Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

Megnyílt az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszaka Tegnap este, magyar idő szerint 20 óra 30 perckor megnyílt az ENSZ-közgyűlés 25., jubileumi ülésszaka New Yorkban. Az ülésszakot An­gie Brooks asszony, Libéria ENSZ-képviselője, az előző ülésszak elnöke nyilvánította megnyitottnak. Az ülésszak előreláthatólag december 15-ig tart. (MTI) Angie Brooks asszony meg­nyitó szavai után a közgyűlés Edvard Hambro norvég ENSZ- nagykövet személyében meg­választotta az ülésszak elnö­két. A norvég diplomata ezután megnyitó beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a faji antagonizmus, az alapvető emberi jogok semmibevétele és az egyes csoportok közötti türelmetlenség épp olyan mé­retű potenciális fenyegetést je­lenthet a nemzetközi békére, mint a nemzetek közötti konf­liktusok. Éppen ezért tovább kell fejleszteni és tökéletesíte­ni a nemzetközi viták békés rendezését szolgáló ENSZ-gé­­pezetet azzal a céllal, hogy a világszervezet akcióba léphes­sen még mielőtt a helyzet az erőszak kirobbanásáig fajulna — jelentette ki Hambro. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének az elmúlt 25 évben kifejtett tevékenységére vis­­­szatekintve a közgyűlés 25. ülésszakának újonnan megvá­lasztott elnöke mindenekelőtt a leszerelés, a közel-keleti probléma rendezése és az eu­rópai biztonság megteremtése terén az utóbbi időben elért biztató eredményeket emelte ki. • * Az ENSZ »ezüstjubileumá­ról« szólva a norvég diplomata emlékeztetett arra, hogy az év­forduló jelszavai «­a béke, az igazságosság és a haladás«. »Tudjuk, hogy a tudományos felfedezések és a műszaki ha­ladás jótéteményeket hoztak számunkra — jelentette ki Hambro, de hozzáfűzte: — a rombolás erői azonban borzal­masabbak, mint bármikor ko­rábban, hiszen a nukleáris megsemmisülés veszélyét tes­tesítik meg­" — mondotta egye­bek közt az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakának elnöke. (MTI) I Binh asszony ismét Párizsban Három hónapos távollét után Párizsba érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Ideiglenes Kormány külügyminisztere, a vietnami—amerikai Forradalmi értekezlet DIFK-delegációjának vezetője. Képünkön: négyes Ngu­yen Thi Binh a párizsi orlyi repülőtéren, ahol az újság­írók kérdéseikkel ostromolják. (Telefotó: AP—MTI—KS) Nixon Európába utazik A Fehér Ház tegnap beje­lentette, hogy Nixon elnök hivatalos látogatásra London­ba, Madridba, Rómába és Belgrádba utazik. Az ameri­kai elnök európai körútja so­rán ellátogat a Földközi­tengeri kikötőkben állomáso­zó amerikai 6. flotta pa­rancsnoki hajójára is. Washingtoni szerint a látogatás megfigyelők legfonto­sabb célja az Egyesült Álla­mok politikai és katonai je­lenlétének hangsúlyozása a Földközi-tenger és a Közel- Kelet térségében. (MTI) Közlemény Szeptember 14-én Bíró Mik­lós, Mamusits János és Kará­csony Géza magyar állampol­gárok a Bukarest—Budapest— Prága között közlekedő román utasszállító repülőgép személy­zetét fegyveresen arra kény­­szerítették, hogy az NSZK te­rületén, Münchenben szálljon le. A fenti személyek — akik közül kettő korábban köztör­vényi bűncselekményt követett el —, valamint egyikük fele­sége és két kiskorú gyermeke Münchenben menedékjogot kért. A repülőgép többi uta­sával megérkezett Prágába. A közforgalmi repülés biz­tonságát súlyosan veszélyezte­tő közönséges bűnözők kiada­tására a Magyar Népköztársa­ság Külügyminisztériuma az NSZK kormányánál a szüksé­ges lépéseket megtette. A bűncselekmény ügyében a vizsgálatot a rendőrség foly­tatja. (MTI) Közös hadgyakorlat Az Egyesített Fegveres Erők Parancsnokságának ter­vei szerint ősszel a Német Demokratikus Köztársaság területén közös hadgyakor­latot tartanak a Varsói Szer­ződés tagállamainak hadse­regei. A Magyar Néphadse­reg központi klubjában ked­den délután rendezett sajtó­­tájékoztatón a Honvédelmi Minisztérium illetékesei el­mondották, hogy a Varsói Szerződésben tömörült orszá­gokat ma már technikai fel­szereltségben olyan — szer­vezetükben­ jól összehangolt — katonai erők képviselik, amelyek képesek a hadászati, hadműveleti, harcászati fel­adatok együttes megoldására bármilyen szinten és bármi­lyen hadszíntéren. A tagálla­mok hadseregei erről adnak majd számot a »Fegyverba­rátság« fedőnévvel sorra kerü­­lő NDK-beli közös gyakorla­tukon, amely — amint ezt a sajtótájékoztatón bejelentet­ték, — méreteiben felülmúl minden eddigit. A nagysza­bású közös gyakorlat bizo­nyítéka lesz annak is, hogy a tagállamok kellő fegyveres erővel rendelkeznek ahhoz, hogy a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeiket az internacionalizmus szellemé­ben bármikor és bárhol tel­jesítsék. A Magyar Néphadsereg ki­­­jelölt csapatai ezúttal először vesznek részt a Demokratikus Németország területén had­gyakorlaton. Kik a közös Lehetőség nyí­gyakorlaton legújabb, legkorszerűbb harc­­a eljárások kipróbálására, a hadtudománnyal kapcsolatos legújjbb ismeretek felhasz­nálására is. A gyakorlat ugyanakkor lehetővé teszi a csapatvezetési módszerek to­vábbi tökéletesítését. Az NDK területén ezúttal először je­lennek meg együttesen a te­rületvédelmi és polgári vé­delmi­­ erők a harcoló csapa­tokkal, tehát kipróbálják a területvédelem komplex rend­szerét is. A Magyar Néphadsereg ka­tonái sokat tanulhatnak ezen a gyakorlaton, mert kitűnő lehetőségük nyílik a tapasz­talatcserére, a legújabb ta­pasztalatok összegyűjtésére és felhasználására — hangoztat­ták a tájékoztatón. (MTI) Julianna királynő trónbeszéde Julianna holland királynő kedden, az 1970—71-es par­lamenti év ünnepélyes meg­nyitása alkalmából beszédet mondott a hágai parlament első és második­nak képviselői előtt.Kamarája­Trónbeszédének külpoliti­kai részében síkraszállt azért, hogy m­­ind keleten, mind nyugaton arányosan csök­kentsék a fegyverkezést. A nemzetközi biztonság szem­pontjából — fűzte hozzá — »döntő fontosságúak« a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok tárgyalásai a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról és a genfi leszerelési konfe­rencia. Beszéde belpolitikai részé­ben a legutóbbi zavargások és az egyre inkább terjedő sztrájkhullámra utalva arra kérte a lakosságot, hogy »vi­selje el egymást«. Bejelen­tette, hogy a bér- és áremel­kedéseknek, valamint a fi­zetési mérleg kedvezőtlen alakulásának a­­ megakadá­lyozására további tetemes terheket hárítanak a lakos­ságra. A kormány már a parlamenti ülésszak megnyi­tásától kezdve igyekszik ér­vényt szerezni a bérek ideig­lenes befagyasztását célzó döntésnek — mondotta. Sikertelen repülőgéprablás Sikertelen repülőgép-eltérí­tési kísérletre került sor teg­nap a TWA amerikai repülő­­társaság New York—Chicago —Los Angeles—San Francisco útvonalon közlekedő Boeing 707 típusú gépén. Az ellentmondásos jelenté­­­sekből a gépeltérítési kísérlet következőképpen rekonst­ruálható: egy ismeretlen fia­talember, aki Los Angelesben szállt fel, felszólította a piló­tát, hogy a gépet »vigye Észak- Koreába«. Feltehetően pilótája azt válaszolta, a gép hogy ilyen hosszú útra nem rendel­kezik megfelelő mennyiségű üzemanyaggal, így a gép San Franciscóban leszállt. A repü­lőgép-eltérítő ekkor engedélyt adott, hogy az utasok egy része leszálljon. A pilóta felszólítá­sára a gépet körülvevő bizton­sági gépkocsik vezetői nem szálltak ki. A gép egyik utasa, akiről később kiderült, hogy a Brinks amerikai cég értékpa­pír szállítmányának biztonsági őrzője, »rendőrség« felkiáltás­sal a gépeltérítőre vetette ma­gát. Rövid dulakodás után egy lövés hallatszott, de nem tud­ni, ki használt fegyvert. A fia­talembert súlyos sebesüléssel kórházba szállították. Szükségállapot Sierra Leonéban Sierra Leonéban kihirdet­ték a rendkívüli állapotot politikai feszültség növekedé­­­se miatt. Siaka Stevens mi­niszterelnök a rendeletet hét­főn adta ki azt követően, hogy a kormány két volt mi­nisztere tömeggyűlésen fej­tette ki a kormányból való kiválásának okait. A nagygyűlés véres vere­­­kedéssel végződött. A miniszterelnök hétfő esti rádióbeszédében kijelentette, egy kisebb csoport kísérletet tett a »hatalom megszerzésé­re« és »mindent elkövettek a belső béke és szilárdság alá­­ásására«. (MTI) „Leszerelés“ a Vatikánban Tegnap újabb lépésre ke­rült sor a ősi vatikáni ál­lam modernizálásában. VI. Pál pápa Jean Villot bíboros-ál­lamtitkárhoz intézett szemé­lyes üzenetében közölte, hogy a svájci gárda kivételével feloszlatja Vatikánváros ka­tonai alakulatát. A rendőri feladatokat a továbbiakban egy újonnan létrehozandó hi­vatal fogja ellátni. Az intéz­kedés a középkorból szár­mazó fegyveres erők mintegy­ 700 tagját érinti. A svájci gárda létszáma körülbelül 60 főt tesz ki. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. szeptember IC Az amerikai autósztrájk és a háttere Türelmetlenséggel igazán nem vádolhatják a General Motors dolgozóit. Az autómun­kások szakszervezete és a GM — a világ egyik leghatalma­sabb autógyárának — vezető­sége kerek két hónapon át ta­nácskozott, s csak ezután dön­töttek a sztrájk mellett. Most tehát 344 ezer GM-dolgozó szüntette be a munkát. Ez ta­lán nem tűnik nagy számnak egy 200 millió lakosú hatalmas országban — matematikailag. Politikai és erkölcsi súlyát il­letően azonban óriási jelentő­ségű sztrájk ez, és a lehető legrosszabb időpontban tört ki — a Nixon-adminisztráció szempontjából. Ha kevés különbség van is a két nagy amerikai párt, a demokraták és a republikánu­­­sok között, mégis, hosszú év­tizedek hagyományai alapján a republikánusok „számítanak — összességükben — jobbolda­libbnak. Egyebek közt azért is, mert a munkásság zöme tra­dicionálisan a demokrata párt­ra szavaz. S noha jelenleg Ni­xon személyében republikánus elnöke van az USA-nak, ez a párt ma sincs többségben a szenátusban és a képviselő­házban. Novemberben pedig, tehát alig két hónap múlva, részleges választások lesznek: szenátorokat, képviselőket, egyes államokban kormányzót választanak, és a republikánu­sok persze nagyon szeretnék, ha ezúttal minden szinten ők szereznék meg a többséget­. Le­­­hetőleg úgy, hogy a munkás­szavazatok jó részét hódítsák el a demokratáktól. Ezekre a reményeikre is sú­lyos csapást mért most a Ge­neral Motors sztrájkja. És nem is csupán a GM dolgozóinak munkabeszüntetéséről van szó. Sztrájkfelhívást adott ki négy vasutas-szakszervezet is — bár ezt szeptember 23-ig felfüg­gesztették —, több más ipar­ágban­ pedig ugyancsak sztrájkhangulat uralkodik­ . Három fő területen indított offenzívát hatalomra kerülése előtt Nixon. 1. »Törvényt és rendet« ígért, de amióta elnök lett, a bűnhullám nem csök­kent, hanem nőtt, a közbizton­ság egyre rosszabb, a belső nyugtalanság nőttön nő. Megoldást ígért a vietnami há­­­­borúra, de ismeretes, hogy bé­ke helyett az ellenkezője kö­vetkezett be, a háború indokí­nai méretűvé szélesedett. S most a harmadik fő területen is kiütköznek a csőd jelei: gazdasági fronton. Nixon teljes a foglalkoztatottságot, az infláció megfékezését, növekvő jólétet ígért. Ehelyett ijesztő ará­nyokban nőtt az infláció, jelei vannak a munkanélküliség nö­vekedésének is, s miközben a profitok csakugyan nőnek, bérszínvonal stagnál. Elsősor­­­ban ezek a gazdasági okok vál­tották ki most a sztrájkot is. A Nixon-adminisztráció el­ső »félidejének« mérlege te­hát nem pozitív. Ilyen körül­mények között kevés remé­nyük van arra, hogy a novem­beri részleges választásokon a republikánusoknak sikerül megszerezniük a többséget. Agnew homályos tv-nyilatkozata A gerillák feltételei Ellentmondó jelentések ér­keznek a túsz-ügy fejlemé­nyeiről. A UPI hírügynökség szerint a Palesztinai Népi Fel­­szabadítási Front szóvivője kereken tagadta, hogy becsap­ták volna az ajtót a tárgyalá­sok előtt. Egyszerűen arról van szó — magyarázta a szóvivő —, hogy »mi már világosan ki­fejtettük követeléseinket, ezek teljesítésébe azonban az illeté­kes kormányok nem egyeztek bele«. A PNFF különálló feltétele­ket szabott az illetékes kor­mányoknak : — Svájc bocsássa szabadon azokat a gerillákat,­ akiket fogva tart, szállítsa őket biz­tonságos helyre, s cserében megkapja a túszként őrzött svájci állampolgárokat. — Nyugat-Németországra ugyanez vonatkozik. — Nagy-Britannia bocsássa szabadon Leila Khaledet, adja vissza a megölt géprabló holt­testét, s cserébe megkapja a nyolc brit túszt. — Az­ amerikai és izraeli tú­szok fejében Izraelnek kell értenie négy pontban:egyet — szabadon bocsátja a Hai­fában őrizetbe vett svájci ille­tőségű gerillát; — szabadon bocsátja a Tel Avivban júliusban őrizetbe vett két algériai kormánytiszt­viselőt ; — szabadon bocsátja a ja­nuárban Dél-Libanonból elra­bolt, 10 libanoni katonát; —’ szabadon bocsát izraeli börtönökben őrzött gerillákat. Arra a kérdésre, hogy miért kötik össze az amerikai túszok ügyét az izraeliekével, a szó­vivő így válaszolt: »Az Egye­sült Államok kormányát ellen­ségnek tekintjük, és az izraeli nép részeként kezeljük azokat az amerikaiakat, akiket fog­lyul ejtettünk.­» A túsz-ügyben az Egyesült Államok megtette első hivata­los nyilatkozatát. Ziegler, a Fehér Ház sajtó­titkára közleményt olvasott fel, amely szerint »amerikai állampolgárok túszként való fogva tartása az Egyesült Ál­lamok kormánya számára tel­jesen » elfogadhatatlan«. Agnew alelnök egy televí­ziós interjú során annak a vé­leményének adott hangot, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad erőszakos megtor­ló akciót indítania, »leg­alábbis nem egyedül«. A Líbiai Forradalmi Pa­rancsnoki Tanács egyik tagja, Abdel Szalem Gallud őrnagy, Tripoliban kijelentette: a kö­zel-keleti feszültség olyan pontra ért, ahol már nem le­hetséges a politikai megoldás. Katonailag kell visszaszerezni a megszállt területeket, miután Izrael nem hajlandó feltétel nélkül kivonulni róluk. (MTI) A szeptember 6-i repülőgép-eltérítési sorozat után szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a franciaországi orlyi repülőtéren. Képünkön: Francia légirendőr (jobbról) egy utast motoz meg fegyverek után kutatva, míg a kép előterében egy vámtiszt egy női utas csomagját vizsgálja. (Telefotó: AP—MTI—KS) Fejpénz a katonaszökevények bejelentéséért Sajátos módon akarják megoldani az amerikai had­ügyminisztériumban az egyre nagyobb méreteket öltő de­zertálások problémáját. A Pentagon legújabb ötle­te, hogy »fejpénzt« fizet a szökött katonák nyomraveze­tőinek. A tervek szerint 15 dollár üti a markát annak, aki közli, hol tartózkodik egy eltávozási engedéllyel nem rendelkező katona, aki be is »szolgáltatja« az ille­tőket, 25 dollár »fejpénzt« kap. (NT**

Next