalmaz­ott számára teremtett költségvetési fedezetet­ Az egy év alatt elért fejlődés átlagának mértékét legelsősorban a fizetési fokozatokba sorozott tanerők létszámának emelkedése haladja meg. A különböző állami tanerők száma az°evi költségvetés szerint 180 800 fő volt és az új költségvetés ezt a létszámot c-8 900 fővel vagyis ma i idén /harmadrésszel emeli» az állam céltudatos kultúrpolitikájának mértéke ez a növekedés» amelyből leg­kevesebb az egyetemi rendes és rendkívüli tanárok számának melésére jutott« Itt a katedrák számát mindössze öttel emelték. A polgári iskolai tanárok és tanerők létszámának növekedése már 16%-os volt s ugyanennyi az iskolai védőnők

Next