Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-08 / 259. szám

2 Igazgatóváltás a már csak piaci tevékenysé­get - tógazdasági halterme­lést és kereskedelmet - folyta­tó és minimálisra csökkentett dolgozói létszámmal működő Balatoni Halászati Zrt.-nél ve­zetőváltás történt. A tulajdo­nos nemzeti vagyonkezelő döntése értelmében Hegedűs Gyulát Klemm József váltotta a vezérigazgatói tisztségben. Egyen naponta egy falat halat, s karcsú marad! HOLNAP MEGYEK a piacra bu­sát venni - a siófoki Öreg Ha­lászban „fakadt ki” így a nép­szerű televíziós bemondó, Bay Éva, a társadalmi-szakmai zsűri tagja. Busaszelet juhtú­rós, káposztás sztrapacskával - ez, a hely étlapján is sze­replő étekremek mondatta Bay Évával az elismerő szava­kat. Délelőttöt kora estig öt ét­termet járt és kóstolt végig a két zsűri (a másikat mi, mé­diamunkások alkottuk) a Halra magyar, halra bor elne­vezésű országos akció negye­dik hal pénteki túráján. A szándék egyszerű és nemes: a halfogyasztás népszerűsítése. Merthogy a magyar nem sze­ret, sőt, mi több, nem tud ha­lat enni, a Balatonnál is a hekket keresi és azt hiszi ró­la, hogy magyar hal, pedig Argentínából érkezik, ezen a hal pénteken azon­ban mind az öt vendéglátó­nak balatoni busából kellett alkotnia.­­ Száraz, egészsé­ges, tiszta hal, csak éppen rosszul bevezetett termék a pi­acon a busa, így aztán keve­sen ismerik - mondta ráhan­golódásul Lévai Ferenc, az öt­letgazda Aranyponty Zrt ve­zérigazgatója, a „másik”zsű­ri elnöke. S valóban, míg azért a pontyból, harcsából, pisztrángból készített étkek többé-kevésbé közismertek, amit a busából produkáltak a versengés mostani érintett­jei, az mind meglepetés szám­ba ment Fehérborban szau­­názott busafilé, újragondolt kolozsvári káposztával, busás busarolád, málnaecetes sütőtökpüréágyon, kecskesajt­tal bolondított puliszkával, busahabon - és ez még csak a kezdet volt a velencei Teker­gőben, de ezek a finomságok annyira lenyűgözték a média­zsűri tagjait, hogy a követke­ző négy étterem mindegyikét mögéjük sorolták a rangsor­ban, pedig azok is kitettek magukért rendesen. az sem volt mindegy, milyen bort párosítanak a busához, a balatonlellei Garamvári Szőlőbirtok háromféle nedűjé­ből választhattak, s egy kivé­telével a sauvignon blanc mellett tették le a voksukat - jól tették, bár igaz, hogy a siófoki Fogasban nem tudtuk meg, melyik bort szánták a halhoz. A székesfehérvári Diófában csettintettünk, ugyanott a Magyar Királyt gyorsabban feledtük. Siófokot az Öreg Halász és a Fogas reprezentálta az akció mosta­ni fordulójában. Spárgával töltött busafilé baconderék­kal, parajágyon­­ csak gratu­lálni lehetett érte Verhás Atti­lának és csapatának. versenyen kívül külön elis­merés járt nekik a házi túró­gombócukért. FÓNAI IMRE MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 8., HÉTFŐ halászok A rekordközeli angolnafogás húzta ki a bajból a nonprofit zrt.-t Halra magyar, e jelszó jegyében járja a zsűri a hazai éttermeket, legutóbb busát tálaltak ELFOGYOTT A BUSÁRA SZÁNT APANÁZS (Folytatás az 1. oldalról) A Romániába utazó busa mellett az angolna tartja el a céget. A zsilipcsapdát a napokban a víz­hőmérséklet csökkenése miatt ugyan felszedték, ám mivel idén nagyon sok vizet kellett leeresz­teni a Sión, 180 tonnányi is ös­­­szejött belőle. - Előfordult, hogy hétszáz kiló­nyit fogott a csapda egyetlen éj­szaka, ez rekordközeli mennyi­ség - így Bana Sándor. - Német és olasz vásárlói vannak a bala­toni angolnának, mert bár a hol­land és kínai lenyomta az árát, a balatoni mégis csak finomabb, jobb minőségű. A halgazdasági zrt. üzemelte­ti a buzsáki és a leilei tógazda­ságot, ezeknek a lehalászása ré­vén kétnyaras pontyokat telepí­tenek a Balatonba, valamint csukát és süllőt. Minden telepí­tésre meghívják az érintett hor­­gászegyesületek képviselőit is.­­ A Balatonból gazdát a tihanyi Gardafesztivál miatt halásztak alapanyagnak, keszeget pedig megrendelés esetén. A Balatoni Halgazdasági Nonprofit Zrt. vezérigazgató-he­lyettese arról is beszélt lapunknak: mivel a balatoni te­lepítés alapja a tógazdasági hal­nevelés, fontos, hogy a két tó­gazdaság hosszú távra is a ke­zelésükben maradjon. Ennek érdekében tárgyalnak a tulajdo­nos Balatoni Halászati Zrt.-vel a jövőről. Bana Sándor szerint az uniós halászati támogatások ré­vén lehetne ezeket a haln­­eveldéket bővíteni, fejleszteni. ■ Fónai Imre Új ötlet: halas péntek ÚJABB ÖTLETTEL RUKKOLNAK ELŐ az agrárvállalkozók és a ven­déglátósok. Halas péntek - a megjelölt napokon a szokásos­nál alacsonyabb áron fogyaszt­hatnak halászlevet, sült- és rán­tott halat vagy egyéb más ínyencséget a vendégek. Varga László, a Balatoni Halgazdasá­gi Nonprofit Zrt. elnök-vezér­igazgatója szerint előremutató a kezdeményezés. Lapunknak ar­ról beszélt: ideje váltani az étke­zésben, új receptek, ötletek be­mutatásával növelni lehetne a halfogyasztást. Magyarországon bőséges a választék, ám sajnos az utóbbi időben sokaknál mél­tatlanul mellőzött étellé vált a keszeg, a ponty vagy épp a ra­gadozók királya, a harcsa.­­ A hazai húsfogyasztást je­lenleg jobbára a csirke, a puly­ka és a sertés adja - hangsú­lyozta.­­ Örömteli volna, ha a rendkívül egészséges halból jó­val nagyobb mennyiséget fo­gyasztana a lakosság, a magyar emberek a múlt szá­zad elején jóval több pontyot, keszeget, kárászt fogyasztottak, mint manapság. A szakember felidézte: a természetes vizek szabályozásának köszönhetően nagy mértékben csökkent a ter­mészetes vizek nagysága, a ha­lászat egyre inkább beszűkült. Az elmúlt század közepén át­rendeződött a piac, megjelentek a különféle tengeri halak, nyilván a hal árának alakulá­sa is befolyásolhatta a belföldi fogyasztást, amely az elmúlt években igencsak megzuhant. A legfrissebb statisztikák szerint - fejenként, évente -3,9 kilót fo­gyasztunk. Varga László kiemel­te: ez rendkívül csekély mennyi­ség, tekintettel arra, hogy men­­nyire egészséges ennivaló a hal. A halas péntekkel kapcsolat­ban újabb egyeztetéseket tarta­nak, minél szélesebb hírverést akarnak a rendezvénynek. A SOMOGY­ HALASTÓ felület több mint kétezerhétszáz hektár. Ez­zel a mutatóval megyénk az él­bolyban van, az országos lista harmadik helyezettje, Szíj Kor­nél, az egyik kaposvári halter­melő és értékesítő vállalkozás munkatársa úgy látja: a vásár­lók szívesen kísérleteznek az új ízekkel, örömmel kipróbálják az új recepteket - sokak szerint a halfogyasz­tásnak nincs igazán kultúrája, ezen feltétlenül változtatni kelle­ne - fejtegette. - Ne csupán a hagyományos rántott hal vagy a rendszerint két vagy háromféle­képp megfőzött halászlé kerül­jön az asztalra. Jó lenne, ha a vásárlók a mainál sokkal válto­zatosabb étkeket is felfedeznék. Hihetetlenül finom lehet a páco­lással vagy natúr sütéssel készí­tett hal. Fenséges étel a vajon, natúron megsütött amurfilé, amihez tejfölös gombamártás dukál, a legtekintélyesebb mennyi­ségben - egymillió 349 ezer ki­logrammot - a pontyot halász­ták le tavaly Somogyban. Ezt Hollósi László, a Somogy me­gyei földművelésügyi igazgató­ságának igazgatója közölte ko­rábban lapunkkal. HARSÁNYI MIKLÓS Ponty mázsaszám. A buzsáki tógazdaságban lehalászott pikkelyesek - ponty, csuka és süllő - a Balatonba kerülnek, a horgászok örömére Buktak az orvhorgászok, lefoglalták a süllőt és a vitorlást is Berényben orvhorgászokat kaptak el a rendőrök, már megindult elle­nük az eljárás. A szerencsés fogás örömével akartak elhajtani a balaton­­berényi kikötőből azok a pécsi férfiak, akiknek a járműveik­ből 10 fogassüllő került elő a rendőri ellenőrzés során. A sül­lők mellett az egyik férfi zsebé­ben GPS-készüléket valamint orvhorgászatra használt 100 méter hosszú sorhorgot is talál­tak a Keszthelyi Vízirendészeti Rendőrőrs munkatársai. MIVEL NEM SOKKAL ELŐTTE kö­töttek ki egy-egy hajóval a kikö­tőben, a rendőrök alaposan át­vizsgálták a vitorlásokat is, amelyekről további 21 süllő és sorhorog került elő. A több mint 40 kilogramm süllőt a fér­fiak állítása szerint a család­juknak szánták fogyasztásra. Az ügyben a Balatoni Víziren­dészeti Rendőrkapitányság lo­pás gyanújával indított eljárást a férfiak ellen, a rendőrök le­foglalták az orvhorgászathoz használt eszközöket és a vitor­lást is. A halakat a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.­­nek adták át. H. m. Kiizzadják a telepítés árát: évről évre kevesebb halat engednek a tavakba (Folytatás az 1. oldalról) - A válság a horgásztársadal­mat is erősen sújtotta - mond­ta Dékány Sándor. - Hozzáve­tőleg a taglétszám 10 százalé­ka csak a tagsági díját fizette be, de nem horgászott. Állami jegyet sem vettek és a halasz­­tásra megállapított 5000 forin­tot se tudták befizetni. Szomo­rú tény, hogy több tagtársunk munkanélkülivé vált vagy olyan anyagi körülmények kö­zött él, hogy a horgászatra egy­re kisebb összeget áldozhat. Bár érezhetően nehezebbé vált a helyzet, mégis azon va­gyunk, hogy minél több halat telepítsünk a tóba. Amióta el­nök vagyok, tartjuk a kitűzött célt, ám az is tény, hogy talán idén volt a legnehezebb idő­szak. Régi szívfájdalmunk, hogy a halvásárlásra jószerivel nincs pályázati lehetőség. Az állami vizekre adnak csupán némi támogatást, a környék számos egyesületi vezetőjét is hasonló gondok foglalkoztatják. A Tokaji-tóba a múlt évben közel 30 mázsa pontyot vásároltak, idén mint­egy 20 mázsát sikerült besze­rezni. Dávid Lajos, a Sefag He. elnöke azt mondta: a 80 tag­ból 65-en váltották ki a jegyet. Versenyek rendezésével próbál­ják némileg pótolni az elma­radt bevételeket. - A horgá­szok nagy része nyugdíjas, ők keveset költhetnek hobbijukra - így az elnök. - A napijegyes horgászat is visszaesett. Nehéz így előre tervezni, nem tudni, hogy jövőre vagy később men­­nyit halaszthatunk, pedig hal bőven van. Kapos­vár környékén is számos vál­lalkozó dolgozik, Nagyberki térségében kiemelkedően nagy intenzív halastó terül el. Éven­te csaknem félezer tonna halat - a többi közt pontyot, amurt, busát - adnak el. szabó attila, a Tógazda Zrt halászmestere elmondta: az egyesületek nehéz pénzügyi helyzete egyre nyilvánvalóbb. HARSÁNYI M: Mi kerül a vízbe? A halgazdaságok is tapasztalják, hogy egyre nehezebb helyzetben vannak az egyesületek

Next