Sárospataki Református Lapok, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-06 / 1. szám

4. oldal Sárospataki Református Lapok 1. szám hogy nem lesz semmi bajunk és gyönyörű tájakra vezérel, ahol várnak reánk. Vakok vagyunk. Van ugyan két látó szemünk, de azzal nem nézhetünk bele még a holnapi nap rejtelmeibe sem. Az új esztendőben emberre akarod bízni magad? Tudod, mit mond erről szelíd gúnnyal az írás?: vak vezet világtalant és mind a ketten verembe esnek. Miért bíznád hát emberre magad? Van neked vezetőd az új évben is. Az áldott Jézus az, aki megfogja kezed és vezet a borzalmak között, oda ahol várnak reád. Az új évben: Istenre bízom magamat. Vele építek, vele őrizek. Ő legyen nekem segítségemre. Ha az Úr építi a házat, azokkal együtt, akik dolgoznak azon, boldog lészen a munkás és nagy hamarsággal megépül minden ! Szabó Lajos, Bodrogköz, DR. ANTAL GÉZA PÜSPÖK Ahogy hírét vettük, hogy 1934. december 30-án, az elmúlt év utolsó vasárnapjának éjjelén dr. Antal Géza dunántúli egyházkerületünk püspöke Istenhez költözött, mély megindultsággal éreztük, hogy az ő elköltözése milyen sajátos és megható Istenhez érkezés. Elköltözésével a mi sok talentumi és nagy közéleti forgolódottságú testvérünk valóban haza érkezett. Földi életének útja nem tűnt el a szemünk elől. A célhoz ért. Beletorkolt az örökkévalóságba. Oda, ahová kezdettől irányozva volt. Közel hét évtizede, hogy ez az élet elindult a tatai szülői házból. Antal Géza 1866. március 17-én született. Ifjabb kortársa volt a hozzá meleg érzésekkel, tiszta, férfias barátsággal ragaszkodó, egy ideig Dunántúl is működött néhai püspökünknek, dr. Révész Kálmánnak. Két évvel volt ifjabb az élete 70-ik évében elhunyt Rácz Lajosnál és egy évvel fiatalabb Zoványi Jenőnél. S az ő születési évében, 1866-ban született a mi Tüdős Istvánunk is. Ha más vidékről valók is, ezek voltak az igazi kortársai. S nem feltűnő, hogy dr. Rácz Lajos kivételével, éppen ezek társaságában vett részt, Lk. Rácz Kálmánnal, előbb balsai lelkészszel, majd pápai tanárral együtt, a nem túlságosan eredeti tartalmú, de magyar nyelven mindenesetre hézagpótló Theológiai Ismeretek Tára szerkesztésében. Mert előbb úgy látszott, mihelyt 1885-ben, a pápai theologiai akadémia utolsó évfolyamának bevégzése előtt az utrechti egyetem theol. fakultására került és 3 évig ott maradt, hogy tudományos irodalmi működésével fogja különösen egyházunkat gazdagítani. Nagysikerű vizsgákat tesz le. Érdekes, hogy ő is filozófiai doktorátust szerez, mint Rácz Lajos és Tüdős István, példájukkal mutatva, hogy mennyire hiányzott már ennél a nemzedéknél, hogy magyar ref. egyházunknak nem volt egyetemi rangú főiskolája és mennyire nem tudta egyházunk százados főiskoláit — nagy történelmi tradícióiknak megfelelően — a kor legmagasabb fokú fakultásaivá fejleszteni. Milyen fényes jövőt sejtetett ez a fiatal ember és milyen vonzó személyiségű volt, annak talán az a legnagyobb bizonyítéka, hogy Hollandiában megnyeri a kezét az akkortájt Hollandia legnagyobb filozófusának mondott Opzoomer Kornél leányának, Adélnak, akiről még az is nevezetes, hogy nemzete egyik legnagyobb tehetségű regényírónője. S a holland újságírók, bármilyen diszkrétek is egyébként, nem titkolt megdöbbenéssel juttatják kifejezésre, hogy a fiatal magyar férj nem fogja e nemcsak Hollandiától, hanem a nemzeti irodalomtól is elrabolni a csodálatos szellemi képességű professzor-leányt. Itthon 1888-ban a pápai főiskola gimnáziumi, majd 1898-tól kezdve a theol. akadémiai tanári szék nyílik meg működése területéül s az a nem közönséges készültség, amellyel rendelkezett, minden testületben azonnal a legtöbbet ígérők és legbefolyásosabbak sorába emelte, akinek kezébe akaratlanul, szinte magától értetődően odahullt a vezetés. S talán éppen ennek a közéleti vezető, befolyásoló, irányító, kezdeményező, szervező és szerző munkára termett egyéniségének, képességeit könnyen érvényesíteni tudó szellemének tulajdonítandó, hogy tevékenysége csakhamar túllépte a még olyan nagy szellemi erőkifejtést és mindennapi odaadó munkát kívánó professzori állása kereteit is. A tanár Antal Géza, aki szakja legmagasabb tudományos színvonalon való művelését vállalja, viszi és tervezi, egyben tanártestületeknek, egyháza kormányzati fórumainak, városának és vármegyéjének szerencséskezű első munkása, a nemzeti építő munka nagy megbecsülést szerzett hordozója, író, politikus és bankember, aki 1910 ben bejutott a magyar parlamentbe s Tisza István pártjának emlegetett és súlyos tagja még olyan téren is, amire theológiai és filozófiai képzettsége a legkevésbbé látszott prediszponálni. Nemzeti életünket jótékony kovászként erjesztő és gazdagító volt az a munka, amelyet dr. Antal Géza közéleti megbízatásaiban kifejtett s a legmagasabb színvonalra kétségtelenül akkor emelkedett, amikor 1919-ben, a nagy nemzeti összeomlás után, a politikai múlttal, gazdag tapasztalatokkal és széleskörű külföldi összeköttetésekkel rendelkező férfiú Hollandiába ki tudott menni és egyik örök hálára érdemes szószólója lett az eltiport magyar igazságnak. Az Ige és a theol. tudományok közvetlen szolgálata helyett most már nemzetünk szörnyű sorsa parancsolt életének segíteni, tenni kellett és áldozni a porba sújtott nemzetért. A volt politikus az összeomló évezredes ház védelmét a diplomata fényes készségeivel folytatta. 1924 ben változás, új fordulat állt be életében. Bár új világ nőtt fel közben a Dunántúl, amely némi ellentétes feszültséget is mutatott az előző nemzedékek theologiai és egyházi felfogásával, a gyülekezetek többsége püspöki székbe emelte a múlt gazdag érdemű fiát.