Sárospataki Lapok, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-30 / 26. szám

Harmadik évfolyam. 26. szám. Sárospatak, 1884. junius 30. SÁROSPATAKI LA­P­OK. a? Előfizetési dij:­­ Helyben és vidékre, postai­­ szétküldéssel, egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr. g .4 A protestáns egyházi és iskolai élet köréből. A SÁROSPATAKI IRODALMI KÖZLÖNYE. — éjjelen ra.­inden h­étfő a. — % Hirdetések díja:­­ 4 hasábos petit sor többször­­ való közlésnél 5, egyszeriért 7 kr. sorra. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. $ — • 4 TARTALOM: „A családkönyv nem anyakönyv.“ Szöllösi A. „Reflexiók .A néptanítók függetlenségi törekvéseire.“ (Vége). Gérecz, K. „A gönci ev. ref. egyház története.“ (Vége). Pözy J. „A kassa-vidéki papi értekezleti kör gyűlése.“ Kovács B. „Vegyes közlemények.“ „Szerkesztői üzenetek.“ A családkönyv nem anyakönyv. E lapok 20-ik számában „Családkönyv és csa­ládív“ cím alatt Vas Mihály úr megismerteti a felsőszabolcsi egyházmegyében a családkönyvek ügyében újabb időben fölmerült mozzanatokat s közli a mintázatot, melyet az ezen ügyben működő egyházmegyei bizottság a családkönyv nagyobb szabásúvá tétele céljából elfogadásra ajánl; sőt értesít, hogy a családkönyv megalko­tása azon gondolatra ébresztette a bi­zottságot, hogy célszerűbb volna az anyakönyveket is ilyen modorban ve­zetni, s az e célra ajánlott mintázatokat is bemu­tatja. A bizottság javaslatát azonban — mi nagyon kívánatos, sőt szükséges lett volna — terjedelem­ben nem közli, holott az olvasók a mintázatokról teljes tájékozást csak ebből nyerhettek s a rova­tok szükségességét és igazolhatóságát csak ebből ismerhették volna föl. Eszerint értesítése által csak fél útig vezet s ott bizonytalanságban elhagy, mert bár föltételezhető, hogy a cikkében felhozott indo­kok a bizottság javaslatán alapulnak, az olvasó­közönség vágyakodása mégis kielégítve nincsen, a családkönyvért érdeklődők vagy azzal gyakorla­tilag foglalkozók előtt pedig a hozzászólhatás és véleménynyilvánítás lehetősége megnehezítve van, nem lévén biztosan megítélhető, hogy a közlemény­ben elősoroltak mily részben vétettek a bizottság javaslatából s mily részben hordják magukon az az egyéni nézet jellegét. Én örömmel veszem tudomásul a felsőszabolcsi lelkésztársak érdeklődését és buzgalmát, s üdvöz­löm őket, kik derék esperesek példaadásán lelke­sülni tudnak. De a tárgyhoz nem szólhatok s a közlesi mintázatokra épen nem reflektálhatok nem­csak a most említett okon, hogy a javaslat nincs terjedelemben közölve, hanem különösen azért, mert családkönyvet magam is készítettem, s fel­szólalásom, bármily tárgyilagosan lenne is tartva, könnyen az elfogultság gyanújába ejthetne. Bízom a méltatást másokra. De attól tartok, hogy mások sem igen fognak, az említett ok miatt, e buzgó törekvés felől véleményt nyilváníthatni. Pedig erre szükség van. Kétségkívül sokan osztják, mint osz­tom én is, Vas Mihály úr véleményét, hogy e tárgy nagyon megérdemli a minél szélesebb körű megvitatást, nagyon fontos lévén, hogy az ilyen nagymérvű s m­essze kiható munkálkodást jól megfontolva kezdjük el. Azért e helyen tisztelettel kérem Vas Mihály urat, legyen szíves a felsőszabolcsi egyházmegye ez ügyben működött bizottságának indokolt javas­latát egész terjedelmében közölni, hogy óhajtása, mi sokunké is, valósulhasson, hogy közlése által a sorompó kapui minden érdeklődő s pályatérre lépni akaró egyén előtt fölnyitva legyenek s vita­tás folytán a nézetek megtisztuljanak s a közvéle­mény megalakulhasson, s az egyházkerületi küldött­ség véleményes javaslatában a megalakult közvé­leményre, mint biztos támpontra helyezkedhessek s elfogadásra a célnak legjobban megfelelő min­tázatot ajánlhassa. Sőt ha szabad itt egyenesen a nagytiszteletű esperes­ karhoz intézni kérésemet minden tisztelettel kérem őket, legyenek kegyesek a családkönyv érdekében egyházmegyésök által elfogadott javaslatot és mintázatot, a fennebb emlí­tett cél elérhetéséért, egyházi lapjaink valamelyi­kében — azt hiszem bármelyik nagytiszteletű szer­kesztő úr szívesen tért enged — megismertetni s köztudomásra juttatni. E kéréssel — mert az ügy érdemére vonat­kozólag elmondottam, mit általam elmondhatónak véltem — bezárnám cikkemet, ha nevem oly szük­ségtelenül kapcsolatba nem hozatik e cikkel s ha Vas Mihály úr között s közöttem a szavak, az elne­vezések értelmezésében bizonyos fokú eltérés nem volna és ha nem lennének cikkében kizárólag egyé­ni nézetből származott oly tételek, mik engem válasz, illetőleg fölvilágositás adására köteleznek, melyek által egyrészt cikkem címét akarnám iga­zolni, másrészt pedig a családkönyv feladata . 26

Next