Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

* > fILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! *■ Ára: 80 fillér Semmi Néplap XXV. évfolyam, 217. szám 1969. szeptember 19., péntek A szakmunkásképzésről és a gázenergiáról szóló törvényjavaslat az országgyűlési bizottságok előtt Molnár Ernő elnökletével tegnap a Parlament gobelin­­termében együttes ülést tar­tott az országgyűlés ipari, va­lamint jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Beresz­­tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyet­tese, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes és Simor János építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes. A képviselők elsőként a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg — a törvénytervezet főbb vonásairól Veres József mun­kaügyi miniszter tartott tájé­koztatót. Rámutatott azokra az okokra, amelyek az új tör­vény megalkotását szükséges­sé tették, majd megállapítot­ta: »A szabályozás rendszeré­nek alapelve, hogy a képzés egészét átfogó jogszabályok lehetővé tegyék a fejlődés kö­vetelményeihez való igazo­dást.« A képviselők behatóan meg­vitatták a törvényjavaslatot. Szóvá tették például, hogy a szakmunkástanulót foglalkoz­tató vállalatok jogairól alig esik szó a tervezetben. Kér­ték: a vállalatnak legyen vá­logatási joga, dönthessen, hogy kit kíván tanulóként alkal­mazni. Felmerült az is, hogy a szakmunkásképző iskolák igazgatóinak jóval nagyobb a megterhelése, mint például a gimnáziumok vezetőinek. Több képviselő felhívta a fi­gyelmet a szakmunkásképzés reformja során ne a közok­tatási tárgyak óraszámát emeljék, hanem a szakmai oktatást bővítsék. Élénk eszmecsere folyt ar­ról, hogy mind gyakoribb a végzett szakmunkások »csá­­bítgatása«. A képviselők véle­ménye szerint ennek gátat vetne, ha az üzemek társa­dalmi szerződést kötnének ta­nulóikkal. Dr. Lévárdi Ferenc nehéz­ipari miniszter a gázenergiá­ról szóló törvényjavaslatot is­mertette. Kiemelte: az alföldi földgáztelepek feltárása, hasz­nosítása jelentősen megváltoz­tatta a hazai energiaszükség­letek kielégítésének struktúrá­ját és szükségessé vált a föld­gáz termelésével, szállításával, szolgáltatásával és felhaszná­lásával összefüggő viszonyok jogszabály-rendezése. (1948- ban még csak 15 millió köb­méter gázt hasznosítottak, a fogyasztás 1960-ra 89 millió köbméterre emelkedett, s az elmúlt esztendőben már meg­haladta a 2,7 milliárd köb­métert. Az új törvény a gázra vo­natkozó alapvető jogi kérdé­sek rendezésével teljesebbé teszi a gazdasági élet törvény­szintű szabályozásának rend­szerét A beszámolót követő vitá­ban a képviselők felhívták a figyelmet a biztonsági rend­szabályok betartásának szigo­rú ellenőrzésére. Kérték, il­lesse meg kártérítési jog a gáz használóját, ha a szolgáltató hibájából bármilyen kár érné. A két törvényjavaslat vitá­jában felszólalt több képvi­selő, valamint miniszterhelyet­tes és főosztályvezető. (MTI) Közzétették a II. Országos Ifjúmunkás Parlament felhívását A KISZ központi bizottsága teljes szövegében közzétette annak a felhívásnak a szöve­­iét, amelyet a II. Országos Ifjúmunkás Parlament részve­vői fogadtak el. A felhívás a következőket mondja: “ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának kezdeményezé­sére összehívott II. Országos Ifjúmunkás Parlamentben társaink megbízásából, vala­mennyi szakma és üzem ifjú­munkásainak érdekeit képvi­selve — megvitattuk a mun­kásifjúság nevelésének, élet- és munkakörülményeinek ala­kulását, a pályakezdők hely­zetét, problémáit.­­ A tanácskozások során ismételten megállapítottuk, hogy pártunk és kormányunk, egész társadalmunk megkülön­böztetett figyelmet fordít a munkásifjúság nevelésére, gondjainak megoldására. A munkásfiatalok csaknem egy­milliós tábora nagyra értékeli a szerető gondoskodást és fe­lelősségteljes, szorgalmas munkával viszonozza azt. Annak tudatában, hogy az ifjúság társadalmi problémái és állampolgári gondjai a tár­sadalmi fejlődéssel szoros ös­­­szefüggésben oldódnak meg, a jövőben még több erőfeszítést kell tenni a munkásfiatalok sajátos helyzetének elemzésé­re, az ifjúmunkások sorsának javítására.­­ A II. Országos Ifjúmun­kás Parlament, újra felmérve azokat a teendőket, amelyek m­unkásifjúságunkra várnak, felhívja társadalmunk vala­mennyi érintett tagját: mun­kájával, tanácsaival, intézke­déseivel az eddiginél nagyobb mértékben segítse elő a fiata­lok teljes értékű munkásem­berré válását; járuljon hozzá, hogy a pályakezdő ifjak vala­mennyi üzemben és vállalat­nál fegyelmezetten dolgozza­nak, becsületes munkájuk sze­rint érvényesüljenek és jól érezzék magukat . A fiatal munkások életé­ben, fejlődésében különösen fontos a munkába állást kö­vető időszak. Ezért olyan or­szágos akció elindítását kezde­ményezzük, amelynek célja a pályakezdés megkönnyítése, a és fiatalokról való gondoskodás a nevelés leghatásosabb módszereinek, formáinak ki­alakítása, a munkahelyi be­illeszkedés feltételeinek javí­tása. — Felhívjuk és kérjük az üzemi, vállalati KISZ-szerve­­zeteket és a szakszervezete­ket, legyenek gazdái ennek az akciónak, s az idősebb mun­kások, üzemi, vállalati kollek­tívák, gazdasági vezetők, párt­­szervezetek támogatásával ér­jük el, hogy a munkásosztály legifjabb nemzedéke jól fel­készülve kezdjen hozzá jö­vendő társadalmi hivatásának betöltéséhez. (MTI) Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága tegnap Komócsin Zoltán elnökletével ülést tar­tott. A bizottság Péter János külügyminiszter tájékoztatója alapján megtárgyalta a Ma­gyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényja­vaslatot. A bizottság egyhan­gúlag jóváhagyta a törvény­­javaslatot, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. (MTI) SOMOGYBAN JÁRT BONDOR JÓZSEF MINISZTER Somogyban járt tegnap Bon­­dor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter. Dél­előtt a megyei tanács székhá­zában a somogyi építőipar helyzetéről és fejlesztéséről tanácskozott Németh Ferenc­cel, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával, és Böhm Józseffel, a Somogy megyei Tanács vb-elnökével. Részt vett a tanácskozáson Klézl Róbert, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője; dr. Koblencz József, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium közgazdasági fő­osztályának vezetője, Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára és Sugár Imre, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette­­se. Bondor József miniszter délután Siófokra utazott, s megtekintette a­ Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat panelüzemét, majd a vá­ros vezetőivel tanácskozott. T: Erkölcsi szempont­ az Egyesült Államokban A Pravda tegnapi számá­ban Visnyevszkij megjegyzé­seket fűz az Egyesült Államok tervéhez, hogy nukleáris fegyverkísérleteket végez az Aleut-szigeteken. E szigeteket azért szemelték ki a kísérle­tekhez, mert — úgymond — túlságosan veszélyesek lenné­nek az amerikai nukleáris fegyverkísérletek a szokásos helyen, a nevadai kísérleti telep környékén a lakosságra nézve. — Lám, ilyen az imperia­listák erkölcsi felfogása: a veszélyes kockázatnak ne a »százszázalékos« amerikaiak legyenek kitéve, hanem az Aleut-szigetek és a szomszé­dos csendes-óceáni körzetek lakosai — írja a Pravda hír­­magyarázója. Az Aleut-szige­teken viszont igen gyakoriak az erős földrengések, és így a nukleáris robbanások követ­kezményeinek veszélye külö­nösen nagy.­­ Az amerikai militaristák terve a Csendes-óceán me­dencéjében élő lakosság éle­tét és egészségét fenyegeti — írja Visnyevszkij. (MTI) AUTÓK A SZERELŐSZALAGON A »Polski Fiat 125« a szerelőszalagon. A varsói személygépkocsi-gyár gyorsan közele­dik a kitűzött cél felé: 120 ezer Polski Fiatot gyártanak majd egy év alatt. Élénk diplomáciai élet az ENSZ székhelyén A közgyűlés általános ügy­rendi bizottsága szerdán este egy sor napirendre javasolt kérdést, szám szerint 96-ot hagyott jóvá, de elhalasztotta a döntést arról, vajon napi­rendre tűzzék-e országi problémát. az észak-ír­Elfogadták 14 ország javaslatát, mint már az elmúlt hogy — években többször — ismét a líírum elé vigyék a Kínai Népköztársa­ság törvényes ENSZ-jogai helyreállításának kérdését. A bizottság közfelkiáltással fo­gadta el ezt a napirendi pon­tot. Az ajánlók felterjeszté­sükben megemlítették, hogy a Kínai Népköztársaság­­ békés ország«, és a nyugati hatal­mak az »egészségügyi zárlat­tal«, amellyel Kínát kirekesz­tik a világszervezetből, az ENSZ alapokmányát sértik meg. (Csak a csangkajsekista klikk képviselője emelt szót a kérdés napirendre tűzése el­len, de ő is csak az indoklás megfogalmazását kifogásolta, máskülönben — váratlan hú­zással — »elsődlegességet« ké­ret a kínai kérdés megvitatá­sának abban az esetben, ha a plénum valóban foglalkozni kíván vele.) Nyugati nyomásra a bizott­ság a napirendre tűzte az úgy­nevezett koreai kérdés meg­vitatását is, jóllehet a »Korea újraegyesítésével és talpraál­­lításával« foglalkozó ENSZ- bizottság — mint Malik szov­jet külügyminiszter-helyettes mondotta — már kihalt tes­tület és e kérdés nem tartozik az ENSZ fóruma elé. A szovjet küldöttség javas­latot terjesztett elő, hogy a koreai kérdéssel kapcsolatos vitára hívják meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság képviselőit. Ha megnyil­vánul ilyen meghívhatnák óhaj, egyidejűleg a dél-koreai rezsim képviselőit is. Az ügy­rendi bizottság elnöke nem tette fel szavazásra a KNDK képviselőinek meghívására vo­natkozó szovjet indítványt, azzal az ürüggyel, hogy ez a kérdés nem tartozik az ügy­rendi bizottság hatáskörébe. A közel-keleti kérdéscsoport megvitatását megjegyzések nélkül elfogadták, míg a többi napirendre elfogadott, «téma a leszerelés, Rhodesia, a faji el­különítés, gyarmati kérdések, valamint gazdasági és szociá­lis problémák. Az ENSZ-közgyűlés megnyi­tása utáni napokban fokozó­dott a diplomáciai aktivitás. U Thant, a világszervezet főtitkára munkaebéden látta vendégül Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert. A megbeszélések tárgykörét nem ismertették, de sajtóberkekben úgy tudják, hogy a Közel-Ke­letről is szó esett. Tegnap mondott beszédet a közgyűlés fórumán Nixon el­nök, és ez az esemény — mint New Yorkból jelentették — utat nyit a kétoldalú és a többoldalú megbeszélések egész sorozatának. A főtitkár szombaton este »munkavacsorát« ad az ENSZ- titkárság 38. emeleti termei­ben. Erre nagyhatalom meghívták a négy külügyminiszte­reit is. Valószínűleg ott lesz az esten Gunnar Jarring, U Thant közel-keleti közvetítő­je is, aki már hétfő óta New Yorkban tartózkodik, miután néhány hónapra felfüggesz­tette közel-keleti működését Gromiko és Rogers amerikai külügyminiszter először szep­tember 22-én, hétfőn találko­zik, másodszor pedig pénte­ken, mindkét alkalommal tár­sadalmi rendezvény keretében. Nixon a maga részéről kon­ferenciákat vett tervbe egy sor diplomatával, köztük az angol, a francia és az izraeli külügyminiszterrel. Egy díszvacsorán, amelyet a Szovjetunió ENSZ-képvisele­­tének rezidenciáján rendeztek szerdán este, részt vettek szá­mos szocialista ország delegá­ciójának vezetői: a magyar, a bolgár, a kubai, a mongol, a lengyel, a román, a csehszlo­vák, az ukrán, a belorusz diplomaták. Jelen volt Dobri­­nyin, a Szovjetunió washing­toni nagykövete is. (Folytatás a 2. oldalon)

Next