Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
Megnyílt az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszaka Tegnap este, magyar idő szerint 20 óra 30 perckor megnyílt az ENSZ-közgyűlés 25., jubileumi ülésszaka New Yorkban. Az ülésszakot Angie Brooks asszony, Libéria ENSZ-képviselője, az előző ülésszak elnöke nyilvánította megnyitottnak. Az ülésszak előreláthatólag december 15-ig tart. (MTI) Angie Brooks asszony megnyitó szavai után a közgyűlés Edvard Hambro norvég ENSZ- nagykövet személyében megválasztotta az ülésszak elnökét. A norvég diplomata ezután megnyitó beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a faji antagonizmus, az alapvető emberi jogok semmibevétele és az egyes csoportok közötti türelmetlenség épp olyan méretű potenciális fenyegetést jelenthet a nemzetközi békére, mint a nemzetek közötti konfliktusok. Éppen ezért tovább kell fejleszteni és tökéletesíteni a nemzetközi viták békés rendezését szolgáló ENSZ-gépezetet azzal a céllal, hogy a világszervezet akcióba léphessen még mielőtt a helyzet az erőszak kirobbanásáig fajulna — jelentette ki Hambro. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az elmúlt 25 évben kifejtett tevékenységére visszatekintve a közgyűlés 25. ülésszakának újonnan megválasztott elnöke mindenekelőtt a leszerelés, a közel-keleti probléma rendezése és az európai biztonság megteremtése terén az utóbbi időben elért biztató eredményeket emelte ki. • * Az ENSZ »ezüstjubileumáról« szólva a norvég diplomata emlékeztetett arra, hogy az évforduló jelszavai «a béke, az igazságosság és a haladás«. »Tudjuk, hogy a tudományos felfedezések és a műszaki haladás jótéteményeket hoztak számunkra — jelentette ki Hambro, de hozzáfűzte: — a rombolás erői azonban borzalmasabbak, mint bármikor korábban, hiszen a nukleáris megsemmisülés veszélyét testesítik meg" — mondotta egyebek közt az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakának elnöke. (MTI) I Binh asszony ismét Párizsban Három hónapos távollét után Párizsba érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Ideiglenes Kormány külügyminisztere, a vietnami—amerikai Forradalmi értekezlet DIFK-delegációjának vezetője. Képünkön: négyes Nguyen Thi Binh a párizsi orlyi repülőtéren, ahol az újságírók kérdéseikkel ostromolják. (Telefotó: AP—MTI—KS) Nixon Európába utazik A Fehér Ház tegnap bejelentette, hogy Nixon elnök hivatalos látogatásra Londonba, Madridba, Rómába és Belgrádba utazik. Az amerikai elnök európai körútja során ellátogat a Földközitengeri kikötőkben állomásozó amerikai 6. flotta parancsnoki hajójára is. Washingtoni szerint a látogatás megfigyelők legfontosabb célja az Egyesült Államok politikai és katonai jelenlétének hangsúlyozása a Földközi-tenger és a Közel- Kelet térségében. (MTI) Közlemény Szeptember 14-én Bíró Miklós, Mamusits János és Karácsony Géza magyar állampolgárok a Bukarest—Budapest— Prága között közlekedő román utasszállító repülőgép személyzetét fegyveresen arra kényszerítették, hogy az NSZK területén, Münchenben szálljon le. A fenti személyek — akik közül kettő korábban köztörvényi bűncselekményt követett el —, valamint egyikük felesége és két kiskorú gyermeke Münchenben menedékjogot kért. A repülőgép többi utasával megérkezett Prágába. A közforgalmi repülés biztonságát súlyosan veszélyeztető közönséges bűnözők kiadatására a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma az NSZK kormányánál a szükséges lépéseket megtette. A bűncselekmény ügyében a vizsgálatot a rendőrség folytatja. (MTI) Közös hadgyakorlat Az Egyesített Fegveres Erők Parancsnokságának tervei szerint ősszel a Német Demokratikus Köztársaság területén közös hadgyakorlatot tartanak a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei. A Magyar Néphadsereg központi klubjában kedden délután rendezett sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztérium illetékesei elmondották, hogy a Varsói Szerződésben tömörült országokat ma már technikai felszereltségben olyan — szervezetükben jól összehangolt — katonai erők képviselik, amelyek képesek a hadászati, hadműveleti, harcászati feladatok együttes megoldására bármilyen szinten és bármilyen hadszíntéren. A tagállamok hadseregei erről adnak majd számot a »Fegyverbarátság« fedőnévvel sorra kerülő NDK-beli közös gyakorlatukon, amely — amint ezt a sajtótájékoztatón bejelentették, — méreteiben felülmúl minden eddigit. A nagyszabású közös gyakorlat bizonyítéka lesz annak is, hogy a tagállamok kellő fegyveres erővel rendelkeznek ahhoz, hogy a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeiket az internacionalizmus szellemében bármikor és bárhol teljesítsék. A Magyar Néphadsereg kijelölt csapatai ezúttal először vesznek részt a Demokratikus Németország területén hadgyakorlaton. Kik a közös Lehetőség nyígyakorlaton legújabb, legkorszerűbb harca eljárások kipróbálására, a hadtudománnyal kapcsolatos legújjbb ismeretek felhasználására is. A gyakorlat ugyanakkor lehetővé teszi a csapatvezetési módszerek további tökéletesítését. Az NDK területén ezúttal először jelennek meg együttesen a területvédelmi és polgári védelmi erők a harcoló csapatokkal, tehát kipróbálják a területvédelem komplex rendszerét is. A Magyar Néphadsereg katonái sokat tanulhatnak ezen a gyakorlaton, mert kitűnő lehetőségük nyílik a tapasztalatcserére, a legújabb tapasztalatok összegyűjtésére és felhasználására — hangoztatták a tájékoztatón. (MTI) Julianna királynő trónbeszéde Julianna holland királynő kedden, az 1970—71-es parlamenti év ünnepélyes megnyitása alkalmából beszédet mondott a hágai parlament első és másodiknak képviselői előtt.KamarájaTrónbeszédének külpolitikai részében síkraszállt azért, hogy mind keleten, mind nyugaton arányosan csökkentsék a fegyverkezést. A nemzetközi biztonság szempontjából — fűzte hozzá — »döntő fontosságúak« a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásai a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról és a genfi leszerelési konferencia. Beszéde belpolitikai részében a legutóbbi zavargások és az egyre inkább terjedő sztrájkhullámra utalva arra kérte a lakosságot, hogy »viselje el egymást«. Bejelentette, hogy a bér- és áremelkedéseknek, valamint a fizetési mérleg kedvezőtlen alakulásának a megakadályozására további tetemes terheket hárítanak a lakosságra. A kormány már a parlamenti ülésszak megnyitásától kezdve igyekszik érvényt szerezni a bérek ideiglenes befagyasztását célzó döntésnek — mondotta. Sikertelen repülőgéprablás Sikertelen repülőgép-eltérítési kísérletre került sor tegnap a TWA amerikai repülőtársaság New York—Chicago —Los Angeles—San Francisco útvonalon közlekedő Boeing 707 típusú gépén. Az ellentmondásos jelentésekből a gépeltérítési kísérlet következőképpen rekonstruálható: egy ismeretlen fiatalember, aki Los Angelesben szállt fel, felszólította a pilótát, hogy a gépet »vigye Észak- Koreába«. Feltehetően pilótája azt válaszolta, a gép hogy ilyen hosszú útra nem rendelkezik megfelelő mennyiségű üzemanyaggal, így a gép San Franciscóban leszállt. A repülőgép-eltérítő ekkor engedélyt adott, hogy az utasok egy része leszálljon. A pilóta felszólítására a gépet körülvevő biztonsági gépkocsik vezetői nem szálltak ki. A gép egyik utasa, akiről később kiderült, hogy a Brinks amerikai cég értékpapír szállítmányának biztonsági őrzője, »rendőrség« felkiáltással a gépeltérítőre vetette magát. Rövid dulakodás után egy lövés hallatszott, de nem tudni, ki használt fegyvert. A fiatalembert súlyos sebesüléssel kórházba szállították. Szükségállapot Sierra Leonéban Sierra Leonéban kihirdették a rendkívüli állapotot politikai feszültség növekedése miatt. Siaka Stevens miniszterelnök a rendeletet hétfőn adta ki azt követően, hogy a kormány két volt minisztere tömeggyűlésen fejtette ki a kormányból való kiválásának okait. A nagygyűlés véres verekedéssel végződött. A miniszterelnök hétfő esti rádióbeszédében kijelentette, egy kisebb csoport kísérletet tett a »hatalom megszerzésére« és »mindent elkövettek a belső béke és szilárdság aláásására«. (MTI) „Leszerelés“ a Vatikánban Tegnap újabb lépésre került sor a ősi vatikáni állam modernizálásában. VI. Pál pápa Jean Villot bíboros-államtitkárhoz intézett személyes üzenetében közölte, hogy a svájci gárda kivételével feloszlatja Vatikánváros katonai alakulatát. A rendőri feladatokat a továbbiakban egy újonnan létrehozandó hivatal fogja ellátni. Az intézkedés a középkorból származó fegyveres erők mintegy 700 tagját érinti. A svájci gárda létszáma körülbelül 60 főt tesz ki. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. szeptember IC Az amerikai autósztrájk és a háttere Türelmetlenséggel igazán nem vádolhatják a General Motors dolgozóit. Az autómunkások szakszervezete és a GM — a világ egyik leghatalmasabb autógyárának — vezetősége kerek két hónapon át tanácskozott, s csak ezután döntöttek a sztrájk mellett. Most tehát 344 ezer GM-dolgozó szüntette be a munkát. Ez talán nem tűnik nagy számnak egy 200 millió lakosú hatalmas országban — matematikailag. Politikai és erkölcsi súlyát illetően azonban óriási jelentőségű sztrájk ez, és a lehető legrosszabb időpontban tört ki — a Nixon-adminisztráció szempontjából. Ha kevés különbség van is a két nagy amerikai párt, a demokraták és a republikánusok között, mégis, hosszú évtizedek hagyományai alapján a republikánusok „számítanak — összességükben — jobboldalibbnak. Egyebek közt azért is, mert a munkásság zöme tradicionálisan a demokrata pártra szavaz. S noha jelenleg Nixon személyében republikánus elnöke van az USA-nak, ez a párt ma sincs többségben a szenátusban és a képviselőházban. Novemberben pedig, tehát alig két hónap múlva, részleges választások lesznek: szenátorokat, képviselőket, egyes államokban kormányzót választanak, és a republikánusok persze nagyon szeretnék, ha ezúttal minden szinten ők szereznék meg a többséget. Lehetőleg úgy, hogy a munkásszavazatok jó részét hódítsák el a demokratáktól. Ezekre a reményeikre is súlyos csapást mért most a General Motors sztrájkja. És nem is csupán a GM dolgozóinak munkabeszüntetéséről van szó. Sztrájkfelhívást adott ki négy vasutas-szakszervezet is — bár ezt szeptember 23-ig felfüggesztették —, több más iparágban pedig ugyancsak sztrájkhangulat uralkodik . Három fő területen indított offenzívát hatalomra kerülése előtt Nixon. 1. »Törvényt és rendet« ígért, de amióta elnök lett, a bűnhullám nem csökkent, hanem nőtt, a közbiztonság egyre rosszabb, a belső nyugtalanság nőttön nő. Megoldást ígért a vietnami háborúra, de ismeretes, hogy béke helyett az ellenkezője következett be, a háború indokínai méretűvé szélesedett. S most a harmadik fő területen is kiütköznek a csőd jelei: gazdasági fronton. Nixon teljes a foglalkoztatottságot, az infláció megfékezését, növekvő jólétet ígért. Ehelyett ijesztő arányokban nőtt az infláció, jelei vannak a munkanélküliség növekedésének is, s miközben a profitok csakugyan nőnek, bérszínvonal stagnál. Elsősorban ezek a gazdasági okok váltották ki most a sztrájkot is. A Nixon-adminisztráció első »félidejének« mérlege tehát nem pozitív. Ilyen körülmények között kevés reményük van arra, hogy a novemberi részleges választásokon a republikánusoknak sikerül megszerezniük a többséget. Agnew homályos tv-nyilatkozata A gerillák feltételei Ellentmondó jelentések érkeznek a túsz-ügy fejleményeiről. A UPI hírügynökség szerint a Palesztinai Népi Felszabadítási Front szóvivője kereken tagadta, hogy becsapták volna az ajtót a tárgyalások előtt. Egyszerűen arról van szó — magyarázta a szóvivő —, hogy »mi már világosan kifejtettük követeléseinket, ezek teljesítésébe azonban az illetékes kormányok nem egyeztek bele«. A PNFF különálló feltételeket szabott az illetékes kormányoknak : — Svájc bocsássa szabadon azokat a gerillákat, akiket fogva tart, szállítsa őket biztonságos helyre, s cserében megkapja a túszként őrzött svájci állampolgárokat. — Nyugat-Németországra ugyanez vonatkozik. — Nagy-Britannia bocsássa szabadon Leila Khaledet, adja vissza a megölt géprabló holttestét, s cserébe megkapja a nyolc brit túszt. — Az amerikai és izraeli túszok fejében Izraelnek kell értenie négy pontban:egyet — szabadon bocsátja a Haifában őrizetbe vett svájci illetőségű gerillát; — szabadon bocsátja a Tel Avivban júliusban őrizetbe vett két algériai kormánytisztviselőt ; — szabadon bocsátja a januárban Dél-Libanonból elrabolt, 10 libanoni katonát; —’ szabadon bocsát izraeli börtönökben őrzött gerillákat. Arra a kérdésre, hogy miért kötik össze az amerikai túszok ügyét az izraeliekével, a szóvivő így válaszolt: »Az Egyesült Államok kormányát ellenségnek tekintjük, és az izraeli nép részeként kezeljük azokat az amerikaiakat, akiket foglyul ejtettünk.» A túsz-ügyben az Egyesült Államok megtette első hivatalos nyilatkozatát. Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára közleményt olvasott fel, amely szerint »amerikai állampolgárok túszként való fogva tartása az Egyesült Államok kormánya számára teljesen » elfogadhatatlan«. Agnew alelnök egy televíziós interjú során annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad erőszakos megtorló akciót indítania, »legalábbis nem egyedül«. A Líbiai Forradalmi Parancsnoki Tanács egyik tagja, Abdel Szalem Gallud őrnagy, Tripoliban kijelentette: a közel-keleti feszültség olyan pontra ért, ahol már nem lehetséges a politikai megoldás. Katonailag kell visszaszerezni a megszállt területeket, miután Izrael nem hajlandó feltétel nélkül kivonulni róluk. (MTI) A szeptember 6-i repülőgép-eltérítési sorozat után szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a franciaországi orlyi repülőtéren. Képünkön: Francia légirendőr (jobbról) egy utast motoz meg fegyverek után kutatva, míg a kép előterében egy vámtiszt egy női utas csomagját vizsgálja. (Telefotó: AP—MTI—KS) Fejpénz a katonaszökevények bejelentéséért Sajátos módon akarják megoldani az amerikai hadügyminisztériumban az egyre nagyobb méreteket öltő dezertálások problémáját. A Pentagon legújabb ötlete, hogy »fejpénzt« fizet a szökött katonák nyomravezetőinek. A tervek szerint 15 dollár üti a markát annak, aki közli, hol tartózkodik egy eltávozási engedéllyel nem rendelkező katona, aki be is »szolgáltatja« az illetőket, 25 dollár »fejpénzt« kap. (NT**