Segélykiáltás, 1944 (21. évfolyam, 4. szám)
1944-04-01 / 4. szám
Mi az Üdvhadsereg? — Dr. KUNZ V. előadása nyomán. — Az Üdvhadsereg, alapítójának akarata szerint, nem egyház s nem is akar az lenni. Ezért nem veszi át az egyházaktól a szentségeket s tagjai a templomi istentiszteleteket teljes szabadsággal látogathatják. De szektának se nevezhetjük az Üdvhadsereget, mert nem különíti el magát és nincsen külön hitvallása, amely az általános keresztény hitvallástól valamely lényeges pontban eltérne. Körül mindent, ami a hívő emberek között szakadást idézhetne elő vagy azt mélyítené, ezért tehát általános keresztény alapon felekezetnélküli. Ha tehát se nem egyház, se nem szekta, mi akkor ? Nők és férfiak hadserege az Üdvhadsereg, akiket szent szeretet és közösség egyesít abból a célból, hogy az emberiséget arra bírják, hogy magát Istennek alávesse s a Krisztus által neki nyújtott menedéket elfogadja. A nagy világi hadsereg mintája szerint van szervezve és vezetve, azzal a különbséggel, hogy célja nem az öldöklés, hanem az emberek elvezetése a Jézus Krisztusban való igazság ismeretére. Megy az elveszettek után, akikkel már senki sem törődik, akikről senki sem akar tudni. Katonai szervezete nagy ütőerőt kölcsönöz neki. Egyenruhája látható bizonyság, sok esetben menttettek meg kétségbeesett lelkek azáltal, hogy az azt viselőkben felebarátot láttak, akikhez bizalommal fordultak segítségért, tudva azt, hogy megértésre találnak. Azokat, akik szent komolysággal és minden fenntartás nélkül akarják követni Jézust, felveszik a munkatársak sorába. Nem kérdezősködnek születés vagy származás felől. Minden idők óta magasállású férfiak és nők állottak soraiban, de ugyanúgy sokan kerültek ki a nép egyszerű fiai sorából. A legegyszerűbb napszámosember, aki Megváltójának semmit sem tud hozni, csak újjászületett szívének egész hűségét, éppen úgy hivatott arra, hogy soraiban szolgáljon, mint azok, akik képzettségükkel tűnnek ki. A megmentettből mentő lesz, aki maga is vágyik a bűn szolgaságában lévő embertársát megmenteni. Az Üdvhadsereget semmiféle valláselmélet nem érdekli. Számára a szív szeretetvallása az élő, gyakorlati cselekedet mindenek fölött álló. Az igazi vallás, az Üdvhadsereg felfogása szerint, egész lényünknek teljes odaadása abból a célból, hogy másokat megmentsünk s boldoggá tegyünk. Nem elméletekre, üres szólamokra van szüksége e világnak, hanem felebarátaikért szeretettől égő szívű férfiakra és nőkre. De mert az Üdvhadsereg azt is tudja, hogy a testi nyomorúságból való kiemeléssel, benső megújulás nélkül nem lesz tartós a fenmaradás, ezért igyekszik népjóléti munkájával kapcsolatosan az ember benső megújulását előtérbe helyezni. Mialatt a világ annyi vétket s hűtlenségét megbocsát s mindenre talál magyarázatot, az Üdvhadsereg módszereit tapintatlanoknak és tolakodóknak nevezi, mivel a lelkiismertére való hivatkozás kényelmetlen s kellemetlen neki. A világnak be kell látnia, hogy nem tud jobb módszert alkalmazni a bűn legmélyébe fertőjébe jutottak kimentése érdekében. Az bizonyos, hogy jobb túl sokat tenni, mint egyáltalán semmit se. Ama határozottság és hűség, mellyel a szalufista Isten ügyéért síkraszáll, ama bizonyság, hogy az Úr nagy dolgot tett vele, — már sok ezrek áldására lett, míg tapintattal és tartózkodással sok keresztyénen nem tudott segíteni. Minden időknek legnagyobb akadálya a lagymatagság és határozatlanság volt, mely megakadályozta Isten ügyének e földön győzelemre jutását. Új s valósággal is uradalmi az a munkakör, amelyet az Üdvhadsereg a nőnek kijelöl. Az alapító felesége, azüdvhadsereg Anyja, nőtestvéreinek kiharcolta a szolgálatra való jogot. Elsősorban bátor nők azok, akik Jézus szeretetétől indíttatva, a nagyvárosok legfertőzöttebb nyomornegyedeiben, tiszta és erkölcsös viselkedésükkel és szeretettől áthatott, tevékeny és gyakorlati munkájukkal annyi ezer nyomorba és bűnbe süllyedt embernek nyújtottak mentőövet , tettek bizonyságot Mesterük iránti ragaszkodásukról. így kapcsolódik össze az Üdvhadseregben a tisztán szellemi a szociálissal, a belső segítség a külsővel és ez a szociális munka az, amely iránti nagyrabecsülésünket még azok sem tagadhatják meg, akik az Üdvhadsereggel szemben értetlenül vagy ellenségesen állanak. Minél inkább megismerjük az Üdvhadsereget, annál jobban megtanuljuk szeretni és becsülni a hírt, együtt futottak mind a ketten... Együtt futottak és a kereszt árnyéka, amely eddig köztük volt, a húsvéti fény ragyogásában elveszett. Megint együtt vannak öröm, szeretet, reménység, hit mindkettő szívében. Együtt futnak Jézus sírjához, együtt futnak Jézus meglátásához, együtt futnak az örök diadalomhoz, meglátni és követni a feltámadott Krisztust. Együtt futottak egy hivő és egy bűnös, aki bűnét alázatosan megbánta. Mindkettő szívében csak egy hit, csak egy reménység van: Jézus él, én is élek vele. Együtt futottak a nyitott sírhoz és együtt is értek oda. A sírt üresen találták és hittek Jézus feltámadásában. Együtt tértek viszsza a többi tanítványhoz és együtt voltak azután is mindaddig, míg Krisztus közöttük és velük volt. Azután elváltak egymástól, külön utakon jártak, teljesítették a feltámadott Krisztus papucsát. Elmentek és hirdették az evangéliumot mindenkinek. Jézus Krisztus megáldotta mindkettő életét, munkásságuk gyümölcsöző volt. Péter Krisztusért vértanú halált szenvedett, János pedig ugyancsak szeretett Mesteréért száműzve lett egy lakatlan szigetre, ahol azonban csodálatos mennyei kijelentésben volt része. Testvérem! Te, aki e sorokat olvasod, hová futsz? Jézushoz, a Megváltóhoz? — ahol szíved, lelked nyugalomra, békességre talál? Vagy pedig sietsz, rohansz a világ örömei és élvezetei után? Nem akarsz semmit sem elmulasztani, nem akarsz semmitől sem elmaradni. Vigyázz! Kedves lélek, Krisztussal örök életed lesz, Krisztus nélkül örök kárhozat lesz a részed! Válaszd Jézust, kövessed Őt, aki a halálból diadalmasan feltámadott! Bordás Ferencné. Többe Albert parancsnok és felesége búcsúznak Magyarországtól. Búcsúösszejövetelük április 30-án, vasárnap délután 5 órakor lesz a KÖZPONTI TEREMBEN Budapest, VIII., ker., Rákóczi út 63. I. em. Együtt futottak... Húsvét örömünnep, a feltámadás, az élet ünnepe, amikor hívő szívünk minden dobbanása azt dobogja, hogy az élet diadalmaskodott a halálon. Krisztus dicsőségesen feltámadott! Bibliámból már nagyon, de nagyon sokszor olvastam Krisztus feltámadásának történetét és mindig valahányszor újból elolvasom, vágyakozva (Folytatás az előző oldalról.) nak és imádságainak az eredménye. Oly jól értette a családot a szeretet kötelékével egyben tartani. De egyszer a legtökéletesebb gépezet is felmondja a szolgálatot. Tizenegy évvel ezelőtt először roppant össze egészségileg. Azóta, különösen az elmúlt év óta, rohamosan rosszabbodott állapota. Testi gyengesége ellenére is szívében nem szűnt meg a lelkek iránti szeretete és minden alkalmat megragadott, hogy Jézusról szólhasson. A szegények, szenvedők iránti szeretete lakozik benne; az ő kezdeményezésére nyitottuk meg Budapesten dolgozó leányok számára szolgáló otthonunkat. Hálás vagyok Istennek, hogy ily jófeleséggel ajándékozott meg. Úgy van ez, mint a 16. Zsoltár 6. verse mondja, melyet házasságunk első heteiben intézett hozzánk egy jó ismerősünk: „Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott-ajkoa“. (Végre.) gondolok arra: bárcsak én is ott lehettem volna, odafuthattam volna és az ajkam együtt kiálltatta volna a világot megváltoztató hírt a többiekkel együtt: az Űr nincs itt, az Úr feltámadott! Ha olvasom János ev. 20 : 3—8. lelki szemeim előtt magam előtt látom a két tanítványt, Pétert és Jánost, akik együtt futottak Jézus sírjához. Mily nehéz szívvel térhettek nyugovóra nagyszombat estéjén, nem vártak boldog hajnalt a hét elsőnapjának reggelén. Szívük telve volt szomorúsággal, gyásszal, bizonyára gondolatban sokszor elvonult előttük az elmúlt napok végtelen gyötrelme és kínja. Péter, lehet, hogy ébren és alva mindig maga előtt látta a Merter panaszos tekintetét, mellyel hátra fordult és reá nézett akkor, amikor a kakas megszólalt. János, a szeretett tanítvány, a szenvedő töviskoronás arcot látja folyton és hallja az utolsó szót, amint a szeretett Mester sóhajtja: „Elvégeztetett!“ Menynyi önvád az egyiknek szivében és mennyi szeretet a másikéban. E két tanítványt mennyire elválasztja egymástól Nagypéntek. Péter háromszor tagadja meg Jézust, János a kereszt tövénél kettős ígéretet kap. Péterhez nem szólt az Úr, Jánoshoz szólott, megemlékezett róla éppen úgy, mint Máriáról és egymásra hagyta őket. Péter elvesztette önmagát, János pedig mintegy örökséget kapta Jézus egész földi szeretetét. Mily nagy különbség a két tanítvány között, az egyik megszegényedett szív, a másik meggazdagodott. Mégis, amikor megkapták a húsvéti fontos értesítés. Ezennel a bajtársaknak és jóakaróinknak tudomására hozzuk, hogy Tebbe Albert parancsnok és neje, az Üdvhadsereg magyarországi vezetője nyugdíjaztatásukkal egyidejűleg közel kilenc évi áldásos munka után elhagyják Magyarországot. Utódjukul Marki Hans őrnagy és, felesége (Svájc) lett kinevezve. Az új vezetők üdvözlő összejövetelét a Segélykiáltás legközelebbi számában ismertetjük. Kérjük Istent, áldja meg távozó és érkező vezetőinket! Isten áldja meg az Üdvhadsereget! A VEZETŐ POSTÁJA Húsvét. E sorokkal szeretnék lapunk minden olvasójának áldott ünnepeket kívánni. Szívemből kívánom, hogy az, írás szavait: „Halál! — hol a te fullánkod? Pokol! — hol a te hatalmad!“ (I. Kor. 15, 55.) — ezúttal jobban, mint valaha megértsük és mélyebb lelki tapasztalatokhoz vezessen bennünket. Tájékoztatásul: Amennyiben összejöveteleink megtartását engedélyezik, ez esetben Nagypéntek d. u. 5 órakor Húsvétvasárnap d. e. 10 órakor egyesített összejövetelt tartunk a Központi teremben. Ellenkező esetben időben mindenkit értesítünk. Tavaszi felhívás. Az ezévi Tavaszi Felhívással egybekötött Imahét április 29-ig tart. Otthonainkban, családok körében és mindenütt tartsák szem előtt a kibocsátott imasorrendet és ha az Üdvözítő szavait vesszük zsinórmértékül: „Ha valamit kértek az én nevemben én megcselekszem azt!“ (Jan. 14, 14.), akkor bizonyosak lehetünk az imameghallgatásban. A Tavaszi Felhívással kapcsolatos tevékenykedést illetően, szeretettel kérem bajtársaimat, legyenek pontosak az áldozat leadásában. Szemle. Fenti Fontos Értesítéssel egyidejűleg közlöm, hogy a Segélykiáltás legközelebbi számában bővebb ismertetést adunk az új vezetők személyét illetőleg. Isten gazdag áldását kívánja Tebbe Albert, az Üdvhadsereg magyarországi vezetője. Felelős szerkesztő és kiadó: Króner Margit kapitányné. Budapest, VIII., Szerdahelyi utca 17. Telefon: 131—662. Jothánia-nyomda, Budapest, Gyulai Pál u tea 9 12444 Felelős: Horváth János.