Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-03-26 / 25. szám

ságával Napóleontól küldve egész Chaumonlig portyási, elfogja a’ Kurírokat, ’s zavarokat támaszt egész Vesoulig. 26 M­art. — 1818. I­só Sándor megnyitja a' Lengyel Ország­gyűlést Varsóban. — 1814. Winzingerode tüzesen megtámadja Na­poleon utóseregét Sz. Dizier mellett, de nem sokára viszsza nyo­­mattatik Milhaud, ’s Sebastiani által. Napóleonnak tsak most ötlik eszébe, hogy az ellenség Parisnak mehetett légy­ért. A­ nevelés mivolta. Az emberiség’ mustraképe (ideale) a’ Keresztény­ségben legtisztábban fedeztetett fel, ’s legvilágosabban terjesztetett elő; azért is az igazán keresztény nevelés valóban a’ legemberiségesebb is. A’ jó embert jeleli a’ jámborság, szorgalom, és a’ vidámság. Az anyához, atyához, ’s ezek­ helytartójaihoz vonzó szeretet líjat nyit az Isteni szeretethez. A’ természet, és az előadás nyújtanak első vallásbeli oktatást a’ lélekre, és az el­mére. A’ játék által, mellyel a’ kisded foglalatoskodik, ’s okos vezérlés alatt mindég tökélletesebben képezte­­tik, egy könnyű általmenetel nyílik fel a’ rendszabá­sos munkásságra; ennek szeretete a’ szorgalom. A’ barátságos társalkodás, nyájas emberszállítás, és ve­zérlés, testnek, és a’ lejeknek meg nem gyengült egészsége nem engedik elenyészni a’ gyermeki kornak leg szebb ajándékát, — a’ vidámságot, — melly a' ké­sőbb élet időben sem hagyja el, ha bár a’ többi mind elsuhamlana is, a’ tiszta életű, szerény, és szorgal­matos embert. A’ makattság, vak énesméret, vágyó­dás, és függetlenség, mellyek a’ felfuvalkodásból ve­szik kútforrásokat, eszközük ama roszszat, melly egy, féktelen testi gyönyörűséggel, ’s tiltott dolgok kíváná­sával terhelt telleset szegez földi szerentsénk ellenébe- Ezeknek gyógyító - szere tsupán a’ fenntebb említett belső igaz szerénység, és hasznos dolgokban alapúlt

Next