Községi polgári leányiskola, Sarkad, 1939
2 ellenség gyötörte. Trianon, az új mohácsi vész tombolt . . . Fájdalmas volt a jövő, láthatár . . . ekkor szólaltak meg az ifjú Nemzeti Hadsereg kürtjei és rövid idővel később az első századok Horthy Miklós fővezérlete alatt bevonultak a fővárosba. A boldog, hálás, erőre kapott nemzet 1920. március 1-én kormányzójává választotta a magyar hősiesség, kötelességteljesítés, önfeláldozás mintaképét : Horthy Miklóst. Csonka házában csonka néppel fogott hozzá a vihar és a lelki romok eltakarításához, megindult a munka, megindult az építkezés. Ekkor hangzottak el ajkáról e klasszikus szavak: „A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét, elősegítem a magyar kultúra tökéletesedését és szellemi életünk megtisztítását.* Otrantó Hőse, Európa legbátrabb államfője és leglovagiasabb férfia csodát művelt ... a koldussá zúzott nemzet a történelem országútján magához tért, a céltudatos munka, kemény küzdelem, magyar hűség egységbe forrasztotta népünket, ismét bebizonyosodott, hogy nemcsak az egyének, de a nemzetek is csak fáradságos, kitartó munkával tudnak célhoz jutni. Köszönjük Kormányzó Urunknak a kemény, sikeres kormányzását, köszönjük az erőt, köszönjük a Felvidék és Kárpátalja visszatértét, köszönjük, hogy a világ ismét becsüli és tiszteli a magyart. E két dátum, történeti korszak már a múlt és jövő, törvény és ige, örök magyar sors!