Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-01-22 / 7. szám
adhatni. — Arthur Wellesley Wellingtoni Hertzeg, az Angolok első hadvezére az újabb időkben, Waterloo ditsőség-koszorúzta hőse. 1769 Május 1-ső napján született Dungancasteban Izlandban. Első katonai kimíveltetését Frantziaországban Angersben nyerte, és pályájára mint Zászlótartó lépett fel 1787-ben. Német Alföld ellen 1794-ben már mint ezredes harczolt. 1797 vezére lett egy Indiába induló ezrednek, hol Tippo Saib ellen vitézségének ragyogó jeleit adta. Csak 1865- ben tért viszsza Európába. Nagy belátása, vitézsége által szintúgy,s szokatlan átlátása által Anglia hatalmát erős lábra állította Indiában. Az 1808 ’s 1809 véres háborúkban többször tsudáltatta rendületlen vitézségét ’s 1810-ben hőse vala a' Talaverai nagy ütközetnek; oltalmazá Portugalliát, ’s fővárosát olly meggyőzhetetlen állhatatossággal, a’ számailan sokaságú haddal elő nyomuló Masséna ellen; hogy ez kénteleil vala elkeseredett szívvel minden állásait elhagyni, ’s viszsza menni. Száz ezer hartzolóval lepte el Masséna Portugalliát előre örülvén a’ legfényesb győzedelemnek, ’s bánatos érzéssel hagyta azt el ötven ezerrel. Sír Arthur fényes győzedelmeinek térhelye Spanyolországban 1812-b., hol egy tüzes ostrom után rohanással vette meg Ciudad Rodrigot. Ezt nyomban Salamanca, ’s Madrid bévétele (Aug. 13-kén 1812) követé. A’ következendő esztendőben viszszavonúltak Spanyol Országból a’Frantziák kergettetve Wellington által, ’s Vittoria mellett (21 Jul.) tönkre verve. Sír Arthur erre Marsallnak neveztetett, ’s jutalmúl Sotta di Roma 'Spanyol uradalmat nyerte. Végtére 1814’s 1815-ben hadi tettei által olly fényt, ’s hírt szerzett nevének, melly a’ jelen, ’s az utóvilág bámulására érdemes; néki juta azon ditsőség a’ Waterlooi ütközetben (Jun. 18) a’ világ legnagyobb hősének hatalmát örökre leverni.