Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-01-22 / 7. szám

adhatni. — Arthur Wellesley Wellingtoni Hertzeg, az Angolok első hadvezére az újabb időkben, Water­loo ditsőség-koszorúzta hőse. 1769 Május 1-ső napján született Dungancasteban Izlandban. Első katonai ki­­míveltetését Frantzia­országban Angersben nyerte, és pályájára mint Zászlótartó lépett fel 1787-ben. Német Alföld ellen 1794-ben már mint ezredes harczolt. 1797 vezére lett egy Indiába induló ezrednek, hol Tippo Saib ellen vitézségének ragyogó jeleit adta. Csak 1865- ben tért viszsza Európába. Nagy belátása, vitézsége által szintúgy,­­s szokatlan átlátása által Anglia hatal­mát erős lábra állította Indiában.­­ Az 1808 ’s 1809 véres háborúkban többször tsudáltatta rendületlen vi­tézségét ’s 1810-ben hőse vala a' Talaverai nagy ütkö­zetnek; oltalmazá Portugalliát, ’s fővárosát olly meg­­győzhetetlen állhatatossággal, a’ számailan sokaságú haddal elő nyomuló Masséna ellen; hogy ez kénteleil vala elkeseredett szívvel minden állásait elhagyni, ’s viszsza menni. Száz ezer hartzolóval lepte el Masséna Portugalliát előre örülvén a’ legfényesb győzedelem­­nek, ’s bánatos érzéssel hagyta azt el ötven ezerrel. Sír Arthur fényes győzedelmeinek térhelye Spanyolor­szágban 1812-b., hol egy tüzes ostrom után rohanással vette meg Ciudad Rodrigot. Ezt nyomban Salamanca, ’s Madrid bévétele (Aug. 13-kén 1812) követé. A’ kö­vetkezendő esztendőben viszszavonúltak Spanyol Or­szágból a’Frantziák kergettetve Wellington által, ’s Vittoria mellett (21 Jul.) tönkre verve. Sír Arthur erre Marsallnak neveztetett, ’s jutalmúl Sotta di Roma 'Spanyol uradalmat nyerte. Végtére 1814­­’s 1815-ben hadi tettei által olly fényt, ’s hírt szerzett nevének, melly a’ jelen, ’s az utóvilág bámulására érdemes; néki juta azon ditsőség a’ Waterlooi ütközetben (Jun. 18) a’ világ legnagyobb hősének hatalmát örökre leverni.

Next