Somogyi Néplap, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

VILÁG PRoLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Az A . 50 FÜLI­ÄR SomogyiNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HI. ÉVFOLYAM 217. SZÁM ★ SZERDA, 1964. SZEPTEMBER 16. Kereskedelmi aktívaülés Kaposváron Az MSZMP Politikai Bizott­sága júniusban nagy fontos­ságú határozatot hozott a ke­reskedelemről; ugyanebben a hónapban az országgyűlés is foglalkozott ezzel a témával. A Politikai Bizottság határo­zatát és a határozatból fakadó feladatokat a megyei pártbi­zottság ipari osztálya tegnap aktívaülésen ismertette a ke­reskedelem dolgozóival. Kutas János, a megyei párt­­bizottság ipari osztályának ve­zetője előadásában kitért ar­ra, hogy a kereskedelem dol­gozói megelégedéssel fogadták a határozatot, hiszen az a ko­rábbi álláspontoknál világo­sabban és egyértelműen szab­ja meg a kereskedelem helyét, szerepét és jelentőségét az egész népgazdaságban.­­ Az életszínvonal emelésé­hez nem elegendő a vásárló­erő növelése, megfelelő áruel­látásra is szükség van, nem­csak mennyiségben, hanem minőségben és választékban is — mondotta Kutas János. — A lakosság jövedelmének 80— 85 százalékát vásárlásra for­dítja, az ipari termelésnek csaknem a felét pedig a belke­reskedelem értékesíti. Me­gyénk kereskedelmi forgalma az elmúlt három év alatt az országos átlagnál gyorsabban, 22 százalékkal nőtt. Elsősor­ban az értékesebb élelmisze­rek, az állati termékek és a gyümölcs forgalma emelke­dett. A megye kereskedelmi há­lózata ennek következtében korszerűsödött. Megnőtt a bol­tok átlagos alapterülete, javult a raktározás színvonala. Álta­lánossá váltak az új kiszolgá­lási formák. Fejlődött a megye idegen­­forgalmi hálózata is. Az el­múlt három évben 26 száza­lékkal növekedett a szállodai férőhelyek száma, ezzel egy­­időben pedig bővültek a cam­­pingek és egyéb sátortáborok. A belkereskedelmi forga­lomban az igen szép eredmé­nyek mellett sok gond is je­lentkezett az áruellátást és ki­szolgálást, illetve a vásárlási körülményeket illetően. Az áruellátásban jelentkező idő­szakos fennakadások egy ré­sze népgazdaságunk fejlődésé­nek nehézségeiből fakad, más­részt pedig irányítási, szerve­zési, ösztönzési, a termelő és értékesítő szervek együttmű­ködésének és munkájának hiá­nyosságaival függ össze. Nem megfelelő a hálózatfej­lesztés rendszere sem. Elma­radnak az új lakótelepek já­­­rulékos beruházásai, emiatt sokat kell bosszankodniuk az embereknek. A meglevő bol­tok egy részében nincsenek meg a minimális szociális és munkavédelmi követelmények. Változtatni kell az irányítá­si rendszeren, és sokkal hatá­rozottabban kell foglalkozni piackutatással a jövőben. Eze­ket a feladatokat nem szabad kampányfeladatnak tekinteni. A Politikai Bizottság határo­zatainak végrehajtása hos­­­szabb időre szól. Kutas János befejezésül ar­ra kérte a kereskedelem dol­gozóit, hogy tudásuk legjavát adva munkálkodjanak a ha­tározatok végrehajtásán. A beszámoló utáni vitában Bajta Mihály, a Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója arról be­szélt, hogy a Balaton-part el­látását nem lehet kizárólag So­mogyban megoldani, ez orszá­gos probléma, az országos szer­vek hathatós támogatására is szükség van. Dr. Bánhidi Ti­bor, az Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat igazgatója ja­vasolta, hogy a Balaton-partot osszák fel ellátási zónákra, mert így sokkal tervszerűbben lehet dolgozni. Bírálta a Ka­posvári Városi Tanácsot, mert nem gondoskodik a különbö­ző okok miatt élelmiszerüzletek kiköltöztetett elhelyezésé­ről. Felszólalt a tanácskozáson Keserű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságának alosz­tályvezetője is. Elmondotta, hogy áruellátásunk fokozatosan javult a második ötéves terv­ben, noha a termelékenységi előirányzatokat nem sikerült teljesíteni. Adósa maradt népgazdaságnak a mezőgazd­­a­ság és az ipar is. A lakosság vásárlóereje, a reáljövedelmek alakulása ennek ellenére meg­közelíti a tervben előirányzot­tat. A tanácskozás Szigeti Ist­vánnak, a megyei pártbizott­ság titkárának zárszavával ért véget. Polesz György Közegészség- és járványügyi tanácskozás Fonyódon Ma délelőtt a megye egész­ségügyi intézményeinek veze­tői, valamint a járási tanácsok egészségügyi osztályvezetőinek, gyermekgyógyász és honvéd­ségi orvosoknak a részvételé­vel Fonyódon, a járási tanács székházában összeül a Somogy megyei Közegészség- és Jár­ványügyi Bizottság. Az ülésen két referátum sze­repel. Dr. Baron Ferenc labo­ratóriumi főorvos a gennykeltő baktériumok járványügyi sze­repével; dr. Göntér Ferenc és dr. Lovász Eszter higiénikus orvosok referátuma pedig salmonellák okozta ételmérge­­­zésekkel foglalkozik. A két re­ferátum alapján megvitatják a megye közegészség- és jár­ványügyi helyzetét, időszerű feladatait, különös tekintettel az említett két tárgykör kérdé­seire. Lengyel katonai küldöttség érkezik hazánkba Czinege Lajos vezérezredes­nek, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének meghívására csütörtökön len­gyel katonai küldöttség érke­zik hazánkba baráti látoga­tásra. A delegációt Marian Spyc­­halski marsall, nemzetvédel­mi miniszter, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja vezeti. A küldöttség meglátogatja magyar néphadsereg egysége­­­it és megismerkedik hazánk­ban a szocializmus építésének eredményeivel. (MTI). Ali Szabri Moszkvába érkezett Ali Szabri, Arab Köztársaság az Egyesült miniszter­­elnöke a szovjet kormány meg­hívására kedden feleségével együtt hivatalos Moszkvába érkezett látogatásra Nyikita Hruscsov és felesé­ge, Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek, vala­mint a szovjet főváros dolgo­zóinak képviselői fogadták a vendégeket a Vnukovo—2. re­pülőtéren. (MTI). I Mai számunk tartalmából: Faluról falura (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Nem ördöngösség... (6. o.) ^ -jm mr q -mm r ^'magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapes­ti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapes­ti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a sportcsar­nokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vál­lalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszer­­­­vezetek legeredményesebben dolgozó aktivis­tái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelen­tek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titoval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnök­ségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popo­vics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter, az elnökség tagjai között he­lyet foglaltak írók, művészek, tömegszerveze­­tek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito fe­lesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánná és Ká­dár Jánosné. A jugoszláv és magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagy­gyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kádár János beszéde Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar mánya s a Népköztársaság kor­magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet Kedves elvtársak! A szocialista országok veze­tői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még kö­zelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatá­a magyar—jugoszláv barátság­nak szentelünk, őszinte tiszte­lettel és meleg barátsággal kö­szöntöm körünkben Tito elv­társat, a jugoszláv kommunis­ták, a jugoszláv nép kiemel­kedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, vala­mennyi kedves vendégünket, saikkal tovább erősítsék in­ternacionalista kapcsolataikat. Ez a célja a jugoszláv elvtár­­saink magyarországi látogatá­sának. Ugyanezek a célok ve­zérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező ala­kulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt eszten­dőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, ha­nem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt árnyékot ve­tettek országaink­ra meggyőződéssel viszonyára, mondhat­juk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. Kádár elvtárs ezután vissza­pillantást nyújtott a megszállás sötét éveire, hitleri ami­kor a jugoszláv nép történel­mének legsúlyosabb szakaszát élte. — Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes har­ Jugoszlávia hét éves terve az életszínvonal emelkedését célozza Tito elvtárs és kísérete meglátogatta a Mezőgazdasági Kiállítást. (Regős István felvétele) cát a fasizmus ellen — mon­dotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsola­tok alakultak ki a jugoszláv nép és a Jugoszláv Kommu­nisták Pártja között. A jugoszláv nép a felszaba­­­dulás után gyökeresen átfor­málta a háború előtti elmara­dott Jugoszlávia képét. Újjá­építette a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlő­dött a népgazdaság, a nemzeti jövedelem­ ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés el­maradottságának felszámolását és e gazdasági ág gyors fellen­dítését, így Jugoszlávia egyre job­ban bekapcsolódhatott a nem­zetközi árucserébe és hozzálát­hatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kul­turális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugo­szlávia három egyetemén mint­egy 15 000-en tanultak, addig ma a hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a terme­lékenység és a nemzeti élelem gyors fejlődését, s jövő­en­nek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges ju­goszláv nép megvalósítja ter­veit, és a fejlődés újabb ma­gaslataira emeli szép hazáját. Ehhez minden magyar dolgozó nevében sok sikert kívánok. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csak­nem két szabad évtized áldoza­tos munkája van, nagyra érté­keli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt húsz esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a ti­zennégy országból álló szocia­lista világrendszer, amely fel­öleli az emberiség egyharma­­dát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már kommunizmus építésével mu­a­tatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán elő­ször alakultak ki a olyan új erőviszonyok, világon hogy túlsúlyban vannak a béke, nemzeti függetlenség, a társa­a­dalmi haladás erői, a szocia­lizmus korunk uralkodó gon­dolatává vált. Erre a húsz évre­­ esnek legdöntőbb szocialista átalaku­­­lások Magyarországon is. Pár­tunk nyolcadik kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével egész nép­gazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok, vívmá­nyaink megszilárdultak, befe­­jeztük a szocializmus alanyai­nak lerakását. Ez a tény törté­nelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializmus tel­­js felépítésének korszakába l épett. Most második ötéves tervünk negyedik évében vagyunk. El­mondhatjuk, hogy népgazdasá­guk fejlődése a fő arányokat '':ütve a tervnek megfelelően Idén az első félévben '’Torrn ir>nT* 9.7 -'*■ előző r azonos idő­;-?-Urában, s ( Folytatás a 2. oldalon.)

Next