Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1872
A) Sátoralja-Ujhely közművelődési és emberbaráti tekintetben. Minél több s a tökély minél magasabb fokon álló tan- és jótékonysági intézettel bír valamely város, minél fejlettebbek ipar- és kereskedelmi vállalatai, s minél jobbak közigazgatási és igazságszolgáltatási közegei, annál több igényt tarthat az a czivilizáltabb városok nevére. Mennyire felel meg ezen igényeknek Sátoralja-Ujhely városa, látható a következő vázlatból, melyet alulirt — mennyire t. i. sikerült mint uj lakosnak a helybeli viszonyokról értesülnie a világkiállítás számára adalékul a magyarországi közművelődési és emberbaráti adatokhoz beküldött, s a jelen napig kiegészített. Lássuk tehát mindenekelőtt tanintézeteinket, miután ezekben tükröződnek vissza leginkább a lakosság műveltségi igényei és szükségletei. Őszintén be kell vallanunk, hogy azok a tökély nem azon fokán állanak ugyan, hogy kívánni valót nem említhetnénk. Pedig a nevelőintézetekbe fektetett tőkék legdúsabb kamatokat hoznak ott, hol a szülők a házi nevelés által a tanodai oktatást nem paralizálják, nem semmisítik meg gondatlan beszédeik és gyermeküknek saját s azoknak kárával járó elhanyagolása által. Városunk anyagi tekintetben nem dicsekedhetik nagyobb áldozatokkal. Lássuk tehát a létező közművelődési közegeket. I. A katholikus nacivgymnasium. 1. Rövid története: A középtanoda 1724-ben Tokajban alapittatott, hol azt a kegyestanköresül vezérletére bízta kegyes alapitónéja Piróczyitenóra. Növeszté alapítványát mégzakó Sándor apát is. Azonban az alapítvány csak három egyén ellátására vola elégséges, s igy a középtanoda csak három osztályú volt, két tanár s egy igazgatótanár vezérlete alatt. 1789-ik évben II. József császár újító szellemének parancsára e tanintézet átköltözött Sátoraljaújhelybe, mint Zemplén vármegye székhelyére és középpontjára, és a nem rég eltörölt sz. Pál-rendbeliek zárdájában helyeztetett el, megbővíttetvén a költészeti és szónoklati osztálylyal. Miután pedig az alapítványhoz a királyi kincstár és herczeg Bretzenheim is járult, 1806-ig öt, 1807. óta pedig 185°. -ig mint hat osztályú középtanoda működött a nevelés rögös pályáján. E tanintézet, tekintve, hogy Zemplénmegyében egyetlen katholikus tanoda volt, s mely ifjúságának egy részét a szomszéd Abauj-, Ung-, Sáros-, Szabolcs-, sőt Beregh- és Szepesmegyéből is nyerő, mindig a népesebb tanodák közé tartozott. Mig t. i. Tokajban 1788-ban 14, 1789-ben 28 tanonczot számlált, 1790-ben Ujhelyben már 68 ifjú nyeré benne az oktatást S igy egyre növekedett jó hírével a tanonczok száma, mig 1827-ben a 350 számmal delelő pontját érte el. Szabad legyen ez alkalommal e tanintézetnek régi névsoraiból nehány férfiú nevét érintenem, kik itt nyervén oktatást, kiválóbb hírre vergődtek, ilyenek voltak: gr. Majláth Antal volt főcancellár és tárnokmester, és Fábry Ignácz volt kassai püspök. S említsem-e az életben levő jeleseket: gr. Majláth *