Salon és Sport - A „Fővárosi Lapok” képes melléklete, 1892 (1-53. szám)

1892-10-09 / 41. szám

Budapest, 1892. 41. szám. Vasárnap, október 9. A „FŐVÁROSI LAPOK" KÉPES MELLÉKLETE. ELŐFIZETÉS a „Fővárosi Lapokra“ a „Salon és Sport“ melléklettel együtt MEGJELENIK HETENKÉNT. Szerkesztik: Félévre 8 frt. — Negyedévre 4 frt. WOHL JANKA és ADORJÁN SÁNDOR. ELŐFIZETÉSEK és HIRDETÉSEK a kiadóhivatalba (Budapest, Athenaeum-épület) küldendők. Wolansky. — Egy huszártiszt cartoucheából. — Irta : Pekár Gyula, rengeteg tarlón hanyatt homlok bomló porfellegekből szakgatott szárnyalás­sal rebbent fel a brigád­­trombita ezüst hangú sikolya. S az egybeolvadt két ezred, mint valami porban hen­­tergő terczia­­ner-korszak­­beli atlantos­aurus ingó so­rokban hullámzó testével egy­szeribe megvetette magát a dobogó anyaföldbe. Kétezer kard villáma csapott a csörgő kardhüvelyekbe, — aztán »ab­­sitzent« mennydörgőit a tizen­két század trombita, mit a portól sárossá izzadt lovacs­kák fáradt nyerítéssel fogad­tak........ Visitirung volt: a brigadiros, az a hosszú fehér lovag-keztyüs dragonyos ez­redes sárgacsapkás és sárga ch­arpeos uhlánus főhadna­gyával mintegy csillogó porba futó álomkép suhant el a front előtt: ment jelenteni annak a félelmes lovassági fel­ügyelőnek, kinek akkora torka volt, hogy ha a mel­lette álló adjutánst szidta, hát a négy kilométerre álló ellenség markírozó kapitány vette magára a »hímmel sacrament«-et .. . Század kommandánsok ! hangzik az­tán s a kapitányok, kik sejtették, hogy az egész bri­gádot lehordják, most káromkodva zörrentek nyeregbe : »Servus kaiser! jetzt gehts’ los . . .« Az utánunk vezuvi gomolyokban dulakodó por­­felleg-brigád most ért hozzánk galoppban, s barnás­sárga földet s homokot szórt a szemünkbe. Pillanatra minden feketébe fűlt bele, de aztán tovább sóhajtott a forró augusztusi manőver szél. Az ég kék volt, de olyan, a hő­ségtől kifakult, rekkentő kék, melyben még a fellegek is szinte összeasztak . . . Körü­löttünk a táj forrón vakított s a zöldre szomjas szemet a komót-csákó ellenzője alatt egész elálmositotta. — Átkozott por­ hangzék mellettem mély baritonban. »Ah, lieber Freund, hast eine Cigarette ?« Egy magas, nyú­lánk, meglehetős görbe tar­­tásu sárga ch­arpeos ordom­­­ancz tiszt lépett hozzám. Mi­kor aluminium-tárczám után nyúltam, egyszerre ismertünk egymásra. — Ah, Sakramensky! kiáltá lengyeles németséggel »Ser­vus Athlet!« s őszinte öröm­mel borult a nyakamba. Uram Isten! Csakugyan Wolansky volt. Meg se is­mertem huszármentében. — A bécs-berlini távlovaglás hősei. Miklós Aladár huszárfőhadnagy.

Next