Ságvári Napló, 1986 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1986-02-01 / 1. szám

Eseménynaptár Decembertől februárig Csöndesen, de nem esemény­telenül teltek a heteik szövet­kezetünkben decembertől feb­ruárig. Karácsonyig gépek zúgásá­tól volt hangos a határ: sze­rencsére az eke nem fagyott ki a barázdákból, így határ­­időre sikerült befejezni a mélyszántást. Földbe került az alapműtrágya ötven százaléka is, a tavaszi vetés alá. ★ Decemberben ülést tartott a Kelet-Sör Gazdasági Társulás, melyen kedvező eredmények­ről hangzott el tájékoztató. Mintegy 7 millió forintos nye­reséget sikerült elérni, mely­nek 51 százaléka a szövetke­zetét illeti, kisebbik fele pedig a Borsodi Sörgyáré. ★ Ugyancsak decemberben ta­nácskozott a Kelet-Hús GT. Mivel ez a gazdasági társaság tavaly novembere óta műkö­dik, ezért forintban kifejezhető eredményekről nem eshetett szó. A múlt év végéig a fel­adatokra való felkészülés adott tennivalót a résztvevőknek, amely biztató kilátást mutat az 1986-os esztendőre. ★ December elején fogtak hoz­zá tagjaink a metszéshez a gyümölcsösökben. Január vé­gére az egyharmadát végezték el, így várhatóan március kö­zepére befejeződik a tel­epen ez az embert, s erőt nem kí­mélő fáradtságos munka. ★ A két ünnep között a leg­jobban dolgozó tagok részére összesen 460 ezer forint jutal­mat osztottunk ki. ★ Asszonyaink zöld foglalkoz­tatására — a termelőszövetke­zet több pontján is — lehe­tő­séget teremtettünk almahámo­­zásra. A tavalyi termésből 7 vagon gyümölcsöt tartalékol­tunk erre a célra. A tavaszi munkák kezdetéig, egészen március végéig sikerült ezzel elfoglaltságot adni csaknem félszáz szövetkezeti­­ tagunknak. Hurka — hidraulikával Naponta öt-­hat mázsa lángolt és sütőkolbász, valamint hurka is készül már szövetkezetünk húsüzemében. A hidraulikus töltőgép jelentősen meggyorsítja az itt folyó munkát, de ha elkészül az új füstölő, akkor akár tíz-tizenöt mázsányi töltelékárut is szállítani tudnak majd Nyíregyháza üzleteibe. Új termékeket is kikísérle­teztek az itteni szakemberek; az engedélyezés rögös útját járja a fokhagymás és a csípős száraz kolbász. (Felvételünkön Ganai Ist­vánná és Debreceni Zoltán készíti a hurkát.) p. d. Takarmánykeverőtől iparvágányig Új létesítmények szövetkezetünkben Nem múlik el úgy év, hogy ne gazdagodna új gépekkel, vagy új létesítményekkel a Ságvári Termelőszövetkezet. Ebben az évben 25 millió forint áll ren­delkezésre fejlesztési célokra. Ebből a pénzből kell megvenni a szükséges járműveket, munka­gépeket, s ebből az összegből kell kiszorítani a sürgető építé­sek költségeit is. Szövetkezetünk területén már javában tart egy füstölő építése, amely átadása után fognak hoz­zá a központi majorban egy szo­ciális tömb kialakításához. Itt egy már meglévő épületben für­dőt, öltözőt rendeznek be a ta­goknak. Ugyancsak a tsz köz­pontjában már dolgoznak az ét­terem felújításán. Kiemelt feladat 1986-ban a takarmánykeverő megépítése. Már készülnek az új létesítmény tervei, sőt megrendelték a szük­séges gépeket is. Várhatóan március végére fe­jeződik be a sörkirendeltség épületének kivitelezése, mely a sörpalackozó szomszédságában kapott helyet. Itt a belső szere­lési munkák hiányoznak, s a ka­zánbekötés van hátra, így re­mény van rá, hogy áprilisban végleg kiköltözik ide a kiren­deltség, vagyis ezentúl egy he­lyen történhet a sör palackozá­sa és forgalmazása. Az idei esztendő legérdeke­sebb újdonsága, hogy hozzálát­nak az iparvágány építéséhez, mely 1987-re áthúzódó munka. A mintegy hatszáz méter hos­­­szú iparvágányt a Guszevtől hozzák ki az AGROKER bejá­ratáig. Ez nagy munka lesz, hi­szen a vágány egyik oldalán be­tonos rakodóteret építenek, a másik oldalán pedig rámpát alakítanak ki. Mivel évek óta gondot okoz a vasúti szállítás, ezért szövetkezetünk nagy re­ményeket fűz az iparvágány megépítéséhez, mely várhatóan 8 millió forintba kerül. N­em gondoltam volna, hogy az almahámozás sárgára festi az ujjakat. Márpedig ezt olyan asszonyok mondták, akiknek el kell hinni. A Manda-bokori üzemépületben találkoztam velük. Egy jókora terem sarkában szorosan egymás mellett ülve dolgoztak. Előttük hideg, sós víz­zel telt edények, amelyekbe a héjától megfosztott, gerezdekre vágott almadarabkákat dobál­ják. Ebben a folyadékban nem bámul meg a gyümölcs. — Aztán mire kíváncsi? — kérdezte valaki tőlem, miután bemutatkoztam. — Mindenre, ami a munká­jukkal kapcsolatos. — Arra mi is kíváncsiak va­gyunk — mondta derültséget ki­váltva valamelyik asszony. — Na, ne vicceljetek, mert még azt hiszik, hogy ilyen jó világunk van — srófolt feljebb a hangulaton egy másik. Közben egy pillanatig sem megállva, bámulatos ügyesség­gel kezelve a kész almakígyók esnek le az odakészített ládák­ba. Itt a legfontosabb munka­eszköz, segítőtárs: a kés. Min­denki otthonról hozza, minden­kinek a sajátja és mindenki ma­ga érezteti. Fejenként 25—30 kiló almát vágnak négyfelé egy-egy napon. Az anyagmozgatás egy részét is ezeknek az asszonyoknak kell elvégezniük. A gyümölcsládák­kal megrakott teherautó odaáll a műhely ablakához, az ablakot kinyitják és beszedik a platóról az árut. Ez nem éppen kisas­­­szonymunka. — Nem is nagyon vágyakoz­nak ide a fiatalok — panaszolja az egyik dolgozó. — Inkább csak a buszról szeretnek tekintgetni befelé, hogy mi újság van a te­lepen? Persze ez jobban a lá­nyokra jellemző. Ennek a női csapatnak, az Egyetértés szocialista brigád­nak az átlagéletkora fölötte van a negyven évnek. A kör­nyékbeli településekről járnak be dolgozni. Tavasszal meleg­­ágyi palántát nevelnek, metsze­nek, dohánytörés idején pedig a dohányföldeken serénykednek. Ott kell őket keresni, ahol szo­ros és égető a munka. — Mikor így együtt vannak, miről szoktak beszélgetni? — faggatództam. Pártoktatás Beszélgetések a kongresszusról Mozgalmi életünk kiemelkedő eseménye volt a múlt évben a XIII. pártkongresszus megren­dezése. Az 1985/86-os pártokta­tási év kiemelkedően fontos fel­adata a pártkongresszus határo­zatainak részletes feldolgozása, elemzése. Legfontosabb, hogy a pártta­gok, de természetesen a párton kívüliek is alaposan ismerjék és jól értsék a politika elvi alapjait, fontosabb összefüggé­seit. Hiszen munkánkat ezeknek az elveknek birtokában kell vé­geznünk. A Politikai Bizottság 1985. áprilisi irányelveiben meghatá­rozta az oktatási év tartalmi és szervezeti feladatait, tisztázta az irányító és szervező munká­val szemben támasztott követel­ményeket. Szövetkezetünkben a múlt év októberétől három csoportban történik a pártoktatás, melynek keretében tíz foglalkozást tervez­tünk. Ebből eddig ötöt rendez­tünk meg, melyeket az alapszer­vezetek megbízott szeminárium­­vezetői tartottak, kivéve néhány esetet, mikor külső előadók ve­zették a foglalkozásokat. Erre két alkalommal volt példa. Ebben az oktatási évben a párttagságnak mintegy 75—80 százaléka vesz részt a szeminá­riumokon. Az érdeklődés jóval nagyobb, mint az előző eszten­dőkben, mikor az érdekeltek alig több, mint egyharmada lá­togatta a foglalkozásokat. Jelenleg tehát félidejénél tart a pártoktatás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a párttagság döntő többsége egyetért a kong­resszus dokumentumainak tan­folyamon történő részletes feldolgozásával. Kezdetben bizonytalanság­ volt ami­att, hogy voltak akik nem látták: a tanfolyam feladata a pártkongresszus anyagának ala­posabb, az elméleti alapokat, valamint az összefüggéseket is magába foglaló feldolgozása , nem pedig csupán a szövegszerű ismertetés. Az eddigiek megerősítik azt a véleményt, hogy a párttagság döntő többsége megérti és he­lyesli azokat a politikai törekvé­seket, melyeket a kongresszus elfogadott, s egyetért a határo­zatokban megjelölt tennivalók­kal. V. Gy. Gazdasági társaság — programszerkesztésre Számítógép a szövetkezetben Nehéz lenne összeszámolni, mennyiféle művelet elvégzésé­re, s mennyi adat tárolására alkalmas egy számítógép. Egy­­egy ilyen masina roppant nagy segítséget nyújt a könyvelés, az adatnyilvántartás, vagy például a tervezés fáradtságos munká­jában. Szövetkezetünk ebben az esztendőben egy új, 4 munkahe­lyes számítógéppel gazdagodik. A berendezés 2 millió 800 ezer forintba kerül, s fölöslegessé teszi az összes könyvelő-, s más adminisztratív gép alkalmazását. Nem kevés ez a pénz, de meg­éri, hiszen amit a masina nyúj­tani tud, annak a haszna alig felbecsülhető. Feltéve, hogy van­nak hozzáértő szakemberek, s megfelelő programok állnak rendelkezésre. Mivel egy szövetkezetnek sok időbe és energiába kerülne a szükséges programok kidolgozá­sa, ezért több — hasonló számí­tógéppel rendelkező szövetkezet — elhatározta egy gazdasági tár­saság létrehozását programter­vezésre. A társaság tagjai — egy jászsági, valamint gödi, hódme­zővásárhelyi, érdi és a nyíregy­házi Ságvári Termelőszövetke­zet — hitelezi meg a pénzt a programok kidolgozására. összesen nyolcféle program készül: például a könyvelésre, az állóeszközök, az anyagok, vagy a forgóeszközök nyilván­tartására. A szakemberek vár­hatóan 1987 végére készülnek el e hatalmas munkával, amely eredményeit — vagyis a progra­mokat — elsősorban a tagszö­vetkezetek hasznosítják. Lehe­tőség lesz ai­ra is, hogy megvá­sárolják más szövetkezetek, gazdaságok, melyek számítógé­pet hívnak segítségül munká­jukhoz. Almahámozók — Isten őrizz, hogy azt meg­tudná! — Mégis, miről esik szó? — Mostanában arról, hogy kit hol tapogatott meg a doktor. Mert nemrég volt általános vizs­gálat — élcelődött újra valaki. Aztán akadt aki komolyra fel­­fordította a szót és elmesélte: ugyanarról tárgyalnak itt az asszonyok, mint bárhol a vilá­gon: a gyerekeikről, a családról, hogy ki mit főzött és hogy ki mit dolgozik a ház körül. — Ide hallgasson — szólított meg az egyik almahámozó. —• Nem mennék el a városba, gyár­ba. Nekem nagy szépség az, ha kinézek az ablakon és látom a csutkakúpokat, a varjakat, a zúzmarás faágakat. És ez még ingyen is van. A jó kedvre — újból — a fényképezés adott okot. Még egy jó tanácsot is kaptam: a képre nagyon tessék vigyázni, nehogy fényt kapjon! Mikor a nevüket kérdeztem, kissé szégyellősre fogták az asszonyok. Három nevet azért sikerült felírnom: a Bálint Lász­­lónéét, Pampuch Jánosnéét és a Bálint Jánosnéét. Sztancs János

Next