Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI XXXVIi. évfolyam, 72. szám ''.■hTÜV ■y * ;-0 Ara: 1,40 Ft NÉPLAP 1982. március 26., péntek Tavaszi ülésszak a Parlamentben Jelentés a jogalkotás helyzetéről, a kön­yvelődési temng végreh­ajtásáról • Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. Legbelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelenté­sét tudomásul véve, Szalai Gyula országgyűlési képviselőt - akit az időközi választás során Fejér megye 1. sz. választókerületé­ben megválasztottak - igazolta. Ezt követően az országgyűlés tu­domásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülés­szak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről; 2. a művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szó­ló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról; 3. interpelláció. f Dr. Márkája Imre beszámolója Az igazságügyminiszter bevezetőben, szólt történel­münk legutóbbi negyedszá­zadáról, arról «,az útról, me­lyet megtettünk a­­ szocialis­­ta törvényesség­­ helyreállí­tása, megszilárdítása és fejles­ztése érdekében. Szocialista , jogrendünk az igazságügyi miniszteri be­számoló óta eltelt több min­t egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta a miniszter. Ezt mindenekelőtt az a társadal­mi fejlődés váltotta ki, amelynek­­ ré­vén­­ célul tűz­hettük ki a fejlett szocialis­ta társadalom építését. Ha azt akartuk, hogy jogunk hatékonyan betöltse szolgá­lati szerepét, hozzá kellett igazítani a társadalmi-gaz­dasági valósághoz, a fejlett szocialista társadalom építé­se által megszabott újszerű és magasabb rendű követel­ményekhez. Az állami élet fejlesztésé­nek keretében megkülönböz­tetett figyelmet fordítottunk a bűnüldöző, az igazságszol­gáltatási és a büntetésvég­­reha­jtási munka fejlesztésé­re, az ehhez szükséges jobb jogszabályi feltételek megte­remtésére. Ennek érdekében alkottuk meg többek­­ között a bírósági és az ügyészi szervezeti törvényt, az új büntető valamint anyagi és eljárási, a büntetésvégre­hajtási törvényeket, s kor­szerűsítettük a polgári jogi szabályozást. Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalko­tói tevékenységünk termé­szetesen a jövőben is aktív lesz. Ezt az a középtávra szóló tudományos koncepció alapozza meg, melyet a kor­mány a XII. kongresszust követően elfogadott. Ennek alapján az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer töké­letesítése, demokratizmu­sának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvénye­sülését szolgáló garancia­rendszer továbbfejleszté­se. Folytatódik a közigazga­tás korszerűsítésére és egy­­szerű BfÜa és» irányozó Bt»­ka törvénykönyv előkész a­jogalkotási teendők felm­éré­se és előkészítése is. A másik nagy jelentőségű politikai és­ kodifikációs cél­kitűzés a népgazdaság to­vábbi fejlődésének elősegí­tése, s ezen belül a gazdál­kodás jogi kereteinek meg­újítása. Változatlanul napi­renden levő feladat — mon­dotta a miniszter — a gaz­daságirányítás komplex to­vábbfejlesztése. A jogi sza­­bályozások közül a legna­gyobb volumenű az ú­j mun­ka törvénykönyv­ elkőlkészí­­tése tesz. Bizonyos korrekci­ókra sor kerül a szövetkeze­ti joganyagban is,­ s az igaz­ságügyi szervek foglalk­oznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztes­ségtelen, gazdálkodás elleni eredményesebb fel­lépésihez szükséges jogi eszközök ki­munkálásában­. Újabb témakörre tért át ezután a miniszter. — Az állami és a gazdsági éle­t fejlesztésének elősegíté­se mellett jogalkotásunk mindig nagy figyelmet for­dított azoknak a kérdések­nek a jogi rendezésére is, amelyek közvetlenül érintik az állampolgári életviszo­nyokat, illetve, az állampol­gári jogok bizonyítja ezt érvényes­ülését, például az egészségügyi, a társadalom­­biztosítási, a közművelődési, a környezetvédelmi és ter­mészetvédelmi törvények megalkotása, az egyesületi tvr. legutóbbi módosítása. E ködben külön is szólt a miniszter az emberi jogok kérdéséről, amelyről — mint mondta — oly sokat tárgyal­nak és vitatkoznak napja­inkban a nemzetközi élet különböző küzdőterein. Nyu­godtan kijelenthetem — hangsúlyozta Markója Imre —, hogy az elmúlt évtized­ben is megkülönböztetett módon foglalkoztunk az em­beri jogok érvényesítése ga­ranciarendszerének fejlesz­tésével. A továbbiakban arról ké­rsett az igazságügyi minisz­ter, hogy a lezajlott és most folyó nagyarányú kodi­­a­fikációs reformmunkával, a minden fontos életviszonyt és jogterületet érintető progra­mok végr­eha­j­tásá­val megteremtjük a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek korszerű jogi alapjait. Egyebek között így fogalma­zott : “ A magyar jogalkotás e vitathatatlan eredményei­nek elérésében — a folya­matos és magas szintű poli­tikai irányítás mellett — döntő tényező volt, hogy kö­vetkezetesen törekedtünk a jogszabály-előkészítés irá­nyí­ásának és koordinálásá­nak tökéletesítésére, a terv­szerűség fokozására, a tudo­mányos megalapozottság és a szakszerűség javítására, valamint a jogszabályelőké­­szítés és a jogalkotás de­mokratikus ülemeinek bőví­tésére. A jogszabályalkotás foko­zódó tervszer­űsségével össze­függésben elhangzott a be­számolóban az is, hogy kodiifikáció elméletileg meg­a­­lapozottabbá és szakszerűb­bé válhatott. A tervezés ál­tal biztosított előrelátás azt is elősegíti, hogy a tudo­mány dolgozóinak időben le­het megbízásokat adni a szóban forgó kodifikációval összefüggő elméleti kérdések tisztázására, továbbá lehető­vé teszi, hogy a jogalkotók megfelelően tá­jékozód­has­sa­nak a gyakorlati tapaszta­la­tokról, s nemzetközi ö ®­s­­szehasonlító tanulmányo­kat is folytathassanak. Arról is szó esett a beszá­molóban, hogy­ az országgyű­lés bizottságaiban a képvi­selők joggal tették szóvá: ha fontos tárrsadalomi poütikív vagy gazdaságpolitikai prob­lémák elnöki tanácsi vagy minisztertanácsi szintű sza­bályozást nyernek, miért nincs több lehetőség arra, hogy e szabályozások­ fő irá­nyaival a parlamenti bizott­­ságo­k is előzetesen megis­­m­erked­hessenek és az ezek­kel kapcsolatos véleményü­ket, javaslataikat elmond­hassák. A Minisztertanács nevében is­­ kijelenthetem — haUngoztatta Mackója Imre­­—■, hogy az ilyen irányú igénnyel teljes mértékben egyetértün­k, már csa­k azért is, mivel jó néhány fontos kérdés­ben eddig is követtük ezt a gyakorlatot, s igyek­szünk eszerint javítani mun­kánkon. A jogalkotás legfontosabb, általános kérdései között a beszámoló következő­­ tém­á­ja volt jogi eletünk egyik leg­nagyobb gondja, a túlszabá­lyozás. Mackója Imre kifej­tette: — Közvéleményünk — amely a jog, a jogalkotás kérdései iránt növekvő ér­deklődést tanúsít — gyak­ran veti fel, hogy túl sok jogszabály, gyakoriak a mó­­­dosítások, nehéz hatályos jogunkban eligazodni. Szóvá teszik ezt a joggal hivatás­szerűen foglalkozók is. A jogi túlszabályozás okai közé tartozik, a bizalom és a felelősségvállalás eseten­kénti hiánya is. A hatóságok gyakran nem bíznak abban, hogy az állampolgárokat jo­gon kívüli eszközökkel is lehet helyes magatartásra ösztönözni. A felsőbb szer­vek sokszor bizalmatlanok az irányításuk alatt álló he­lyi szervek tevékenységét il­letően, nem bíznak kellően abban, hogy azok önállóan is tudnak gondolkozni és cselekedni, a központi álla­mi akaratot értelmezni­­ és érvényesíteni. Az alsóbb szervek viszont nem egyszer kényelmességből vagy óva­tosságból tartózkodnak az önálló­ cselekvéstől, a fele­lősség vállalásától, s ilyen­kor jogszabályért, központi intézkedésért kiáltanak. jogszabályi, a hatósági elő­­­írások özöne mindezt ékesen bizonyítja. Végezetül a miniszter be­számolója elfogadá­sára és egyben, arra kérte az ország­gyűlést, hogy emelje hatá­rozattá azokat a javaslato­k­it is, melyeket a jogi, igaz­­­­gatási és igazságügyi bizott­sága előterjesztett. Az igazságügyminiszter beszámolóját vita követte. Dr. Antalffy György (Csongrád m.) a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottságának titkára, a napirend bizottsági előadója­­ mondotta, hogy a bizottsá­gi üléseken a képviselők egyetértettek abban: jogal­kotásunk általános politikai célja a társadalom szocialis­ta vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban foko­zottan kell számítani a tár­sadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Dr. Nezs­ál Ferenc (Buda­pest) nyugalmazott minisz­ter hangsúlyozta: változtat­ni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nepi készítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon meg­vannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltéte­lei. , K­é­ndi Tiborné (Győr Sop­ron m.), a Richards Finom­posztógyár művezetője utalt a jogpropaganda, a rendsze­res és differenciált jogi fel­világosítás jelentőségére, majd elmondta: jó gyakor­lat az, hogy a jelentős jog­szabályok tervezetét társa­dalmi vitára bocsátják. Ez­után Klabuzai Miklós mogy megyei képviselő, Só­siófoki November 7. Tsz el­­­nökhelyettese kapott szót. Németh Károly és Kádár János sz ülésteremben (MTI-fotó — Manek Attila felv. Telefotó — KS1 Kapjon nagyobb szerepet a szövetkezeti jogszabályozás Tisztelt országgyűlés!­­ A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás jellemzően, magán viseli mindazokat az erényeket és hibákat, ame­lyeket a mai és a közelmúlt jogalkotásáról elmondhatunk — mondotta a képviselő. — Példaként­­ a termelőszövet­kezeti törvényt­ és végrehaj­tási rendeleteit említem. Vé­leményem szerint a jogsza­bály több rendelkezése an­nak ellenére,­ hogy tervidő­szakonként menetrendszerű­en felülvizsgálják, kissé az események után kullog, és módosításakor valamilyen oknál fogva azok a javasla­tok sem kerülnek bele, ame­lyeket a korábbi gyakorlat igazol s az üzemek igényel­nének. Ilyen szabály a tes­tületi szervek hatáskörének rendezése, az „fórumrendszer” úgynevezett megszün­tetése. Az 1982. évi kodifikációs program tartalmazza a szö­vetkezetekre vonatkozó jog­szabályok módosítását. A szövetkezeti mozgalom lé­nyege, hogy magában hor­dozza az önszabályozás irán­ti igényt. Ez nagy lehetősé­get, de még nagyobb fele­lősséget jelent. Sokszor a lehetőség válik riasztóvá, mégis e téren már most lag nagyobb szabadságot lehet­ne biztosítani a termelőszö­vetkezeteknek. A keretjelle­(Folytatás a 2. oldalon) A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK ■ ■ Ösztönözze a rugalmas gazdálkodást! Ragyogó napsütésben, jó hangulatban gyülekeztek a képviselők tegnap délelőtt , az országgyűlés tavaszi ülés­szakára. Az első téma a jog­alkotás helyzete volt. Va­lamilyen úton-módon mind­nyájunk, életét érinti a jog­alkotás — akár a tanácshá­zára megyünk, valamiért, akár polgári peres ügyünk van. Képviselőink egyetértet­tek azzal, származású amit a somogyi igazságügy-mi­niszter, dr. Markója Imre mondott: a jogalkotás fel­adatainak hosszabb távú ter­­vezése, a jogszabályok meg­alkotásának több évre szóló programozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, épp ezért ezt a módszert követik a jövőben is. Az el­képzelések között szerepelt, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés­ soron levő felada­tainak megoldását főképpen magas szintű jogszabályok kidolgozásával segítik. A somogyi képviselők az országgyűlés tavaszi üléssza­kára készülve meghallgatták az otthoni szakemberek, így a megyei főügyész, a megyei bíróság, a megyei tanács el­nökének véleményét, javas­latait. A túlszabályozáson kívül elsősorban azt kifogá­solták, hogy egy-egy tör­vény elfogadása után nagyon vontatottan készülnek el végrehajtási utasítások. Már­a pedig ez igencsak megnehe­zíti azoknak a dolgát, akik­nek ennek szellemében kell dönteniük. Klabuzai Miklós, a siófoki November 7. Termelőszövet­kezet elnökhelyettese tén sok „hézagot” talált szín­jog területén. Elsősorban ez a bátorította föl, hogy szólás­ra jelentkezzen.­­ Sok mindent tapaszta­­­lbk elnökhelyettesként. Most elsősorban az új gazdasági feladatok megoldására kész, kezdeményező mezőgazda­­sági vezetők érdekében va­lók. ők ugyanis szembe ta­lálják magukat egyfelől a túlszabályozással, másfelől a szabályozatlansággal, mi­kor például együttműködés­re törekszenek a közös vál­lalatokkal és a gazdasági társulásokkal. Szerintem a termelőszövetkezetek elju­tottak olyan sok mindenben szintre, hogy hatnánk a döntést..rájuk bíz­Klabuzai Miklóst, a me­gyei tanács vezetői és kép­viselő­társai is segítették­­ a felkészülésben. Dr. Guba Sándor megerősítette: a ré­gebbi gazdaságpolitikai hely­zet túlszabályozása most emel gátat a gazdasági tár­sulások elé. A szövetkezeti vezetők erejének 40—50 szá­zaléka arra megy­ el, hogy a megoldás útját keressék. A változtatás révén épp ezért nagy lehetőség nyílna a je­lenlegi gazdaságpolitikai el­képzelések megvalósítására. Ez egybevág azzal, amire dr. Kende­­i Sándor, a ma­gyar bíróság elnöke hívta föl a figyelmet. Szükség van az úgynevezett keretjogsza­bályra. „Izzadjak csak, ki” maguk a jogalkalmazók gyakorlatát! Nem lehet ima­ a könyvet adni a kezükbe ; el­vész az élet, ha túl nagy a megkötöttség. Klabuzai Miklós sok idő­szerű gondolatot tartalmazó felszólalásával nagy sikert aratott. Ezt azon mértem le, ahogy nőtt a figyelem a te­remben, és amilyen tapsot kapott. Elsőként dr. Nagy Sándor gratulált — hátra­fordulva a padsorban —, a szünetben pedig több társa is melegen megszorította a kezét. Ebéd után megkezdődött a vita a közművelődési tör­vény végrehajtásáról. Ehhez a somogyiak közül Klenovics Imre, a megyei pártbizott­ság titkára készült felszóla­lásra. Ő ma délelőtt kap szót. TiHisti Gém

Next