Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

Együtt erősödni a gyárral Hatalmasat fejlődött az utóbbi években a Nagyatádi Konzervgyár. Korszerű üzem­részek, modern gépek, a ko­rábbinál lényegesen jobb mun­kakörülmények tanúsítják ezt a fejlődést, amelynek révén a Dunántúl legmodernebb kons­­zervgyára lett a nagyatádi. Másfél ezer mun­kás. Köz­tük sok az olyan, aki a környe­ző községek valamelyikéből jött ide munkát vállalni, s aztán — mert számítását nem találta meg — sürgősen odébb­­állt, hogy néhány hét, hónap múlva ismét munkára jelent­kezzen. — Ez a tény meg a sok ál­landóan növekedő feladat fi­gyelmeztet bennünket arra: csak akkor tudunk­ eredmé­nyesen segíteni az emberek ne­velésében, formálásában, gazdasági célok megvalósításá­­­ban, ha a pártszervezet is együtt erősödik a gyárral, ha minden területen van olyan kommunista, aki munkájában példát mutat, emellett kész és képes társait is erre serkente­ni. Madosfalvi Ferenc, a gyári pártszervezetek csúcsvezetősé­ge titkárának szavait idéztem, aki még a következőket mond­ta: v “ Két évvel ezelőtt, a leg­utóbbi vezetőségválasztáskor e törekvést segítve alakítottunk ki a száz kommunistát szám­láló pártszervezetünkből há­rom alapszervezetet, s határoz­zuk meg számukra legfonto­sabb feladatul: erősítsék sorai­kat, elsősorban a jól dolgozó munkásfiatalokkal, s ne feled­kezzenek meg a nők számará­nyának javításáról sem. Az elsők között, 1968 nyarán tárgyalták a Horváth Ferenc kommunisták körzeti ter­meltetési felügyelő felvételét, s fogadtak — munkája alapján — maguk közé. Felelősségtel­jes, fontos munkát végez egy termeltetési felügyelői Horváth Ferenc tíz termelőszövetkezet­­tel és egy fogyasztási szövetke­zettel tart állandó kapcsolatot Hetenként legalább két alka­lommal el kell jutnia minden­hová, hogy a palántaültetéstől kezdve, a növényápoláson ke­resztül egészen a betakarítá­sig megfelelő szaktanácsokat tudjon adni, ahol erre szükség van. — Évente 300—350 vagon termésért — borsó, paprika, uborka, paradicsom —, illetve annak jó minőségben és idő­ben a gyárba juttatásáért va­gyok felelős. Az idén bizony elég rossz volt az időjárás, de a kiültetés már csaknem száz­­százalékos. Remélem, hogy a későbbiek során kedvezőbb lesz az idő, s a betakarítással sem lesz baj — mondja. A szabást és a kutasi tsz-ek pártszervezetével közvetlen kapcsolatot tart Tájékoztatja, őket a gyár­ munkájáról, ter­veiről, ezek , megvalósításához kéri segítségüket, de ő is segít nekik, amiben tud. Öcsit —* Adi Józsefet min­denki csak így hívja — a KISZ ajánlotta ez év januárjában a pártba munká­ja és társadal­mi tevékenysé­ge alapján. 23 éves, de már tíz évvel ezelőtt is dolgozott a gyárban. — Szemben laktunk, né­hány méterre a gyártól, a nya­rat, a tanítási szünetet min­dig itt töltöt­tem. Targonca­­vezető vagyok, a amióta kom­munista lettem, úgy érzem töb­bet várnak tő­lem társaim. Iparkodom, hogy valameny­­i konzervgyárban nyi követel­ménynek meg­feleljek. Adi Józsefen kívül még há­rom másik fiatalt javasolt az utóbbi hónapokban a pártba a KISZ, és a 3-as pártalapszerve­­zet hamarosan megtárgyalja Hodorics Sándor tagfelvételét. Péczeli János lakatos látha­tóan nem szívesen szakítja fél­be munkáját. —* Ne hara­gudjon, sürget a munka. Ha­marosan kez­dődik a borsó­szezon, s ad­digra minden gépnek kifogás­talan állapot­ban kell lennie. Naponta 3—4 órát túlóráz­nunk is kell, ha időben akarunk végezni. Hetedik hó­napja kommu­nista. Fölöttesei szerint munká­jában, magatar­tásában is vál­tozást hozott ez a jelentős ese­mény. Komo­lyabbá vált, na­gyobb felelős­séggel vállal részt szocialista brigádja feladataiból. Elsőként jelentkezett túlórára, amikor elhatározták, hogy ebből a ke­resetből vásárolnak televíziót a Nagykorpádi Általános Iskolá­nak. S most, hogy az árvízká­rosultak segítségére kellett sietni, késlekedés nélkül aján­lotta fel ő is brigádtársaival együtt egynapi keresetét. Két év alatt huszonöt kom­munistát neveltek a konzerv­gyári pártalapszervezetek A pártépítést a jövőben is fontos feladatuknak tekintik, hiszen a gyár tovább fejlődik. Az­ idén 5000 vagonos a termelésük, de ez a szám a közeljövőben — korszerűsítés, új termék készí­tése révén —­ évi 6500 vagon­ra emelkedik. Szükség lesz te­hát új munkásokra és azok nevelésére is. Pártépítési munkájuk, nem volt zavartalan, a hibákból okultak. A járási pártbizottság javaslatára rugalmasabb, terv­szerűbb pártépítést folytatnak, s ebben jó­ segítőtársuk a gyá­ri KISZ-szervezet. A nők bevonása a kommu­nisták közé sürgető, feladat, hiszen a dolgozók kétharmada nő, viszont ez az arány a párt­­szervezetben fordított. Amikor majd számot adnak a pártépítéssel kapcsolatban két éve hozott határozatok végrehajtásáról, nem kell szé­gyenkezniük a Nagyatádi Kon­zervgyár kommunistáinak. A munkában, a társadalmi fel­adatok vállalásában élenjárók­kal sikerült erősíteni soraikat. Ezt úgy érték el, hogy min­denkor nagy körültekintéssel és türelemmel foglalkoztak — és foglalkoznak — a pártépí­tés tekintetében számba jövők­kel. Szalai László öcsi — Ady József —■ nevelődött. »Hattyúnyakat« szerel Péczeli János. Négyszázkilencmillió fejlesztésre Elterjedt a rakodólap • Fénysorompó, félsorompó a biztonságért A VASÚTI személykocsik száma — mint arról már la­punkban is tudósítottunk — nem növekszik, hanem a meglevő újítják fel személyvagonparkot A Pécsi Vasút- igazgatóság illetékesei el­mondták, hogy a állomás úgynevezett kaposvári Diesel­­centrum lesz, a távlati tervek szerint ilyen irányban fej­lesztik. A mellékvonalak kor­szerűsítési programja tulaj­donképpen a dieselesítés — modern kivitelű, »könnyű« motorvonatok beállítása. Ezek azonban valóban távlatok. somogyi utasokat az is érdek­­­li, mit várhatnak a közeljö­vőben. Utastájékoztató automatát szerelnek fel kísérletképpen a pécsi állomáson, s ha beválik, a többi nagy forgalmi csomó­pont is kap majd. Idegen nyelvű felvilágosító lesz jó néhány Balaton-parti állomá­son. Hírül adtuk azt is, hogy jövőre megváltoznak az áru­­szállítás feltételei , a darab­áru-forgalmat az AKÖV bo­nyolítja le. Nagyobb gondot fordít a MÁV a küldemé­nyek gyors továbbítására, hi­szen most már tagja a ma­gyar vasút is az INTER­­FRIGO Nemzetközi Hűtőkocsi Társaságnak. A munkaerőhiány itt is probléma, ezért az egyetlen kiút a fokozott gépesítés. A vasúti rakodás legcélszerűbb eszköze­ a rakodólap. Fontos, hogy ismerjék a vállalatok az egyenletes és gyors kocsira­kás jelentőségét, hisz ezáltal a vasúti szállítás hatékonysá­gát nyolc-tíz százalékkal le­het emelni. 409 millió forint hitel áll a pécsi igazgatóság rendelkezé­sére, ennek nagyobb részét — mintegy 270 millió forintot — a vasútvonalak és hidak kor­szerűsítésére fordítják. Bala­­tonbogláron a nyári idényfor­galom elmúltával, szeptem­berben kezdik meg a gyalog- és peronaluljáró építését az állomás korszerűsítésével párhuzamosan. Ezt a munkát várhatóan 1971 júliusára fe­jezik be. Folynak az előké­szítő mimikák a kaposvári és a siófoki állomás teljes re­konstrukciójával kapcsolat­ban. Szükséges néhány kor­szerűtlen felvételi épület fel­újítása, hiányzó váróterem ■ építése, például ban, Somogyváron.Lengyeltóti­Jól bevált az integra-domi­­nó biztosító berendezés. Je­lenleg Balatonaliga és Bala­­tonszabadi—Sóstó állomáson szerelik föl. A közlekedés biz­tonságát nagymértékben be­folyásolja a korszerű sorom­pó. Elterjedtek a fénysorom­pók, illetve az úttest menet­irány oldalára benyúló félso­rompók, sőt a kettő kombi­nációja is. Ezeket a működteti, és negyven vonat má­sodperccel az érkezés előtt adják a »megállj« jelzést Fél- és fénysorompó lesz Ba­­latonaliga, Balatonszabadi— Sóstó, fénysorompó pedig Balatonszabadi, Siófok között, és ugyanezen a távolságon félsorompó is. Balatonkereszt­­úr—Kéthely és Szigetvár— Darány között szintén fényso­rompót szerelnek föl FONTOS az állomások és megállóhelyek térvilágításá­nak korszerűsítése is. Az igazgatóság az idén kétmillió forintot fordít erre a célra. Ilyen munkát végeznek Mar­caliban. Arosat Tibor Szovjet műszaki szakemberek megyénkben A Lábodi Állami Gazdaság somogytarnocai kerületében szovjet műszaki szakemberek irányításával készül egy ta­­karmányszárító. A tervek sze­rint, az őszi, szemes takar­mány szárítását már itt vég­zik majd. Nemcsak a gazda­ság, hanem a környéken levő termelőszövetkezetek termé­nyének szárítását is elvégzik bérmunkában. MAI KOMMENTÁRUNK Hol vannak a lányok? Az egyik, szakmunkáskép­ző igazgatója említette kese­rűen a minap, hogy az inté­zetbe nem jelentkezett­­ elég lány. Pedig, mondta, évek óta­ az volt a lányok panasza, hogy őket nem fogadják szí­vesen a gyárak munkapadjai mellett. Az idén szám szerint is szabályozták, mennyivel több lánytanulót kell fölven­ni a különböző szakmákba. De hol vannak a lányok? Fiúk jelentkeznek, velük azonban csak az utolsó pilla­natban tölthetik be a helye­itek . Az igazgató elkeseredése jogos. Hiszen a jelentkezé­sek határideje régen lejárt, lassan az utolsó felvételiken is túl vannak. Ám a marós, az esztergályos, a mechanikai műszerész szakmában nincs elég lány. Pedig szép, fizikai­lag nem megerőltető, ugyan­akkor jól jövedelmező szak­mák ezek. Van üres hely a cukorgyártó és a fonószak­mában is, öreglakon zöldség­­termesztőnek, Balatonboglá­­ron szőlőtermesztőnek is el­kelne még a lány jelentke­ző. Hol vannak a lányok? Sokan a fodrász, a koz­metikus meg a bolti eladó szakmák évek óta bevehetet­len falait ostromolják, mások otthon »vannak«. Várva va­lami jobb lehetőségre. Van azonban egy érzetem: a lányokat az idén sem hív­ták különösebben a vállala­tok, s a szülők sem küldték őket szakmát tanulni. Azon­kívül általános tapasztalat, hogy a szakmunkásképző in­tézetek sem erőltetik túlsá­gosan ezt. A vállalatok, üze­mek is jobbára elint­ézik a szakmunkás-utánpótlást ke­retes újsághirdetésekkel. A lányok alkalmazásától pedig egyenesen idegenkednek. Nem is próbálják eloszlatni a kételyeket az »ó, az fiú­szakma« szemlélet körül. Jól­lehet, a szülők előítéletein volna mit változtatni. A köz­ségekben élő lányoknak pe­dig szinte semmiféle élmény­anyaguk sincs a gyárakkal kapcsolatban. Az eredmény: nincs elég jelentkező lány­ a szakmun­kásintézetekbe. A demográ­fiai adatok szerint a­­ lányok aránya a jövő évben is csak emelkedni fog. Időszerű len­ne, ha most már a vállala­tok is szakítanának előíté­leteikkel! Nagyobb propa­gandával, gondosabb pálya­­választási munkával kellene segíteniük — elsősorban sa­ját érdekükben — elkerülni az ideihez hasonló beisk­olá­­zási gondokat. B. Zs. Mérföldes léptekkel Idős, ezüstös hajú emberrel beszélgetek a barcsi Dráva Ve­gyesipari Kter irodájában. Csaknem hatvanéves Molnár Vendel, a szövetkezet elnöke. Majdnem húsz évet töltött az elnöki székben. — 1951-ben alakult a szövet­kezetünk — mondja. — Hu­szonhat tagja volt, akkor lép­tem be én is, akkor választot­tak először elnöknek. Azóta csinálom. Már az első évben tízezer forint volt a nyeresé­günk. Ki hinné el, hogy akkor jobban örültünk annak, mint most a félmilliónak? Cipészek, szabók, fodrászok kezdték meg a munkát, most tizenöt szakmában dolgozunk. Mindössze 300 000 forint érté­kű termelést végeztünk, most 24 milliót tervezünk. Kezdetben nehéz volt. Per­sze néha­ meg is botlottunk az akadályokban. Ki győzné so­rolni a gondokat, örömöket. Inkább nézze meg, hogy med­dig jutottunk. Kesztyűsök Menjünk az üzembe. Téglalap alakú, szép, vilá­gos helyiségek. Három terem­ben csak nők. Lányok, asszo­nyok tizennyolc és harminc év között Kedves, hal­vány arcú, sö­tét szemű fia­talasszony fo­gad bennün­ket. Neihart Jánosné, a rész­leg vezetője. Pécsről jött ha­za szülőfalujába — Mióta dolgozik a szak­mában? — Kilenc éve vagyok kesz­tyűs. — Most hány éves? — Huszonöt. — Hány embert tanított meg a szakmára? — Itt száztizet. — Nehéz volt? — Nem volt könnyű. Sok­szor mentem haza holtfárad­­tan, de megérte, mert sokan hihetetlenül gyorsan megta­nultak minden műveletet. — Hány pár kesztyű készül naponta? — Most még csak száz, mivel áprilisban kezdtük. Két­százötvenet akarunk. Tizenöt­ezer pár síkesztyűt is készí­tünk, Svájcba szállítjuk. Fehér bőrö- Százhúsz- i­ icet szabnak, ezer­t varrnak, dí­­í­t szítenek. _ Tavaly kezdtük a munkát — mondja az elnök. —1 Sok tárgyalás, gazdasági töprengés, számítás előzte meg. Gondot okozott a szakemberek hiánya. Segített a pécsi Kossuth Tsz. Örülök az új üzemnek, az új cikkeknek Több mint kétszáz embernek adhatunk így munkát. Nem beszélve arról, hogy százhúsz­ezer pár felsőrészt szállítunk ebben az évben NDK-export­­ra. Megkezdjük az alsórész gyártását is, ha megkapjuk a szükséges gépeket Hatszáz garnitúra fel­vakítóan hér damasz­­tot, szép, szí­nes, apró vi­rágos­­ krepp anyagokat varrnak a textil­­konfekció-műhelyben. Napon­ta hatszáz garnitúra ágyneműt készítenek, de varrnak női ru­­­hákat, munkaköpenyeket is. Két szocialista brigád verse­nyez itt, már kétszer nyerték el a címét Dolgoznak még ci­pészek, órások, fényképészek, fodrászok­, háztartási kisgép­­javítók, motortekercselők is a szövetkezetben. Tavaly ala­csony volt a lakosságnak vég­zett javítás-szolgáltatás ará­nya, de ebben az évben már emelkedett — Terveik? — Szeretnénk bővíteni Dózsa György utcai üzemhá­a­zunkat, mert kinőttük, na­gyobb kell, jobb kell Ezért akarunk építeni egy nagy üzemcsarnokot előre gyártott elemekből. Ha ez sikerül, újabb százötven embernek tu­dunk munkát adni. Szeretnénk mérföldes léptekkel haladni. Azt akarjuk, hogy középüzem l­egyen szövetkezetünk. Akkor megvalósul az, amiről ezelőtt tizenkilenc éve álmodni se mertünk. Szakács Eras ebei Vigyáznak a magyar szőlők fajtatisztaságára Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet laki­­teleki kísérleti telepén üvegházi vízkultúrás módszerrel — 3 hét alatt — kihajtatják az alanyokat és így biztonságo­sabban meg tudják állapítani, hogy a szaporításra szánt anyag megfelel-e a szabványminőségnek. Képünkön: Bá­nyai Antal tudományos munkatárs ellenőrzi a hajtatott dug­ványok fejlődését SOMOGYI NÉPLAP 1970, május 30., 1 i

Next