Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK­ XXVI. évfolyam, 10. szám Budapestre érkezett a jugoszláv külügyminiszter Péter János külügyminiszter meghívására tegnap este hiva­talos­ baráti látogatásra Buda­pestre érkezett Mirko T­epa­­cac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere, Jaksa Petrics külügyminiszter-helyettes és a jugoszláv külügyminiszté­rium több vezető munkatársa kíséretében. A magas rangú vendégeket a Keleti pályaudvaron Péter Já­nos külügyiminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes, Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi nagykövete és a külügyminisz­térium több vezető munkatár­sa fogadta. Jelen volt Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapes­ti nagykövete. (MTI) Államellenes szervezetet lepleztek le Csehszlovákiában A Cseh Szocialista Köztár­saság belügymi­ni­szztériuma kö­zölte, hogy leleplezték egy ál­lamellenes szervezet tevékeny­ségét Ez a szervezet konspirá­ciós módszereket használt, igyekezett megbontani a kon­szolidációs folyamatot, és­ poli­tikai válságot próbált előidéz­ni. A belügyminisztérium az ér­vényben lévő­­ érvényes jogsza­bályok alapján megkezdte szervezet tevékenységének ki­­­vizsgálását A szervezet tagjai különféle államellenes sajtó­anyagokat sokszorosítottak az­zal a céllal, hogy megdöntsék a jelenlegi politikai rendszert, ellenállást támasszanak Csehszlovák Kommunista Párt a vezetőségével és a csehszlovák politikai élet vezető tényezői­vel szemben. A szervezet Csehszlovákia egész területén alsóbb tagoza­tokat igyekezett létrehozni, amelyeknek a trockista esz­mék szellemében kellett volna tevékenykedniük. E tevékeny­ség szervezői kapcsolatokat tartottak fenn a külfölddel, s ott kellő segítségre és támoga­tásra találtak. Ez abban nyil­vánult meg, hogy utasításokat kaptak a köztársaság elleni akciókra, továbbá trockista és más ellenséges tartalmú saj­tóanyag érkezett hozzájuk. A közvéleményt a közeljövő­ben részletesen tájékoztatni fogják a szóbanforgó ellensé­ges szervezet tevékenységének arányairól. (MTI) Rendelet a telkek beépítéséről Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter ren­delete, amely a telkek beépíté­sét szabályozza­ Az új intézke­dés szerint a tervszerű telek­gazdálkodás, a helyes építési sorrend és a városkép előnyö­sebb kialakítása érdekében az illetékes felsőfokú építésügyi hatóság beépítési kötelezettsé­get rendelhet el az állampol­gárok tulajdonában álló, ma­gánerőből beépíthető lakó- és üdülőtelkekre. Az elsőfokú hatóság határo­zatát, tehát a beépítési kötele­zettséget be kell jegyezni a te­­lekkönyvbe is, de a bejegyzés elmaradása nem jelent felmen­tést e kötelezettség teljesítése alól. A telkek beépítésére két év­nél rövidebb határidőt nem szabad megállapítani, s tár­­sash­áz esetében legalább há­rom évre kell szabni a határ­időt Indokolt esetben, a kö­telezettek kérelmére, az első­fokú építésügyi hatóság egy al­kalommal legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja a határ­időt. A telkek eladásakor vagy öröklésekor a korábban elren­delt beépítési kötelezettség vál­tozatlanul érvényes az új tu­lajdonosra is. Az örökös kérel­mére azonban két évvel meg kell hosszabbítani a határidőt, hogy ha a beépítés teljesítésé­hez szükséges hátralevő idő már rövidebb két évnél Az új rendelet a kihirdetés­sel életbe lépett, és intézke­déseit ez év január 1-től kezd­ve kell alkalmazni. (MTI) A főútvonalakon nincs közlekedési akadály A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium központi ügyele­tének tájékoztatása szerint főbb útvonalakon nincs aka­­­dály, a közlekedés zavartalan. Néhány alsóbbrendű útszaka­szon azonban — például Fejér megyében három, Tolnában két, Borsodban egy helyen — a korábbi hótorlaszokat mind a mai napig nem sikerült tel­jesem megszüntetni, Komárom megyében pedig a vasárnapi hófúvás hat mellékes útvona­lat átmenetileg ismét elzárt a forgalom elől. (MTI) Ara: 80 fillér 1970. Január 13., kedd Az első jelentés az 1970. évi mezőgazdasági szerződéskötésekről Az elmúlt év decemberében és az új év első napjaiban megélénkült az 1970. évre szóló mezőgazdasági szerző­déskötések üteme. Az első ja­nuári jelentések tanúsága sze­rint a gazdaságok ügyelnek ar­ra, hogy a természeti adottsá­goknak legjobban megfelelő és ugyanakkor­a anyagi hasznot hozó nagyobb fajták termesztését részesítsék előny­ben. A SZÖVOSZ vállalatai a 300 000 tonnás előirányzatból eddig több mint 150 000 tonna burgonyára, 500 000 tonna zöldségből pedig több mint 340 000 tonna átvételére kötöt­tek már megállapodást. A szer­ződéskötések állásából a SZÖ­VOSZ illetékesei arra követ­keztetnek, hogy az idei burgo­nya- és zöldségelőirányzatot sikerül teljesíteni. A Gabonatröszt vállalatai hozzávetőleg 2,4 millió tonna kenyérgabonát vettek át az el­múlt évi termésből. Egymás után kötik meg az 1970-re szó­ló megállapodásokat A törszt vállalatai eddig 751 000 tonna kenyérgabona, 10 000 tonna ta­karmánygabona és közel 50 000 tonna napraforgó átvételére szerződtek le. A­ cukorgyárak is igyekeznek minél előbb be­biztosítani az idei nyersanya­got Az idei 105 000 holdas elő­irányzatukból 121 000 holdra már fedezetet találtak. 1970-ben a tervek szerint 31 000 holdon termesztetnek majd dohányt a gazdaságok­kal; a termőterület több mint felére már találtak is szerződő feleket a Magyar Dohányipar üzletkötői. A Magyar Állami Pincegazdaság idén a tavalyi­nál nagyobb számú és több évre szóló szerződést köt a ter­melőkkel. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az elmúlt évre le­szerződött 635 000 hízómarhá­ból — a kedvezőbb exportérté­kesítési lehetőség miatt — 24 ezret 1970-ben vesznek át Azokat a gazdaságokat, ame­lyek tovább tartják az állato­kat, anyagilag kártalanítják. A mezőgazdasági szerződés­­kötések alakulásából az illeté­kesek arra következtetnek, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben önállóan gazdál­kodó nagyüzemek úgy alakít­ják ki az egyes növényi kultú­rák termőterületét, hogy a la­kosság ellátása és a külkeres­kedelmi igények kielégítése idén sem okoz majd gondot. (MTI) Üres székek a nyugati tanácskozáson Egy brüsszeli kastélyban megkezdődött a Nyugat-európai Unió ülése. Az értekezleten a francia küldöttek székei ezúttal is üresek, mivel Párizs folytatja a szervezet tavaly feb­ruárban elhatározott bojkottálását. (Telefotó: AP—MTI—KS) Szén és Zsn­én­ van erepni, a tűzifa változatlanul hiánycikk Belkereskedelmi tájékoztató a tüzelőellátásról A tüzelőellátással kapcsola­tos problémákról Dr. Gazda Tamás, a Minisztérium Belkereskedelmi főosztályvezető­je az alábbi tájékoztatást adta a­z MTI munkatársának: A tüzelőkereskedelem de­cemberben utolérte magát, és az évet 32 000 wagonos kész­lettel zárta. Év végén általá­ban hasonló készlettel szokott rendelkezni a kereskedelem, 1969 végére azonban többet irányoztak elő. Hogy a terve­zett többlet m­ágsincs az áru­­sítóhe­lyeken, az nem a keres­kedelmen múlott. A legtöbb problémát egyébként is a vá­lasztékhiány okozza. Különö­sen vonatkozik ez a fára, amelyből az erdőgazdaságok mintegy 4000 vagonnyit nem szállítottak le kellő időben. Vidéken úgyszólván nincsen olyan telep, ahol ne volna va­lamilyen tüzelő, bár a megfe­lelő elosztást a szállítási ne­hézségek akadályozzák. Szén és brikett megrendelést Buda­pesten három napon, vidéken öt napon belüli szállításra vállalnak. A fa viszont hiánycikk, ez elsősorban a fővárosban­­ okoz problémát. A tüzelőke­­reskedelem jelenleg 700 vagon már megrendelt tüzelőfát nem szállított le a lakosságnak. A Belkereskedelmi Minisztérium most utasította a TÜKHR Vállalatot, hogy a telepek addig nem vehetnek fel újabb megrendeléseket, amíg a ko­rábbiakat nem teljesítették. Kilátás v­alt arra, hogy rövi­desen 250 vagon import tűzi­fa is forgalomba kerül. A belkereskedelem 1970-re úgy állapodott meg partnerei­vel, hogy a szállítási üitem megf­elelő legyen. NDK-bri­kettből — egyelőre az állam­közi szerződés alapján — tavalyi 30 000 vagonnal szem­­­ben az idén 44 000 vagonnal várnak. A szénbányászat az igény szerint szállít, viszont tűz:fát a kért 83 000 helyett csak 80 000 vagont vállaltak az erdőgazdaságok. Az I. ne­gyedévben lesz elegendő szén és hazai brikett, NDK--brikett­ből 8000 vagon érkezik. Fá­ból 20 000 vagon szállítását ígérték az erdőgazdaságok. Problémát jelent viszont, hogy kokszból a visszaigazolt 8500 tonna korántsem elegen­dő. Ezért az első negyedév­­bn elsősorban a kisvásárlók megrendeléseit teljesítik, s egyelőre mennyiségi korláto­zást léptettek életbe. Egyszer­re egy megrendelőnek 5—10 mázsáénál több kokszot nem adnak. (MTI) Előtérben a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése Dr. Polinszky Károly nyilatkozata az egyetemi felvételekről, a társadalmi ösztöndíjakról A Minisztertanács legutóbbi ülésén megvitatta a Műve­lődésügyi Minisztérium beszámolóját az egyetemi, főiskolai felvételek tapasztalatairól. Felsőoktatási intézményeinkben az 1969—70-es tanévben a nappali tagozaton 14 452, az es­tin 2385, a levelezőn 6060, összesen tehát 22 897 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait. Ez lényegében megfelel a megelőző három év szintjének, kivéve a levelező tagoza­tot; itt a tavalyi felvételi létszámhoz képest mintegy más­fél ezres növekedés adódik, elsősorban­­ a képesítés nélküli vidéki tanítóik és tanárok levelező képzésének kiterjeszté­séből. Növekedett a nappali tagozaton a nőhallgatók ará­nya (44,6 százalék), különösen a pedagógusképző intézmé­nyekben (80—100 százalék), a tudomány- és orvosegyete­meken (60 százalék). A nappali tagozatokra felvettek 71 százaléka gimnáziumból, 10,8 százaléka szakközépiskolából, 17,8 százaléka középfokú technikumból került ki. A felvet­teknek mintegy 40­ százaléka a korábbi években érettségi­zett Az adatokat elemezve dr. Polinszky Károly miniszterhe­lyettes a következőket mon­datta: “ A nappali tagozatra je­lentkezettek száma tovább csökkent, az előző esztendőhöz képest mintegy 7 százalék a visszaesés. Azonban így is 2,4- szer annyian jelentkeztek, mint amennyit fel tudtunk venni. Ez az arány biztosítja a megfelelő vá­logatási lehetőségeket, és egyben jelzi azt is, hogy egyre reálisabbá válnak a jelentkezések. A pályázók száma azonban intézménytípusonként, karon­ként és szakonként még min­dig igen aránytalan volt: míg a bölcsészeti, jogi, általános orvosi, fogorvosi karokra, a tanárképző főiskolák egyes szakaira 4, illetve 4,5-szörös volt a jelentkezés, addig a mű­szaki és agráregyetemekre alig kétszeres, az ipari és mezőgaz­dasági felsőfokú technikumok­ban pedig mindössze 50—60 százalékkal volt több a pályá­zók száma, mint a felvételi ke­ret. Ez — sajnos — több fon­tos ágazatban jelentős minősé­gi különbségeket idézhet elő a szakemberek felkészültségét, rátermettségét illetően. Figyelmeztető adat szá­munkra, hogy a nappali tagozatos elsőévesek kö­zött a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az előző évi 41,3 százalékról 39,2 százalékra csökkent. Több évre visszatekintve még szembetűnőbb a munkás-pa­raszt tanulók arányának csök­kenése: 1964—65-ben még 45,7 százalék volt a fizikai dolgo­zók gyermekeinek részvétele az induló első évfolyamon. Az átlagon belül szélsőségek is adódnak. Az ELTE bölcsé­szettudományi karán például 23,2 százalékos, a budapesti műszaki egyetem építészmér­nöki karán pedig mindössze 15,4 százalékos a munkás-pa­raszt tanulók aránya. Tovább csökkent a nappali tagozaton a mezőgazdasági dolgozók gyer­mekeinek számaránya. Ez az elmúlt tanévben az első évfo­lyamon 11,8 százalék volt, az idei tanévben pedig 10,3 száza­lék.­­ Mindez összefügg aggal, hogy a középiskolákban, s kü­lönösen a továbbtanulás szem­pontjából ma még elsősorban számbajövő gimnáziumokban a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya jelentősen csökkent. Míg a továbbtanulók 71 száza­lékát adó 1967—68-ban gimnáziumokban 50,5 százalék volt a fizikai dolgozók gyerme­keinek aránya, addig az elmúlt tanévben ez 46,6 százalékra esett vissza, s az idei tanévben 44,8 százalék, ami azt jelenti, hogy a jövő években is továb­bi nehézségek várhatók jelent­kezésüket illetően. — Ismételten felhívtuk az egyetemek, főiskolák vezetői­nek, párt- és KISZ-szerveze­teinek figyelmét a bukások és kimaradások gondos elemzésé­re, és arra, hogy a fizikai dol­gozók gyermekeit fokozottan segítsék. A tények ismereté­ben meg kell állapítani, hogy még sokban nem tettek eleget kötelezettségüknek. Sokhelyütt túlságosan a képzés spontán hatásaira hagyatkoznak. Az utóbbi években erősödött az a tendencia is, hogy a fizikai dolgozó családok inkább olyan pályára adják gyermekeiket, ahol gyorsabban válnak kere­sőképessé. — A fizikai dolgozók gyer­mekei tanulmányi előrehala­dásának kérdése szorosan kap­csolódik közoktatási rendsze­rünk fejlődésének generális problémájához, a munkáskerü­letek és falusi iskolák tárgyi, személyi feltételeinek javításá­hoz, az osztálylétszámok csök­kentéséhez, , a pedagógusok túlterhelésének enyhítésé­hez, szakképzettségük fejlesz­téséhez. E problémák megol­dásához nélkülözhetetlen a társadalmi erők mozgósítása. A tanácsoknak, üzemek­nek, vállalatoknak, ter­melőszövetkezeteknek na­gyobb részt kell vállal­niuk az iskolaügy fejlesz­tésében, a fizikai dolgo­zók gyermekei továbbta­nulásának, művelődésé­nek tudatos támogatásá­ban. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az elmúlt időszakban je­lentősen csökkentek a társa­dalmi tanulmányi ösztöndíjak. — Kormányzatunk az egye­temi és főiskolai továbbtanu­lás feltételeinek biztosítására eddig is nagy erőfeszítéseket tett. Jelenleg a hallgatók fele, a fizikai dolgozók gyermekei­(Folytatás a 7. oldalon)

Next