Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1874
s az intézet többi ágainak rovására és hátrányára ne történjék, és e mellett hajlandónak nyilatkozott egyházkerületünk a jogakadémia ügyében a testvér-egyházkerületekkel is érintkezésbe lépni. Sokan ugyanis, anyagi erőnk szigorú mérlegelése mellett, azon aggodalom nyomása alatt küzködtek, hogy a jogakadémiára teendő nagy áldozatok bénítólag fognak visszahatni az akadémia másik két szakának jövő továbbfejlődésére és az akadémiának alapul szolgáló gimnáziumra, s hajlandók voltak a jogakadémiára nézve, azon esetre, ha az anyagi kázforrások a többi igények figyelembe vétele mellett nem látszanának kielégítőknek, a debrecenivel való egyesítést hozni javaslatba. Ez értelemben a hittani és bölcsészeti szak, továbbá a gimnázium is felszólíttatott, hogy mindegyik a maga szükségleteit s reformjavaslatait az egyes ágak tervszerű továbbfejlesztésére nézve tárja fel. Az egyes szakok indokolt előterjesztéseiket csakugyan be is nyújták a tanügyi bizottsághoz s ennek utján a tavaszi közgyűlés elé. A hittani szak két új tanszék felállításának szükségét emelte ki. Az egyiket a két exegesis minden tekintetben kívánatos külön választhatása és az összehasonlító vallástudománynak a tanrendbe fölvehetése végett oly formán, hogy az új tanszék az összehasonlító vallástudományt (különös tekintettel az emberiség egyharmada által vallott buddhismusra) és az ószövetségi nyelvet, írásmagyarázatot és Izrael vallásos történetét, atalán az egész ószövetségi theológiát ölelné fel, míg a mostani exegeticai tanszék tisztán az uj szövetségre szorítkoznék oly formán, hogy nemcsak magyarázná az uj szövetséget, hanem azt történelmileg is kezelné, az uj szövetségi isagogica, Jézus élete s a keresztyénség őstörténetének előadásával. A másik uj tanszék felállítását egyfelől az erkölcstannak a vallástannal való egyesíthetése szempotjából, másfelől a rendszeres vallástudományoknak jelen mindinkább növekvő széles elágazódására való tekintetből látta szükségesnek, az eddigi egy rendszeres theologiai tanszék mellé, a hittani kar előterjesztése, annyival inkább, mert a régi systhematica theologia a mai tudományos fejlettségen s a jelen és különösen a jövő igényeknek megfelelőleg, a rendszeres vallástudományi tankörnek csak egy részét képezi már, mellette mindinkább elodázhatlanná válván a vallásos tanrendszernek, nemcsak mint történetinek, mint positívnak, hanem az újkori tudományokra való tekintetből, mint elméletinek, tisztán tudományosnak, vagy ha úgy tetszik kifejezni, mint bölcsészetinek tárgyalása. Ezeken kívül a hittani kar, saját szempontjából, a vallástudományi körre és a lelkésznevelésre való tekintetből, a bölcsészeti szakra is kiterjesztő figyelmét és a vallási szak érdekében kimutatá annak a szükségét is, hogy a Felméry Lajos eltávozásával megürült neveléstan-psychológiai tanszék sürgetőleg újra betöltessék, s ezen kívül, miután a bölcsészetből annak történetén kívül egyéb jelenben elő nem adatik, kívánatosnak tünteti fel egy rendszeres bölcsészeti (illetőleg természettudomány-bölcseleti) tanszéknek felállítását is. A bölcsészeti szak ugyanez értelemben nyilatkozott, s elodázhatlannak mondá ki a neveléstani tanszék újból betöltését és mint ezutáni első szükséget emelé ki, melyet azonban még pillanatinak nem tekinte, a természettudományi (illetőleg természettudomány-bölcseleti) tanszék felállítását. A jogi kar előterjesztése az eddigiek mellé elégségesnek tartó három új jogi tanszék felállítását oly formán, hogy kettő már a jövő évre, a harmadik pedig az azt követő évre töltessék be. Mindezen előterjesztéseket és javaslatokat, a Miskolcon ápril 27—29 napjain tartott egyházkerületi közgyűlés, a 7. k) pontja alatt hozott határozatával, magáévá tette. És pedig mindenek előtt kimondatott a jogakadémia fentartása, s ezzel kapcsolatban az új jogi tanszék felállítása. Másodszor a theológiai két- és a bölcsészeti egy tanszék felállítása szintén elfogadtatott „azon megjegyzéssel, hogy ezek rögtöni felállítása csak az épen jelenben gátló körülmények által lévén akadályozva, vagyis egyelőre csak igen rövid idő kérdésévé téve, legfőbb gondjai egyik tárgyává teszi az egyházkerület ezeket is mielőbb rendszeresíteni.*