Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-30 / 152. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Úsznak a milliárdok A 2017-es budapesti úszó vb létesítmény és infrastruktu­rális beruházásainak költsé­gei már a százmilliárd forin­tot közelítik a korábban ter­vezett negyven milliárddal szemben. (Napi.hu) SOKAN hangoztatják, hogy itt­hon minden a fociról szól, és minden pénzt arra költ az ál­lam. Valóban? Gy. Zs. Biztonságosabb közlekedés A padkát javították szer­dán a fonyódi úton. Szakem­berek egy közel 150 méter hosszú szakaszt tettek rend­be, s hamarosan újabb terüle­tet korszerűsítenek. H. M­­. Folytatják a szúnyoggyérítést Elkezdődött az orszá­gos szúnyoggyérítési program harmadik hete. Július 3-ig 55 ezer hektáron zajlik a légi gyé­rítés kémiai-, és 41 ezer hek­táron földi kémiai eljárással, biológia módszerrel 1800 hektárt kezelnek a Balaton és a Tisza-tó térségében is. H. M­. A NAV sem fogad ügyfeleket Pénteken a közszol­gálati tisztviselők napján a NAV ügyfélszolgálatai is más köz­­igazgatási hivatalokhoz hason­lóan zárva tartanak, és nem lesz elérhető telefonon a NAV Általános Tájékoztató Rendsze­re, a NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszere sem. A hét többi napján az ügyfélfoga­dás és az ügyintézés rendje vál­tozatlan. A köztisztviselők napja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és pénzügyőri, illetve bűn­ügyi szakterületének munka­rendjét nem érinti. M­. K. Biciklitúra a Zuhogóhoz SMCAKi A marcali Honvéd Nyugálományúak Klubjának kerékpáros szakosztálya ki­rándulást szervezett a Mar­cali Zuhogóhoz. A patakme­dernél tüzet raktak és sza­lonnát is sütöttek. V. E. Családi nap a víztározónál . A marcali víztározó­nál tartotta családi napját a Marcali az Otthonunk Egye­sület. A gyerekeknek játékos sportvetélkedő, a felnőtteket horgász- és főzőverseny vár­ta. A halfogásban Bödő La­jos és ifjabb Gadácsi Norbert volt a legjobb, az ételek közül a vargányás szürke marha lábszárpörkölt nyerte el legin­kább a zsűri tetszését. V. E. ...vM & . ,v‘v- 2016. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Tőkére és jogszabályi könnyítésekre lenne szükség Vegetáló kisvállalkozások Egy év alatt 0,6 százalékkal csökkent a vállalkozások száma Somogyban a KSH legfrissebb megyei adatai szerint. A 60,4 ezer gazda­sági szervezet ötödét jelen­tő társas cégek közül min­den huszonötödik szűnt meg, az egyéniek száma 0,3 percenttel nőtt. A tár­sas vállalkozásoknál közül a kft.-knél 4,1, a bt.-knél 5,1 százalékos a csökkenés. Vas András andras.vas@mediaworks.hu S0M06’ A megyében a cégek közül a legtöbb a kereskede­lem, a gépjárműjavítás, vala­mint a szakmai, tudományos, műszaki területen tevékenyke­dik, az önálló vállalkozók több­sége a mezőgazdasághoz, a szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz kötődött. A legnagyobb visszaesés a pénzügyi szolgáltatásokat végző cégeknél látható egy év alatt, minden tizenkettedik megszűnt, de a szállítással és raktározással foglalkozó, vala­mint az építőipari vállalkozá­sok száma is erőteljesen csök­kent, s kevesebb egészségügyi, ipari, kereskedelmi és vendég­látós cég működik Somogyban, mint az elmúlt esztendő ugyan­ezen időszakában. Valamelyest nőtt viszont a mezőgazdasági, információval és kommuniká­cióval, illetve művészeti és sza­badidős tevékenységgel foglal­kozók száma: jellemzően egyé­ni vállalkozásokból lett több. A megye vállalkozásainak gazdasági erejét jól mutatja, hogy míg az összes hazai cég 3,3 százaléka működik So­mogyban, addig a teljes ma­gyar ipari termelésnek csak 1,4, míg az építőiparinak 1,8 százalékát állítják itt elő. Nem véletlen, hogy a megyék rang­sorában az egy főre eső ipari termelést nézve Somogy csak Baranyát előzi meg, s a 301 ezer forintos átlagnál a győri vagy a komáromi több mint hatszor magasabb. - Komoly változásokra len­ne szükség a vállalkozói szfé­rában, s ezen belül is a mikro­vállalkozásoknál - mondta Fa­­lussy Lajos, egy mérnökirodát működtető kaposvári egyéni vállalkozó­-, hiszen megfelelő érdekképviselet nélkül éppen a legkisebbek a legkiszolgáltatot­tabbak. Sokan közülük kény­szervállalkozók, ennek megfe­lelően nincs tőkéjük fejleszte­ni, vegetálnak, nincs megfelelő piaci hátterük, pedig az alkal­mazottaikkal és családtagjaik­kal együtt nagyjából 3-3,5 mil­lió emberről beszélünk. A pénzszűke mellett a bo­nyolult és rendkívül gyorsan egy főre jutó ipari termelés változó jogszabályi környezet is legkisebb vállalkozások ke­resztje, leegyszerűsített jogi környezetben sokkal hatéko­nyabban tudnának működni.­­ Jellemzően a különféle ha­tóságok is a mikrovállalkozá­­sokat vegzálják - tette hozzá Falussy Lajos -, s a kirótt bün­tetések nincsenek arányban a bevételeikkel. Más forrást vi­szont nehezen találnak, hiszen a pályázati előírásokat legtöbb­ször, éppen a tőkehiány miatt, nem tudják teljesíteni. Kivételt csak a mezőgazdasági vállal­kozások jelentenek, melyek a különféle támogatásoknak kö­szönhetően - valahol amúgy érthetetlen módon - előnyt él­veznek. Pedig a többiek hely­zetbe hozása nem egyéni, ha­nem nemzetgazdasági érdek, hiszen a munkalehetőségek közel felét ma ők biztosítják. Az uniós pályázati pénzek fe­lét a szektorba kellene irányí­tani, emellett innovációs pá­lyázati lehetőségekkel is segí­teni kellene a legkisebbeket, hogy talpra állhassanak: az eredmény a gazdasági muta­tóknál is stabilan meglátszana. Vállalkozások számának alakulása Somogyban (%)9 Társas Önálló Összesen Művészet és szabadidő -4,4 4,5 2,9 Információ, kommunikáció -6 9,8 2,4 Mezőgazdaság 1,5 1,7 1,7 Ingatlanügyek -3,7 0,4 -0,2 Tudományos és műszaki tevékenység -4,5 2,3 -0,3 Adminisztratív szolgáltatás -4,1 1,3 -0,5 Oktatás -3 -0,3 -0,6 Egészségügyi szolgáltatás -4,42 -2 Ipar -3,6 -1,3 -2,5 Kereskedelem -2,8 -2,7 -2,8 Vendéglátás -5,5 -3,2 -3,4 Építőipar -8,3 -1,2 -4,3 Szállítás, raktározás -4,2 -5,1 -4,8 Pénzügyi szolgáltatás -8,9 _______­JA________________­_­______ FORRÁS: KSH/SH-GYŰJTÉS Megye Ezer forint Győr-Moson-Sopron 1874 Komárom-Esztergom 1840 Fejér 1360 Vas 1272 Bács-Kiskun 985 Heves 956 Jász-Nagykun-Szolnok 898 Borsod-Abaúj-Zemplén 891 Veszprém 650 Tolna 589 Nógrád 480 Zala 461 Pest 431 Budapest 411 Csongrád 367 Hajdú-Bihar 329 Békés 315 Sza­bolcs-Szatmá­r-Be­reg 314 Somogy 301 Baranya 248 FORRÁS: KSH/SH-GYŰJTÉS Tagtoborzót tartott a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter Az információ a társulásban is hatalom KAPOSVÁR „Az információ ha­talom, ha jól használod, győze­lem!” Vélhetően a Dél-Dunán­túli Regionális Élelmiszer In­novációs Klaszter tagjai is egyetértenek a klasszikus idé­zettel. Annál is inkább, mert a klaszter, vagyis társulás eddi­gi, négy éves működése legna­gyobb eredményének azt tart­ja a tagság, hogy rendkívül jól működött köztük az informá­cióáramlás. Erre Szommerné Egyed Linda, a klaszter elnöke mutatott rá szerdai tagtoborzó ülésük apropóján. Elmondása szerint egyebek mellett azért is szeretnék bővíteni tagjaik sorát, hogy önfenntartó módon tudjanak működni és folytat­hassák az értékteremtést, amit egymás közt részben már si­került megvalósítaniuk. Ami­ből persze nem csak a klaszter tagjai, de a somogyi emberek is profitálhatnak. - A Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klasz­ter 2011-ben alakult, s 2012- ben kezdett működni 11 alapí­tótaggal - tudtuk meg Szom­merné Egyed Lindától. - Jelen­leg 15 tagja van, s további nyolc kis- és közepes méretű vállal­kozás csatlakozása volna a cél. A taglétszám bővítésére azért is szükség van, hogy akkredi­tált klaszterré válhassunk, így ugyanis több európai uniós le­hetőség nyílna meg számunk­ra, s bekerülhetnénk egy olyan kapcsolati rendszerbe, ahova eddig még nem tudunk bejutni. A kérdésre, hogy miként tud az élelmiszer klaszter vi­szonylag sokszínű tagsága - van köztük húsüzem, tejüzem, pékség, informatikai vállalko­zás - közös platformra kerül­ni, az elnök úgy válaszolt: a jö­vőképünkben megfogalmaz­tuk, hogy valamennyi tag a sa­ját területén, a saját régiójában jól működő cég szeretne lenni. - S ilyen szempontból mind­egy, hogy pékségről, vagy hús­üzemről beszélünk - hang­súlyozta. - Mindenki használ energiát, emberekkel dolgozik. S hogy ki sikeres, s ki nem, az azon is múlik, hogy a menedzs­mentnek milyen információi vannak. Talán az elmúlt négy év legnagyobb eredménye is az lehet, hogy megvolt az informá­cióáramlás, hogy a tagok rend­szeresen találkoztak egymás­sal, s volt olyan találkozó is, amely üzleteket hozott. Fontos tudni, hogy nem vagyunk egy­más konkurenciái, nincs meg köztünk az a félelem, hogy esetleg az egyik cég kiadja bár­mely beszállító, vevő árait, ám információáramlás lehet egy­más közt. Védjük, s ahhoz se­gítjük egymást, hogy hosszú távon jó munkaadók legyünk. S ezzel jutottunk el odáig, hogy vajon a somogyi embe­rek mit profitálhatnak a klasz­ter működéséből? - A gazdasá­gosságot, a cégek eredményter­­melő-képességét szeretnék javí­tani a klaszter működésével - mondta. - A somogyi emberek­nek pedig ez azért lehet jó, mert azzal, hogy összefogunk, beszé­lünk egymással, munkahelye­ket tartunk meg és teremthe­tünk. Ha ugyanis élénkül a cé­gek termelőképessége, az azt je­lenti, hogy az eddigi munkahe­lyek biztosan megmaradnak, ha pedig fejlődni tudnak, ak­kor új munkahelyeket teremt­hetnek. A gazdaságosság pedig egye­bek mellett a közös - például energia, csomagolóanyag, se­gédanyag - beszerzésekkel is növelhető jobb árak elérésével. Mindehhez pedig a tudásbázist a Kaposvári Egyetem biztosítja. - Az egyetem mindig is keres­te az azokat a kapcsolódási pon­tokat - mondta Szigeti Orsolya, az egyik klaszter tag, a Kapos­vári Egyetem Marketing és Me­nedzsment Intézet igazgatója -, amelyek a piaci szereplőkkel va­ló együttműködésünket erősítik. Hogy az egyetem ne csak kutas­son és oktasson saját magának, hanem az innovációira, ötleteire legyen fogadókészség, s azokat tudják hasznosítani a gyakorla­ti életben is. Márkus Kata A Kométa is fontosnak tartotta, hogy csatlakozzon a klaszterhez

Next