Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Őszintén a brigádmozgalomról A PAPÍRFORMA csak árthat... — Én addig nem sokat­ t­ud­­tam az egészről, amíg a felen rá nem kellett verni, hiányoztak, és a brigád e!­tározta, hogy ráhajtunk, hor éreztem először, hai brigádgyűléseken kívül van valami... — egy gépgyár­ban hallottam ezeket egy fia­talembertől. — Nekem is ez a hajrá bizo­nyította be, hogy érnek vala­mit. Én megmondom magának őszintén, sokáig azon tűnőd­tem, hogy laza keret így az egész. Mert attól, hogy közösen megtartanak egy vagy megnéznek egy névnapot filmet, még nem hiszem, hogy szocia­lista brigád lennének... — ugyanott mondta egy műszaki vezető. Azt hiszem, most már egyi­kük sem tekinti formaságnak. És ahol már egy évtized óta komolyan veszik, ahol ha­gyományai, közösségben élő gyökerei vannak a szocia­lista brigádmozgalomnak, az a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára — két évtizedes nevén a textilművek. Papp József­né, az szb ter­melési felelőse: — Mikor nálunk indult brigádmozgalom, akkor csak a a kezdeményezések tapasztala­tait használhattuk fel Az el­sők között kellett lenni. Most már van tapasztalatunk. Az bizonyos, hogy a szervezés­ben és néhány brigád műkö­désében sok a formaság, és a papírforma csak árthat ennek a mozgalomnak. Hogy mégis egyre inkább létfeltétele lesz a szocialista termelésnek, az bizonyos. Nálunk a gazdasági vezetés kezdettől fogva mel­lette volt, támogatta, ahogy mondani szokták, láttak fan­táziát benne. Higgye el, ez az egyik leg­fontosabb feltétel. Csak akkor érzik igazán súlyát az egész­nek, ha tudják, hogy a veze­tők is várnak valamit a bri­gádoktól, ha építenek rájuk. És, hogy ez a patronálás meg­érte, azt éppen a nehezebb időszakok bizonyítják. Amikor a gyár termelése éppen csak meghaladta a kilencvenhat százalékot, a szocialista brigá­doké magasan efölött volt. Kamatozik tehát a mozgalom a termelésben. És kamatozik az együttlétben is. Ezt ugyan nem bizonyítják ilven szép adatok, de kis dolgokban is le­mérhető. Egy dolgozó otthon hagyta a pénztárcáját, és reggeli árát minden további a nélkül összedobták ... A példa valóban kis dolog, de ezek a brigádok segítik egymást akkor is, ha egy-egy társuknak nemcsak egy reg­geli ára hiányzik. És a fiatalok? Kaiser Béláné versenyfele­lős: — A fiatalok kritikusaibbak, de aki itt akar dolgozni, az előbb-utóbb brigádtag lesz. Vonzza ugyan a közös szóra­kozási lehetőség, kirándulások, mozik, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy rájöjjenek: a jobb és eredményesebb munka érdekében kezdett el a brigád­ban dolgozni az a néhány em­ber nyolc-tíz évvel ezelőtt. Persze a dolog kétélű. Itt a brigádnak is kell segíteni — és segít is —, hogy a fiatal minél hamarabb megtalálja a helyét, begyakorolja a munkát. Nagy türelem kell ehhez, az ideges várakozás, a fölösleges sürgetés csak kedvét szegheti a kezdőnek... Több mint ezer ember vesz részt a gyár szocialista bri­­gádm­ozgalmában. A jövő útja a szocialista üzemrész megte­remtése. És ez — ahogy a brigádtagoktól hallottam — egészen közeli jövő. Hatvan­nyolc brigád dolgozik a gyár­ban. Ki­terebélyesedett a moz­galom, mint egy nagy élő fa. Az első­­­ hajtásokról­« érdek­lődtem Adámfi János műve­zetőtől. — Olvastuk, hallottuk a fel­hívásokat ötvenkilencben. Tar­tottak előadást is Néhány ilyen brigád volt már az or­szágban, és mi megismertük, hogyan dolgoztak, így alakult meg a Béke, a Becsület és az Egyetértés, aztán a többi is, egymás után. A gazdasági ve­zetők, üzemvezetők, műveze­tők segítettek, és mi gyara­podtunk, nőtt a létszám. So­kan voltak, akik nehezen il­leszkedtek közénk, de nem azért, mert itt rossz volt, ha­nem azért, mert otthonról hoz­tak valamit magukkal, ami az új munkahelyen megkötötte a kezüket. Nézze, nekem az a vélemé­nyem, hogy lehet sok problé­­ma emberekkel, de szép szó­val mindent el lehet érni. Már egy évtizede csinálom és val­lom is... Van itt tehát évtizedes bri­gád. Arról beszélgettünk a ter­melési felelőssel és a verseny­­felelőssel, hogy milyen elis­merésben részesültek. Az a tapasztalat, hogy a központi besorolás nem a legjobb, mert a régi brigádokkal együtt kap­ják ugyanazt a címet most az újabbak is. Jobban kellene differenciálni. Gyáranként is. Mégis örültem egy kicsit, hogy a már hagyományokat terem­tő brigádmozgalomnak a tex­tilművekben ilyen problémák­kal kell szembenéznie. Mert ez a vita bizonyít is. Egy hosszú buzgalom szép eredménye azon töprengeni, hogy mit kapjanak a legjobbak! Tröszt Tibor A polányiak az ú­j Barázdában is bizonyítani akarnak AZ ELMÚLT NAPOKBAN tartotta utolsó önálló zárszám­adó közgyűlését a polányi Kossuth Termelőszövetkezet, ugyanis a polányi, a megyei és a somogygeszti tsz egyesült, s január elseje óta a három község szövetkezeti gazdái együtt gazdálkodnak.­­ Hosszú és olykor nehéz volt az út 1959. március 10-e, a tsz megalakulása óta — mond­ta Szöllősi Ferenc, a Kossuth Tsz elnöke. A beszámolóból kitűnt, hogy a szövetkezet 1965-ig a gyengék nehéz út­ját járta, aztán egy egészsége­sebb folyamat indult meg: a tsz a közepesek, majd az utób­bi években a jók szintjére ke­rült. A siker titka: a tagság fölismerte helyét, lehetőségét és célját a szövetkezetben, rá­jött arra, hogy az eredmény vagy eredménytelenség oka magában az emberben, a tag­ságban rejlik.­­ Az elért eredmények el­lenére sem mondhatjuk, hogy minden rendben van és min­den tervünket teljesítettük — mondta az elnök. Az 1965. évi 13 forinttal szemben most 40 forintot ért a munkaegység. Az egy tagra jutó jövedelem most 16 228 fo­rint, ez háromszorosára emel­kedett alig négy év alatt. növénytermesztés 4 681 000 fo­­­rintot hozott, a tervet 14 szá­zalékkal túlteljesítették. Igyekszenek kevesebb növény­féleséget termelni, ez a mun­kaerő jobb kihasználását teszi lehetővé. Az állattenyésztési ágazat árbevétele nem érte el az 1968. évi szintet, a koca- és tehénlétszám is csökkent. A hagyományos mezőgazdaság­i és állattenyésztési munkák m­ellett melléküzemi tevé­kenységgel is foglalkozott a termelőszövetkezet. A Ratter üzemeltetése nem volt ráfize­téses, a tégla­égető azonban nem teljesítette bevételi ter­vét. A membrá­ncső<:''"zárt ésn51 98 000 forintos túlteljesítés mutatkozott. A legnagyobb elismerés az asszonyokat illeti. Egy-egy as­­szonyra csupán cukorrépával­­ majdnem 1700 négyszögöl ki­­egyelése jutott A gépesíté­s miatt most azért aggódnak, hogy nem tudják a szükséges 100 tízórás munkanapot a kö­zösben ledolgozni. Ennek el­kerülése végett szükséges, hogy az egyesült tsz vezetősé­ge már most gondoljon az asszonyokra akik rendszeres munkaalkalmat kérnek. A po­lányi Kossuth Term előszö­vet­­­kezet utolsó ünnepélyes zár­számadása egy, a munkában becsülettel helytálló emberi közösségnek a számvetése volt. Székely Tamás, az egyesült tsz tero­~nómusa mondta: — A megnagyobbodott szövetke­zetben fokozni kell a termés­eredményeket, az állattenyész­tés pedig új beruházással, el­sősorban szakosított telepek létesítésével fejlődhet. Az ál­lattenyésztés jövedelmezőségé­nek fokozásához az új felvá­sárlási árak is hozzásegítenek. A közgyűlés végén Szöllősi Ferenc a termelőszövetkezet tíz erre érdemes tagjának, Horváth Gyulá­nak, Juhász Jánosnénak, Stikl Konrádné­­nak, Androvics J­ózsefnének, Horváth Lajosnénak, id. Loósz Györgynek, Ilisics Istvánnak, Nagy Lászlónak, Varga Györgynek és Tóth Antalnak kiváló termelőszövetkezeti dolgozó jelvényt, oklevelet és 500—500 forint jutalmat adott át. A GAZDASÁGI eredmé­nyekben szép sikert hozott több mint egy évtized után a nagyobb taglétszámú és terü­letű Új Barázda Termelőszö­vetkezetben fognak hozzá polányi­ak is az idei munkák­a­hoz. Amikor e sorokat írom a kéklő égről tavaszi meleget sugároz a nap. Korai tavasz ígérkezik ... Az eke nemsoká­ra új barázdát szánt, újból né­pes lesz a határ. Ha minden jól megy, bő termés lesz az idén... Ha a három falu ha­tárában beeshettél, szorgal­masan dolgozik mindenki. Somfai Sándor Módosítják-e a határidőket? Készül az öltöző-mosdó a kaposvári vasútállomáson a födémeket kellene szerel­nünk, de a pécsiek csak a nyár közepén tudják adni. Nem lesz könnyű ...ezeket A vasútállomáson nagyon kellene már az öltöző-mosdó. Az építőipari vállalat súlyos gondokkal küzd, az anyaghiá­nyon kívül a nagyfokú munka­erőhiány is sújtja. De a vasút sincs könnyebb helyzetben. A kedvezőbb munkafeltételek rengeteg embert csábítanak el üzemekbe, gyárakba A né­hány vállalat gondatlansága miatt fokozódó vagonállás is egyre több nehézséget okoz A vonatoknak mégis menetrend szerint kell közlekedniük, s a tehervagonok is nap mint nap menetkészen állnak. Érthető tehát a vasút igénye a pontos, gyors munkára , arra, hogy egy három éve húzódó építke­zésre ne csak most próbálja­k. Két évvel ezelőtt megjelent egy brigád a kaposvári vasút­állomáson, hogy megkezdje a vasutasok öltöző-mosdójának alapozását. Ez év januárjában ugyan­csak megjelent e brigád, hogy a félbemaradt munkát folytas­sa. Hétszáz vasutas várja, hogy elkészüljön az öltöző és a mosdó. Harmadik éve. A kaposvári vasútállomá­son ezernél is több ember tel­jesít szolgálatot A pécsi igazgatóság megál­lapodott a Somogy megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalattal egy korszerű öltöző-mosdó építésére. A tárgyalásokat már korábban megindították, de a tízmillió forintos költségvetés­ről sokáig vitatkoztak. E tár­gyalások idején kezdte meg az egyik brigád az alapozást. Mi­ , ........ vel a munka megszakadt, a­z anyagot biztosítani. Cs. környéket kötésig érő gaz ver­te föl. Nem nehéz kitalálni, hogy mit gondoltak a napi munkájuk után hazatérő vas­utasok. Közben a szerződést decem­ber elején megkötötték, és az új év első napjaiban megjele­nő építőbrigád — miután leka­szálta a gazt — hozzáfogott, hogy befejezze a megkezdett munkát. — Az épületet szeretnénk ez év novemberében átadni — mondta Sreke Sándor, a válla­lat igazgatója­ — Az ütemterv szerint március közepén fejez­zük be az alapozást, s ekkor állítjuk üzembe a toronydarut, mely az előre gyártott elemek­ből május végéig összerakja a szerkezeti részt. A már könnyebben megy.többi Németh József főmérnök: — Szeretnénk a határidőket pontosan betartani, de ez nemcsak tőlünk függ (!). Ki vagyunk szolgáltatva az anyagszállításoknak. A múlt év augusztusától cementrende­léseinknek csak az egyötödét igazolták vissza, s az utolsó negyedévben kavicsot is hiába vártunk: háromezer köbmétert nem szállított le a MÁV. A program szerint májusban már Csipogó kiscsibék között Ahogy kinyitottuk az ajtót, már hallottuk a csipogást. Ezer­­ és ezer pelyhes, sár­gásbarna kiscsibe tátogatta csőrét. Egyforma keménypa­pír ládákba helyezték vala­mennyit gyengéd asszonyi ke­zek. A ládákon húszfilléres nagyságú lyukakat fúrtak, hogy a csibék megfelelő m­en­­­nyiségű levegőhöz jussanak. — Huszonnyolcezer csibét szállítunk ma a kaposvári szö­vetkezet területére — mondta kérdésünkre Köttő János, a Balatonnagybereki Állam­i Gazdaság keltetőközpontjának igazgatója a kaposvári keltető­üzemiben. — Január elseje óta vette át a gazdaság a Kani­zsa úti, valamint a csurgói, a csokonyavisontai és a karádi keltetőt Célunk továbbra is a megye ellátása Munkánkat igyekszünk a legjobban meg­szervezni. Saját autóink szál­lítják a csibéket a felvásár­lókhoz, akiket előre értesítet­tünk a szállítás napjáról. Ottó József­né és Tátrai And­rásné közben befejezte az­­ áruk ládákba rakását . Részben rajtunk, a lelki­ismeretességünkön múlik, hogy a tojásból ezek a kis állatok­ kibújnak-e Ha csak egyszer is elfelejtenénk ellen­őrizni a keltetőgépeket, bi­zony baj lehetne. Kurdi Irén üzemvezető meg­erősítette ezt. A keltetésről így beszélt: — A tojásokat szakcsopor­tokból, termelőszövetkezetek­ből kapjuk. Az előzetes lám­pázás után a törötteket, az előírt súlynál eltávolítjuk.. A könnyebbeket bordás tál­cákra, melyeket a keltetőgé­pekbe teszünk, száznegyven to­jás fér. Tizenkét gépünk van, egyik-egyik tízezer tojást kelt egyszerre. Az első héten né­gyet töltünk fel, a második és a harmadik héten új­abb­ négyet Mire a har­madikba rak­juk a tojáso­kat, az első gépben már kelnek a csirkék. Köz­ben a napon hetedik lám­pázunk, újra hogy a ter­­méktelen tojá­sokat eltávolít­hassuk. A ti­zenhetedik na­pon lámpázás ismét kö­vetkezik. A ti­zennyolcadikon egyenesre ál­lítjuk a tálcá­kat a gépben. . A­­ kelés a hu­szadik, szonegyedik hu­ládákba, napon dik. . A kezdő­folya­an ellenőrizzük. mato­ állandó­Három mű­szakban dolgozunk- A gépek­ben állandó hőmérsékletet biztosítunk. Háromóránként forgatjuk a tojásokat. Ez a kar 2500 tojást fordít meg egyszerre. Áramszünet esetén­­agregátorok szolgáltatják az áramot. Kint a lapos, modern vona­lú épület előtt teherautó vá­rakozott, hogy, a falvakba szál­lítsa a csibéket. L. L. A keltetőterem. Ottó Józsefné és Tátrai Andrásné rakják a csibéket. Széljegyzet egy kiadványhoz „A háztáji sertéstartás korszerűsítése”” Több oka is van­ annak, hogy a mezőgazdasági könyv­hónap alkalmából megjelent kiadványok sorából éppen dr. Molnár László és Tibenszky Oszkár A háztáji sertéstar­tás korszerűsítése című mun­kájáról kívánunk szólni Dr. Molnár Lászlónak, a Ka­posvári Felsőfokú Mezőgazda­­sági Technikum állattenyész­tési tanszékvezető tanárának neve nem ismeretlen a megye mezőgazdaságában dolgozók előtt. Ez az­ ünnepi­­ alkalomra megjelent tanulmány éppen a tizedik kiadványa a felsőfokú technikumnak. Mondhatni úgy is, hogy jubileumi munka ez, és méltón reprezentálja azt a segíteni akarást, azt a törek­vést, melyet az itteni kutatók, szaktanácsadók folytatnak mezőgazdasági termelés szín­a vonalának javításáért. Figyelemre méltó ez a ta­­numány azért is, mert olyan témát dolgoz fel, olyan kísér­leti tapasztalatokat tesz köz­kinccsé, melyeket igen jól hasznosíthat minden nagy­üzem, illetve háztáji gazdálko­dást folytató parasztember. Egyértelműen és világosan bi­zonyít­ják a szerzők, hogy a kiadványban ismertetett mód­szerekkel, minimális beruhá­zással jelentősen növelhető a sertéshús termelése és a gaz­daságosság is. Jól ismert tény, hogy a háztáji termelésre nép­gazdaságunk számít, fejleszté­se, támogatása, korszerűsítése fontos érdekünk. Az is köztu­dott, hogy a háztáji termelé­sen belül az egyik legjelentő­sebb a sertéstartás és -hizlalás. A könyv részletesen ismerteti azokat a korszerű formákat, módszereket, melyek az évek során kialakultak, tökéletesed­tek, fejlődtek. Mindezek ered­ményeképpen sikerült találni egy olyan együttműködési for­mát, amely a jelenlegi körül­mények között mind a­ ter­melőszövetkezetnek, mind a háztáji gazdáknak előnyös Azon túl, hogy a szerzők taná­csot adnak a fajta megválasz­tására, az okszerű takarmá­nyozásra, szakmai útbaigazí­tást nyújtanak ahhoz is, ho­gyan lehet háztáji viszonylat­ban kialakítani korszerű ser­tésistállót Rajzokkal, képek­kel szemléltetik, hogy kis költséggel, házilagosan milyen módszerekkel teremthető meg a korszerű sertéstartás és hiz­lalás előfeltétele. Dr Guba Sándor, az inté­zet igazgatója zárszavában így ír: »Intézetünk ezzel az újabb kis füzettel segítséget kíván nyújtani nemcsak a háztáji sertéstartóknak,­­ hanem a ter­melőszövetkezeti vezetőknek is.­« Aki végigolvassa, végig­­tanulmányozza ezt a kiad­ványt, abban minden bizon­­nyal ez a vélemény alakul ki SOMOG7! NÉPLAP 8Bamba*. IS?®. február IÁ

Next