Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI XXXVIi. évfolyam, 72. szám ''.■hTÜV ■y * ;-0 Ara: 1,40 Ft NÉPLAP 1982. március 26., péntek Tavaszi ülésszak a Parlamentben Jelentés a jogalkotás helyzetéről, a könyvelődési temng végrehajtásáról • Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legbelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelentését tudomásul véve, Szalai Gyula országgyűlési képviselőt - akit az időközi választás során Fejér megye 1. sz. választókerületében megválasztottak - igazolta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről; 2. a művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról; 3. interpelláció. f Dr. Márkája Imre beszámolója Az igazságügyminiszter bevezetőben, szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról «,az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Szocialista , jogrendünk az igazságügyi miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta a miniszter. Ezt mindenekelőtt az a társadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek révén célul tűzhettük ki a fejlett szocialista társadalom építését. Ha azt akartuk, hogy jogunk hatékonyan betöltse szolgálati szerepét, hozzá kellett igazítani a társadalmi-gazdasági valósághoz, a fejlett szocialista társadalom építése által megszabott újszerű és magasabb rendű követelményekhez. Az állami élet fejlesztésének keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a büntetésvégrehajtási munka fejlesztésére, az ehhez szükséges jobb jogszabályi feltételek megteremtésére. Ennek érdekében alkottuk meg többek között a bírósági és az ügyészi szervezeti törvényt, az új büntető valamint anyagi és eljárási, a büntetésvégrehajtási törvényeket, s korszerűsítettük a polgári jogi szabályozást. Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Ezt az a középtávra szóló tudományos koncepció alapozza meg, melyet a kormány a XII. kongresszust követően elfogadott. Ennek alapján az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerű BfÜa és» irányozó Bt»ka törvénykönyv előkész ajogalkotási teendők felmérése és előkészítése is. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mondotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új munka törvénykönyv elkőlkészítése tesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen, gazdálkodás elleni eredményesebb fellépésihez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Újabb témakörre tért át ezután a miniszter. — Az állami és a gazdsági élet fejlesztésének elősegítése mellett jogalkotásunk mindig nagy figyelmet fordított azoknak a kérdéseknek a jogi rendezésére is, amelyek közvetlenül érintik az állampolgári életviszonyokat, illetve, az állampolgári jogok bizonyítja ezt érvényesülését, például az egészségügyi, a társadalombiztosítási, a közművelődési, a környezetvédelmi és természetvédelmi törvények megalkotása, az egyesületi tvr. legutóbbi módosítása. E ködben külön is szólt a miniszter az emberi jogok kérdéséről, amelyről — mint mondta — oly sokat tárgyalnak és vitatkoznak napjainkban a nemzetközi élet különböző küzdőterein. Nyugodtan kijelenthetem — hangsúlyozta Markója Imre —, hogy az elmúlt évtizedben is megkülönböztetett módon foglalkoztunk az emberi jogok érvényesítése garanciarendszerének fejlesztésével. A továbbiakban arról kérsett az igazságügyi miniszter, hogy a lezajlott és most folyó nagyarányú kodiafikációs reformmunkával, a minden fontos életviszonyt és jogterületet érintető programok végrehajtásával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. Egyebek között így fogalmazott : “ A magyar jogalkotás e vitathatatlan eredményeinek elérésében — a folyamatos és magas szintű politikai irányítás mellett — döntő tényező volt, hogy következetesen törekedtünk a jogszabály-előkészítés irányíásának és koordinálásának tökéletesítésére, a tervszerűség fokozására, a tudományos megalapozottság és a szakszerűség javítására, valamint a jogszabályelőkészítés és a jogalkotás demokratikus ülemeinek bővítésére. A jogszabályalkotás fokozódó tervszerűsségével összefüggésben elhangzott a beszámolóban az is, hogy kodiifikáció elméletileg megalapozottabbá és szakszerűbbé válhatott. A tervezés által biztosított előrelátás azt is elősegíti, hogy a tudomány dolgozóinak időben lehet megbízásokat adni a szóban forgó kodifikációval összefüggő elméleti kérdések tisztázására, továbbá lehetővé teszi, hogy a jogalkotók megfelelően tájékozódhassanak a gyakorlati tapasztalatokról, s nemzetközi ö ®sszehasonlító tanulmányokat is folytathassanak. Arról is szó esett a beszámolóban, hogy az országgyűlés bizottságaiban a képviselők joggal tették szóvá: ha fontos tárrsadalomi poütikív vagy gazdaságpolitikai problémák elnöki tanácsi vagy minisztertanácsi szintű szabályozást nyernek, miért nincs több lehetőség arra, hogy e szabályozások fő irányaival a parlamenti bizottságok is előzetesen megismerkedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat elmondhassák. A Minisztertanács nevében is kijelenthetem — haUngoztatta Mackója Imre—■, hogy az ilyen irányú igénnyel teljes mértékben egyetértünk, már csak azért is, mivel jó néhány fontos kérdésben eddig is követtük ezt a gyakorlatot, s igyekszünk eszerint javítani munkánkon. A jogalkotás legfontosabb, általános kérdései között a beszámoló következő témája volt jogi eletünk egyik legnagyobb gondja, a túlszabályozás. Mackója Imre kifejtette: — Közvéleményünk — amely a jog, a jogalkotás kérdései iránt növekvő érdeklődést tanúsít — gyakran veti fel, hogy túl sok jogszabály, gyakoriak a módosítások, nehéz hatályos jogunkban eligazodni. Szóvá teszik ezt a joggal hivatásszerűen foglalkozók is. A jogi túlszabályozás okai közé tartozik, a bizalom és a felelősségvállalás esetenkénti hiánya is. A hatóságok gyakran nem bíznak abban, hogy az állampolgárokat jogon kívüli eszközökkel is lehet helyes magatartásra ösztönözni. A felsőbb szervek sokszor bizalmatlanok az irányításuk alatt álló helyi szervek tevékenységét illetően, nem bíznak kellően abban, hogy azok önállóan is tudnak gondolkozni és cselekedni, a központi állami akaratot értelmezni és érvényesíteni. Az alsóbb szervek viszont nem egyszer kényelmességből vagy óvatosságból tartózkodnak az önálló cselekvéstől, a felelősség vállalásától, s ilyenkor jogszabályért, központi intézkedésért kiáltanak. jogszabályi, a hatósági előírások özöne mindezt ékesen bizonyítja. Végezetül a miniszter beszámolója elfogadására és egyben, arra kérte az országgyűlést, hogy emelje határozattá azokat a javaslatokit is, melyeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága előterjesztett. Az igazságügyminiszter beszámolóját vita követte. Dr. Antalffy György (Csongrád m.) a Szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára, a napirend bizottsági előadója mondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyetértettek abban: jogalkotásunk általános politikai célja a társadalom szocialista vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban fokozottan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Dr. Nezsál Ferenc (Budapest) nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nepi készítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon megvannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. , Kéndi Tiborné (Győr Sopron m.), a Richards Finomposztógyár művezetője utalt a jogpropaganda, a rendszeres és differenciált jogi felvilágosítás jelentőségére, majd elmondta: jó gyakorlat az, hogy a jelentős jogszabályok tervezetét társadalmi vitára bocsátják. Ezután Klabuzai Miklós mogy megyei képviselő, Sósiófoki November 7. Tsz elnökhelyettese kapott szót. Németh Károly és Kádár János sz ülésteremben (MTI-fotó — Manek Attila felv. Telefotó — KS1 Kapjon nagyobb szerepet a szövetkezeti jogszabályozás Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás jellemzően, magán viseli mindazokat az erényeket és hibákat, amelyeket a mai és a közelmúlt jogalkotásáról elmondhatunk — mondotta a képviselő. — Példaként a termelőszövetkezeti törvényt és végrehajtási rendeleteit említem. Véleményem szerint a jogszabály több rendelkezése annak ellenére, hogy tervidőszakonként menetrendszerűen felülvizsgálják, kissé az események után kullog, és módosításakor valamilyen oknál fogva azok a javaslatok sem kerülnek bele, amelyeket a korábbi gyakorlat igazol s az üzemek igényelnének. Ilyen szabály a testületi szervek hatáskörének rendezése, az „fórumrendszer” úgynevezett megszüntetése. Az 1982. évi kodifikációs program tartalmazza a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok módosítását. A szövetkezeti mozgalom lényege, hogy magában hordozza az önszabályozás iránti igényt. Ez nagy lehetőséget, de még nagyobb felelősséget jelent. Sokszor a lehetőség válik riasztóvá, mégis e téren már most lag nagyobb szabadságot lehetne biztosítani a termelőszövetkezeteknek. A keretjelle(Folytatás a 2. oldalon) A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK ■ ■ Ösztönözze a rugalmas gazdálkodást! Ragyogó napsütésben, jó hangulatban gyülekeztek a képviselők tegnap délelőtt , az országgyűlés tavaszi ülésszakára. Az első téma a jogalkotás helyzete volt. Valamilyen úton-módon mindnyájunk, életét érinti a jogalkotás — akár a tanácsházára megyünk, valamiért, akár polgári peres ügyünk van. Képviselőink egyetértettek azzal, származású amit a somogyi igazságügy-miniszter, dr. Markója Imre mondott: a jogalkotás feladatainak hosszabb távú tervezése, a jogszabályok megalkotásának több évre szóló programozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, épp ezért ezt a módszert követik a jövőben is. Az elképzelések között szerepelt, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés soron levő feladatainak megoldását főképpen magas szintű jogszabályok kidolgozásával segítik. A somogyi képviselők az országgyűlés tavaszi ülésszakára készülve meghallgatták az otthoni szakemberek, így a megyei főügyész, a megyei bíróság, a megyei tanács elnökének véleményét, javaslatait. A túlszabályozáson kívül elsősorban azt kifogásolták, hogy egy-egy törvény elfogadása után nagyon vontatottan készülnek el végrehajtási utasítások. Mára pedig ez igencsak megnehezíti azoknak a dolgát, akiknek ennek szellemében kell dönteniük. Klabuzai Miklós, a siófoki November 7. Termelőszövetkezet elnökhelyettese tén sok „hézagot” talált színjog területén. Elsősorban ez a bátorította föl, hogy szólásra jelentkezzen. Sok mindent tapasztalbk elnökhelyettesként. Most elsősorban az új gazdasági feladatok megoldására kész, kezdeményező mezőgazdasági vezetők érdekében valók. ők ugyanis szembe találják magukat egyfelől a túlszabályozással, másfelől a szabályozatlansággal, mikor például együttműködésre törekszenek a közös vállalatokkal és a gazdasági társulásokkal. Szerintem a termelőszövetkezetek eljutottak olyan sok mindenben szintre, hogy hatnánk a döntést..rájuk bízKlabuzai Miklóst, a megyei tanács vezetői és képviselőtársai is segítették a felkészülésben. Dr. Guba Sándor megerősítette: a régebbi gazdaságpolitikai helyzet túlszabályozása most emel gátat a gazdasági társulások elé. A szövetkezeti vezetők erejének 40—50 százaléka arra megy el, hogy a megoldás útját keressék. A változtatás révén épp ezért nagy lehetőség nyílna a jelenlegi gazdaságpolitikai elképzelések megvalósítására. Ez egybevág azzal, amire dr. Kendei Sándor, a magyar bíróság elnöke hívta föl a figyelmet. Szükség van az úgynevezett keretjogszabályra. „Izzadjak csak, ki” maguk a jogalkalmazók gyakorlatát! Nem lehet ima a könyvet adni a kezükbe ; elvész az élet, ha túl nagy a megkötöttség. Klabuzai Miklós sok időszerű gondolatot tartalmazó felszólalásával nagy sikert aratott. Ezt azon mértem le, ahogy nőtt a figyelem a teremben, és amilyen tapsot kapott. Elsőként dr. Nagy Sándor gratulált — hátrafordulva a padsorban —, a szünetben pedig több társa is melegen megszorította a kezét. Ebéd után megkezdődött a vita a közművelődési törvény végrehajtásáról. Ehhez a somogyiak közül Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára készült felszólalásra. Ő ma délelőtt kap szót. TiHisti Gém