Sárospataki Református Lapok, 1918 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1918-01-06 / 1. szám

48AR08FATAK1 református lapok 1. szám hogy az alapítványi összeg, illetőleg annak évi járuléka egyéb, főleg tanügyi szükségleteink kielégítésére felemeltessék. Gr. Apponyi Albert a felekezeti oktatás híve, tőle származik a felekezeti tanárok fizetésének állami kiegészítése is. Remélnünk lehet azért, hogy nem fog elzárkózni felekezeti oktatásügyünk érdekeinek honorálása elől, annyival kevésbbé, mert hiszen a ref. tanintézetek anyagi támogatása az állam szempontjából is a leggyümölcsözőbb befektetés. B. L. Malakiás próféta könyve. (Folytatás.) A 12. v.-ben a szót Wellhausen szerint (205. ].) 'mp-re korrigálták s mindkettő a szövegben maradt; Marti és mások szerint helyettük olvasandó. Ez azonban szerintünk alig hihető föltevés. Az Ur asztalának jövedelme ('?) alatt itt az asztalra helyezett ajándékokat, vagyis az oltárra vitt áldozatokat kell érteni. Némely fordítók (Károlyi, Kámory, K. Csipkés) a "W-szót (utálatos), helyesen az főnév (eledel, nyilván az áldozatnak a papokat illető darabja) jelzőjéül, mások meg (Rév. bibi., Kautzsch) állítmányul fordítják.45 A 13. v. ben a papok ajkáról elhangzó (mily fáradság!)40 azt akarja rajzolni, hogy mily terhes munka a papokra nézve az oltár körüli forgolódás az áldozatok szertartásos bemutatása alkalmával.47 A kifejezés ebben az alakjában nyilván az előző versszakban az Urnák asztalára, illetőleg az arra helyezett eledelre vonatkozik, de mert ez a vonatkozás némely magyarázók (Nowack, Marti) szerint igen távolra (az előző versszakra) utal , az a11"« személyes névmást (rá, arra) 'Ur ra (engemet) igazítják ■s így fordítják : és megvettek engemet.48 Szerintünk azonban ez igen önkényes eljárás; az előző versszak második felének tartalmára való vonatkoztatása szerintünk egészen természetes és könnyen érthető. Wellhausen (id. m. 205. 1.) a (rablott) helyett önkényesen T?“ "■‘I?-t (vakot) olvas (a 8. v. alapján); szerinte az első három betű (mix) kiesésének az oka az előtte álló szó három utolsó betűje volt. Ez is szerfelett önkényes magyarázat s így szerintünk elfogadhatatlan. Marti azonban kész elfogadni. 45 KáldlyniX e vers második fele a Vulgata nyomán így hangzik: „Az Urnák asztala megvan fertőztetve, és mi arra tétetik, az megvetett a tűzzel együtt, mely azt megemészti.“ Az szr. ford.: „az Urnák asztala — bemocskolt már, s az ő jövedelme — megvetni való annak evése. “ 46 Kámory ehetetlennek fordítja. Hogy Kámory hol vette a fennti héber kifejezésnek ezt a jelentését, azt nem lehet megállapítani, mert a szótárakban ilyen jelentése nem található. 47 KárolyiniX (1590) : Imé mint fáratlánc, e lapszéli magyarázattal : „Az képmutatóé beszéde, kié az Isteni szolgalatot faratsagnak tartottac.“ Káldy—Tárkányi magyarázata : „Ti fárasztónak s kevéssé díjazottnak (!) tartjátok megvizsgálni az áldozatállatokat.“ Orelli magy. szerint: „mily gyötrelem, fáradság, mikor effélét kell ennünk ! Isten számára azonban elég jónak kell lennie.“ (215. 1.) 48 Wellhausen szerint jelentése: und ihr hustet darauf (és rákölöktök). Id. m. 205. 1. Orelli szerint: und blaset ihn an. (215. 1.) Károlyi (1590): és suhajtottátoc; K. Csipkés: és sohajtyátok azt; Kámory: és megvetitee azt; Izr. bibi : és fújtok rája; Huszita biblia: és ki futtatóé azt. A 14. v.-ben a próféta a Jehova nevében már nem a papok, hanem a nép (a laikusok) ellen fordul, akik, — bár a törvény és fogadásuk szerint (III. Móz. XXII. 18—19.) hím állatot kellene áldozniok, — könnyelműen, álnokul, hitvány (nőstény)49 példányt visznek oda áldozatul. A JWá (hitvány, használhatatlan) hímnemű alak helyett némely írásmagyarázóHitzig stb. az ellentét élesebbé tétele céljából) a nőnemű alakot helyezi [mintp', illetőleg p t. i. hitvány nőstény állatot], de ez önkényes változtatás is így elfogadhatatlan. Marti is előnyben részesíti az eredeti szöveget. A helyén, mint Kittel is jelzi (Bibi. febr. II. 904.), sok kódexben nPl^ áll. A vers második felében az ^ , “'S? kifejezést sokan későbbi betoldásnak tartják. A II. fejezetben az 1. vers bevezetés, illetőleg hangsúlyos bejelentés a papoknak szóló s a következő versekben foglalt parancsolathoz. A 2. v. szigorú vagy vagy elé állítja a papokat. Vagy szívükre veszik a Jehova parancsolatát, vagy nem. Ha nem veszik, akkor átkot bocsát rájuk. A rm fa ír áldástokat, t. i. elátkozom) alatt nem azt kell érteni, hogy a papok áldáskivonásai éppen ellenkezőleg fognak átváltozni, ne is jövedelmüket, hanem általában és ideális értelemben azokat az áldásokat, amelyeket a Jehova az ő törzsüknek és állásuknak adományozott [mint Jehova fiainak és szolgáinak kitüntetett állása (I. 6.) lealacsonyittatik és megvettetik], amit az 5. v. tartalma szerint életnek és békességnek nevez.49 A 2. v. záradéka Marti szerint későbbi betoldás, mivel az nem egyéb, mint a vers első részének nyomatékos ismétlése s e mellett ellentétben is áll azzal, mert az ■“10'1? múlt időben áll (megátkoztam), holott a vers első részében a fenyegetés csak a jövőre vonatkozik. A fordítók egy része múlttal,50 másik jelennel, illetőleg jövővel 51 adja vissza. Szerintünk a szöveg a gondolatmenet szempontjából jogosan kifogásolható s akik jelen vagy éppen jövő idővel fordítják a jelzett múlt idői igealakot, azok nyilván éppen a gondolatmenet következetlenségét akarják elsimítani. A vers záradéka tehát méltán tekinthető későbbi betoldásnak52, annyival is inkább, mert a következő 3. versben még a parancsolat előadásának folytatása következik (amúgy pedig — sőt meg is átkoztam azokat53 — már végre is van hajtva a büntetés.) A 3. fordítása és magyarázása az exegetáknak nagy fejtörést okoz, mert szövege, jelen alakjában, romlottnak bizonyul. Marti szerint érthetetlen a 48 III. Móz. III. 1. 6 szerint az önkéntes halaáldozat tárgya lehetett épúgy nőstény, mint hím tulokféle, az volt a fődolog, hogy ép legyen. A hímet bizonyos áldozatoknál, pl. a fogadásból vagy szabadakaratból való áldozatnál, értékesebbnek tekintették s kizárólag csak ilyennel lehetett áldozni. Ilyenről van szó itt a 14. versben is.) 49 Orelli id. in. 216. I. V. ö. Marti id. in. 466. 1. 50 Múlttal fordítják: Károlyi (1590.) K. Csipkés, Kautzsch, Izr. ford. 51 Jelennel, illetőleg jövővel fordítják: Káldy, Kámory, Buncsen, Luther, Rév. bibi. 62 Wellhausen a maga fordításában a arc szavakat egyszerűen figyelmen kivűl hagyja. (Id. m. 53. 1.) 53 Károlyi, (1590), K. Csipkés.