Somogyi Néplap, 1959. november (16. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ^POLNI^ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA XVI. évfolyam, 257. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. november 1. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓLc „Megérte, — mármint a szövetkezés" (3. oldalon) Hegesztőt keresnek (4. oldalon) Kulturális melléklet (5—6. oldalon) Őszi rejtvénypályázat (7. oldalon) Világos útmutatás Két napon át tanácskozott a megyei pártértekezlet. E fórum elé részletes beszámolót terjesztett a megyei pártbizottság az elmúlt három esztendőben végzett munkájáról. A referátum után huszonhárom felszólalás hangzott el. A hozzászólások száma is mutatja, hogy nagy aktivitás nyilvánult meg az értekezleten. A küldöttek tanácskozása világos útmutatást adott a megye kommunistáinak további feladataikhoz Most arra van szükség, hogy pártunk tagjai behatóan tanulmányozzák a határozatot,magyarázzák meg a célkitűzéseket a pártonkívülieknek, és mozgósítsák őket a feladatok megoldására. Mezőgazdasági megye vagyunk. Éppen ezért munkánk homlokterébe a mezőgazdaság sorsának eligazítását kell állítanunk. A beszámoló ezekkel a kérdésekkel foglalkozott legrészletesebben, a mezőgazadaság megoldásra váró problémáira irányította a figyelmet a felszólalók többsége is. Falusi pártszervezeteink erősítésére nagyobb gondot kelll fordítanunk — hangsúlyozta a vita során Nagy Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője. — Vegyék fel a dolgozók legjobbjait a pártba. A számszerűleg is megerősödött alapszervezet képes lesz arra, hogy betöltse vezető, irányító szerepét. A pártszervezet hatékonyabb munkájával biztosítani tudja a felsőbb pártszervek határozatából adódó helyi feladatok sikeres megoldását —■ hangsúlyozta a továbbiakban. Kommunistáiink a nép sűrűjében élnek. Az ő feladatuk az emberek szocialista tudatának kialakítása. Példamutatással, nevelő szóval tudják e feladatokat megoldani. Ezért ostorozta engesztelhetetlenül Takács István elvtárs — ugyancsak a megyei pártbizottság osztályvezetője — a kommunista erkölcsiség megvalósításában mutatkozó fogyatékosságokat. a Nem mehetünk el szó nélkül mindennapok kisebb-nagyobb rendellenességei mellett. Fegyelmezett, kitartó kritikával ültethetjük át a gyakorlatba a dolgozók felemelkedését szolgáló elveinket. Azt akarjuk, hogy növekedjék népünk életszínvonala. Népszerű, lelkesítő célkitűzés ez? Igen. Tekintsük hát népszerűnek, a nép érdekében valónak azt is, hogy határozottan fellépünk minden lazaság ellen. Azt látjuk, hogy valaki dézsmálja a társadalmi tulajdont? Ne nézzük ezt szótlanul. A termelőszövetkezet fogatosai nyolc— kilenc óra körül érnek ki a mezőre? Ha van köztük kommunista, fogja be korábban a lovakat, s induljon ő elsőként a határba. Mondják meg elvtársaink mindenkinek, hogy a mezőgazdaság nem tűri a nyolcórázást. Most szorít munka , rögöket forgat fel az a eke, lassan készül el a vetőágy, szorgalmasabban kell dolgozni, megnyújtani a munkanapot, mert nagyobb erőfeszítéseket követel meg az esetlen időjárás. Ha ezt megérttettük az emberekkel, és elértük, hogy eszerint cselekszenek, akkor nyugodtan mondhatjuk: " megtettük a magunkét az ország jövő évi nagyobb darab kenyerének biztosításáért. Örvendetesen kiszélesedett szövetkezeti mozgalmunk belső élete, szervezettsége most van kialakulóban. A mezőgazdaságot irányító szervek és a szövetkezetben dolgozó kommunisták elsődleges feladata ennek segítése. Szilárdítani a munkafegyelmet, megakadályozni az »osszunk szét minden terményt« demagóg követelés érvényre jutását, megalapozni a jövőt, küzdeni a kistulajdonosi szemléletből fakadó torz jellemvonások — az önzés, a kapzsiság, a konzervativizmus — minden megnyilvánulása ellen, erősíteni az egymás sorsáért való felelősség érzését szövetkezeti tagokban — hangasúlyozottan beszéltek erről vita részvevői, köztük Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. A felszólaló szövetkezeti elnökök — Losonczi Pál elvtárs Barcsról, Huszár József elvtárs Somogyszilből, Walter Imre elvtárs Ráksiból — közös gazdaságuk példájának ismertetésével bizonyították : az alapok lerakásánál kell kezdeni a szövetkezet építését Szívós munkát igényel az új gazdálkodási forma megfelelő tartalommal való megtöltése. Ennek érdekében kezdetben áldozatot kell hozni, amely azonban kamatos kamatostul megtérül a továbbiakban. Hogy ezt nem könnyű megmagyarázni? De hiszen azt minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy az élet nemcsak a mából áll. Meg kell hát fontolni a dolgot, és nemcsak a jelennel törődni, hanem a jövővel is. Nagy felelősség hatotta át a pártértekezletet, amikor az útkereső egyéni gazdák kérdéseire igyekezett választ adni. Egyértelmű, határozott állásfoglalás csendült ki Dögei Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter szavaiból: “ A kisparcellás gazdálkodás nem tudja betölteni a mezőgazdaság hivatását, azt, hogy többet és olcsóbban termeljen. Át kell térnünk hát a fejlettebb, a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodásra. A nagyüzemek fölényét nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is bebizonyította már. Itt, Somogy megyében, ahol a szántóterület nagyobb része állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezén van, lehetséges aránylag rövid időn belül befejezni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Több felszólaló e feladat megoldásának hogyanjáról beszélt , meggyőzés és meggyőződés vezesse a szövetkezeti úton az egyéni gazdákat. Türelem és okos szó — ez kell ehhez a munkához! Tegyük ismét társadalmi üggyé a falu átalakítását, s a városból, üzemekből érkező agitátorok a helyi kommunistákkal együtt végezzék a felvilágosító munkát. Az újonnan szerveződő szövetkezetek az alakuló közgyűlés után ne maradjanak magukra, segítse őket az első lépéseknél is a társadalom. A megyei pártértekezlet elvégezte tennivalóit Számba vette három év nagy eredményeit, feltárta a munka közben elkövetett hibákat, rámutatott a fogyatékosságokra, és meghatározta újabb feladatainkat. Megyénk kommunistáinak van mihez szabni cselekvésüket. Dolgozzunk a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek szellemében, a megyei pártértekezlet útmutatása alapján. Ne jelöljük — amint arra Szirmai Jenő flotáns, a megyei pártbizottság első titkára is rámutatott —, hogy feladatainkat csakis a pártonkívüliek cselekvő támogatásával oldhatjuk meg. Valósítsuk meg azt a jelszót, amelyet a megyei pártértekezlet adott ki: “A pártegység további erősítésével, együtt a dolgozó tömegekkel a szocializmus építésének meggyorsításáén*» •I * BÍZUNK IGAZSÁGUNK EREJÉBEN Hruscsov külpolitikai beszéde a Legfelső Tanács szombati ülésén Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács moszkvai idő szerint szombaton délelőtt tíz órakor együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet. A feszültség lényegesen enyhült, kedvezőbbek a lehetőségek a béke megszilárdítására. Nyugaton kezd felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. Arra a következtetésre jutnak, hogy katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba kell tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapokon békésen együtt kell éteniök. Bízunk igazságunk erejében — hangsúlyozta Hruscsov —, s hittel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazságot, a szocializmus előnyeit. Hruscsov határozottan visszautasította a burzsoá közéleti személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél.i A marxizmus a munkásosztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a háborúkat. A szovjet miniszterelnök kifejtette, hogy véleménye szerint Macmillan angol miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása jelentős szerepet játszott a szovjet—angol kapcsolatok megjavulásában és az egészségesebb nemzetközi helyzet kialakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdításához. Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy de Gaulle led sorra kerülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdítássa szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet—francia kapcsolatok remélhetőleg normálisan fejlődnek majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjetellenes katonai börben rányomja bélyegét röma francia kormány politikájára. — A szovjet dolgozók kívánják, hogy Franciaország nagy és virágzó hatalom békében és barátságban legyen, szeretnének élni a francia néppel — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov nagyra értékelte de Gaulle és Debré realitásokon alapuló kijelentéseit, amelyeknek értelmében az Odera—Neisse-határ megváltoztathatatlan. Mint a szovjet kormányfő kijelentette, az algériai kérdés rendeződésében fontos szerepet játszhatnak de Gaulle-nak azok a javaslatai, hogy az önrendelkezés alapján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha e javaslatok maradnak csupán szavak,nem Nyitva áll az út a tárgyalásokhoz — jelentette ki Hruscsov , és a megoldatlan kérdések rendezésével el lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az államok most lépnek az ilyen tárgyalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani a hidegháború jegét Mindenekelőtt a leszerelés kérdését kell megoldani. Meg kell kötni a német békeszerződést. Ezzel kapcsolatban Hruscsov emlékeztetett arra, megegyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy »kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről.« Az európai helyzet még mindig sok nyugtalanságot okoz — állapította meg Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió »kész messzemenő lépésekre« és »»mindennemű ésszerű részintézkedésre« az európai légkör enyhítése céljából. A szovjet kormányfő ezután kifejtette, hogy a Közel- és Közép-Keleten bonyolult helyzet, mert egyes ottani államok területét külföldi hatalmak továbbra is más országok ellen irányuló katonai készülődések színteréül használják fel. Például Törökországot említette, és kijelentette, hogy elsősorban Törökországát aknázza alá az a biztonsákörülmény, hogy ezt az katonai támaszponttá országot alakítják. Az Egyesült Államoknak és néhány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov megalapította: sok másodrangú ezek az állahatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ-ben. Hruscsov hangsúlyozta, Kína belügyeibe való beavatakozás, azok a kísérletek, hogy mesterségesen »két Kínát« szerepeltessenek, feszült helyzetet teremtettek a Távol-Keleten. Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy Tajvan és a többi kínai sziget egyesülni fog a kínai anyaországgal. Ebben a kérdésben határozottan támogatjuk a Kínai Népköztársaság kormányát — jelentette ki a szovjet kormányfő —, és a jövőben is ezt tesszük. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint nem törekszik háborús konfliktusra Koreában, és így kedvező feltételek alakulnak ki a koreai kérdés végleges megoldására. Azzal kell kezdeni, hogy kivonják a külföldi csapatokat Dél-Koreából. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta átanos és teljes leszere és lehetetlenné tenné a háborút. Megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kijelentette: megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. Az e kérdésben tartandó tárgyalások szempontjából kedvező az a válasz is, amelyet Macmillan, Nehru, Sukarno és más államférfiak adtak a szovjet javaslatokra. Leszerelési javaslatait előterjesztve a Szovjetunió emberbaráti célokat követett — mondotta Hruscsov. — törekszik, hogy a háború Arra kiküszöbölődjék a társadalom életéből. Nem akarjuk katonai céllokra felhasználni azokat az előnyöket, amelyekkel rendelkezünk és amelyek a szocialista országok fejlődésének irányában növekednek — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést, a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépésekben is, kész megvitatni a javaslataihoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — osztja azt a véleményt, teljesen hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi összehívása. Ezen az értekezleten a legfontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. Ezenkívül meg kell vitatni a német békeszerződés megkötésének kérdését és a nyugat-berlini helyzet rendezését, valamint egyéb általános nemzetközi kérdéseket.érdek: A szocialista világrendszer minden országa összeforrottabb, mint valaha. Ezek az országok annak a történelmi feladatnak megoldásáért szállnak síkra, hogy megmentsük az emberiséget a háború idén, és biztosítsuk a népsek fejlődését a béke és a társadalmi haladás útján. A Szovjetunió sikeresen oldja meg a kommunizmus építésének feladatait, és az erőteljes felemelkedés útján halad — állapította meg Hruscsov, majd a szovjet dolgozók hőstettének nevezte, hogy egy esztendő — 1959 — leforgása alatt három űrrakétát bocsátottak fel. Végül szerencsekivánatait fejezte ki a tudósoknak a Hold túlsó oldalának lefényképezéséért. (MTI) LÁTOGATÁS a somogygeszti ül BARÁZDA TSZ SAVANYÍTÓ ÜZEMÉBEN 1950 óta működik a somogygeszti Új Barázda Tsz savanyító üzeme. Főleg káposzta, de paprika, vöröshagyma és uborka savanyításával is foglalkoznak. Felvásárlóik a Kaposvári Textilművek, a honvédség és a nagyposta konyhája. Eddig 15 —20 hektó vegyes savanyúságot készítettek, ebből 2—3 hektót már elszállítottak. Most a káposztát savanyítják. A hét hold káposztájukból mintegy 70—80 ezer forint értékűt nyersen adtak el, a visszamaradt mennyiséget pedig ezen az úton értékesítik. A savanyító helyiségben szorgalmas kezek adogatják a káposztát a szeletelő gépbe. Ez a gép óránként két mázsa fejes káposztát aprít meg. Innét a két e célra rendszeresített hordóba és nyolc betonkádba kerül az elszeletelt termény, ott ledöngölik, ecetelik, majd lnyomatokkal látják el. Rövidesen korszerűsítik az üzemet; az eddig alkalmazott kőnyomaték helyett présrendszerrel szerelik fel a betonkádakat, ez jóval előnyösebb lesz a régi módszernél. A ráfordított költség kifizetődik, mert e melléküzemágukból az idén is mintegy 150 ezer forint tiszta jövedelemre számíthatnak. Kovács Györgyné, a savanyító üzem vezetője közv. Pintér Jánosné és Tóth Terka a kádakban szeletelő gép etetése közben a rakott káposzta sulykolását végzik.