Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-02-26 / 17. szám
telepedtek le azon a' vidéken , ’s a’ hajdan ott uralkodott magyar nyelvnek már tsak lassú utó hangjai voltak még fenn. Patachich maga Horváth, de magyar Érsek ’s buzgó patriota , új életre kívánta ébreszteni érseki lakjában a’ haldokló magyar nyelvet, 's azt hajdani uralkodásába viszsza állítni iparkodott. —A’ még fenn lévő Magyar ágakat az izmos Serbus tör’sökökbe óltá és 12 fnt. pénz, vagy ugyan annyi páltza büntetés terhe alatt megtíltá a’ Sláv-tót dialectuson beszéllést, és — a’ сига használt. — Mily példáját adta nemzeti nyelvünk iránti buzgóságának e’ lelkes hazafi, vele rokon nyelvű maradékinak, nemzetbelieinek! A’ választott eszköz nem éppen szelídebb századunkba való ugyan, de a’ jó akarat még is kitetszik, ’s bizonyosan figyelmeztetésül is szolgál horvát származású rokon hazánkfiainak annyiban, hogy a’ köz óhajtásnak ellene ne szegüljenek; mi nékünk pedig született magyaroknak annyiban, hogy a’ mit lelkes Patachichunk a’ miénknél kevésbbé szelíd századjában büntetéssel is kívánt eszközleni, ’s nagy részben eszközlött, mi, az az köztünk, a’ kiknek módjokban van, jutalom-tételek által ébreszszük magyarosodásra idegen ajkú, vélünk egy törvény oltalma alatt elő rokon hazánkfiait. If jobb fajta magneműek termésének *) öszve hasonlítása Ung és Szerem Vármegyében. Amaz magasan fekszik észak felé, ez Tót Országban jól le dél felé. — Ung Vármegyében terem esz *) Kívánatos, hogy a’ gabona nevezet az egész hazában minden magos termékre nézve közönségesen elfogadtatnék. — Némely ‘ vidékeken feltserélik ezt a’ rozzsal. Az e’féle határozottságok vajmi jók. Akkor nem kén körülíráshoz vagy öszve levéshez folyamodni.