Somogyi Hirlap, 1946. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1946-01-01 / 1. szám
Új embert — az új esztendőben írta: GYUTAY FETE FERENC ÚJ ESZTENDŐ, új remények, új kilátások. Minden újév napjának örök refrénje: boldog új esztendőt! örök emberi sors, végzetes, örök emberi tragédia, hogy az új esztendő hajnalán fellobbanó reménytüzek az ó esztendő estéjére kialszanak, a nagy merész tervek és programmok az emberi élet kegyetlen prózai valóságában öszszeomlanak, megsemmisülnek, az álmok, melyeket az új év hajnalára álmodunk, megvalósulatlanul, álmok maradnak. Mégis, a boldogság után futó emberiség évrőlévre jobbat, szebbet vár a titkokat rejtő jövendőtől. Boldog új évet kívánunk egymásnak és a jókívánság hangulata nyomán komolyan bizakodunk, reménykedünk, új harcra indulunk, megkergetjük mindig tovatűnő vágyainkat. Várunk valamit az új esztendőtől, valami rendkívülit, szenzációt, új világot, amelyben majd boldog napok fénye sugárzik ránk. És, hogy csalódunk úgy kilencven százalékben, annak éppen az az oka, hogy csak várunk. Igen! Az emberi élet boldogságának a feltételét ugyanis miként a régi közmondás is mondja: «mindenki saját sorsának kovácsa», önmagunkban hordozzuk. Olyan lesz a sorsunk, boldogságunk, amilyennek megkovácsoljuk, kiverekedjsnk. Egy ilyen rettenetes világégés után, amilyenben részünk volt, természetes, hogy új, szebb világ távlatai felékacsintgat az emberiség. Nagy terveket, hatalmas programmokat fektetünk föl világbékéről, modern ,aranykorról álmodozunk, s iem kétséges, hogy a második világháború rettenetes kataklizmáján átesett emberiség lelke legmélyéről fakadnak ".fel ezek az egyetemes törekvések és nekilendülések a jobb világ után. De vájjon nem esünk-e a régi hibába? Tanultunk-e, okultunk-e a múltból? Mert, ha ezt a ma még csak vágyakban és tervekben élő új világot komolyan ki akarjuk építeni, akkor az első alapvető feltétel, hogy levonjuk a történelmi korok tévedéseit. Aztán megkíséreljük-e, meg merjük-e kísérelni azon az egyetlen és kizárólagos alapon felépíteni az új világot, amely nélkül ismét csak siralomvölgy lesz a föld, kálváriajárás az emberi élet, tragédia lesz minden sors, háborúknak és a katasztrófáknak sorozata az emberi történelem. Ez az az alap pedig maga az ember és pedig a megújhodott ember. Meditáljunk ezen a súlyos, nagy örök emberi kérdésen az időnek e mostani fordulásánál. ÉVEZREDEK óta váltják egymást a nagy világnézeti, politikai, társadalmi és gazdasági rendszerek, de az emberiséget alig boldogították még vele. A történelmi korok emberének testén és lelkén még mindig ott gennyeznek a százados sebek. Véres háborúk és ezt követő nagy szociális problémák szaggatják fel a be sem hegyedt forradásokat. Példa rá a mi szerencsétlen vérszagú, hullafoltos civilizációban és kultúrában megcsömörlött huszadik századunk. Kétezer esztendő világos történelmi tapasztalatai után sem tudtunk eljutni a római költőtől klasszikusan megénekelt aranykorig, ahol némi boldogság juthatna osztályrészül a siralomvölgy szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal kirakod országútját járó emberiség számára. Oh boldogtalan, örömtelen korok, boldogtalan, örömtelen gyermekei! Hol itt a megoldás, boldog új évet kívánó kedves olvasó? A megoldás ropppant egyszerű, és talán azért nem is értjük meg. Besszélünk rendszerek, eszmék kiöregedéséről, helyettük meghirdetünk új eszméket, új rendszereket. Elfelejtünk valamit. Elfelejtjük, hogy az eszméket — sajnos, gyarló, esendő emberek hordozzák, emberek valósítják meg, helyesebben nem valósítják meg. Márpedig egy eszme, egy gondolat csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. — Éppen ezért állítom, hogy nem a rendszereknek kell megváltoznia, nem eszméket kell itt prófétáini, ha el akarjuk érni azt a viszonylagos boldog, emberi életet, azt az új, kiegyensúlyozott harmonikus világot, amely után vágyódunk, hanem magának az embernek kell gyökeresen megváltozni. Mert pl. tegnap, tegnapelőtt még diktatúrában éltünk, ma demokráciában élünk. No és kérdezem, boldogabbak vagyunk, szebb az emberi élet? Erre a diktatúra sötét évei és a mai nehéz, kialakulatlan, rendezetlen, összerombolt világunk sivár, örömtelen napjai adják meg a feleletet. Igaz, a külső körülmények megváltoztak körülöttünk. Benne élünk abban az államformában, életformában (demokráciában,, amely az emberi együttélésnek, a valódi önkormányzatnak, a méltóságának öntudatára ébredt ember társas életének legméltóbb és legmagasabb rendje és formája. Mégsem vagyunk boldogok. Ismétlem, a külső körülmények megváltoztak lényegesen körülöttünk, de az intézmények gyökeres átalakulásáról nem fűzhetünk komoly reményeket, ha az ember, aki a kereteket élettel tölti meg, a régi marad. A jelmez még nem jellem és a meggyőződések gyors színváltozása mögött veszedelmes farizeizmus lappanghat, amely öntudatos ravaszsággal, vagy öntudatlanul a tegnapi hibákat és bűnöket hurcolja át a jelenbe. Rajtunk csakis gyökeres önreform, emberreform segíthet, senki és semmi más, így pl. azt is meggyőződéssel állítom, hogy minden politikai intézménynél nagyobb biztosítéka a demokráciának a demokrácia szellemével töltekezett demokratikus ember. Új emberekre, nem új rendszerekre van a világnak szüksége. Az új ember először majd önmagát reformálja meg és vele együtt reformálódik meg az emberi élet. Ha azt akarjuk, hogy a katasztrófák meg ne ismétlődjenek, akkor emberré kelllennünk, de azoknak is kell maradnunk, nem pedig vérengző fenevadaknak, akik tegnap még világháborúkat vívtunk egymással, ma pedig új háborúra fenjük fogainkat. A Független Kisgazda Párt, az én pártom, ennek a gondolatnak a jegyében akarja újjáépíteni a magyar életet. Új embereket, új magyarokat, új hazafiakat akar nevelni. Azt akarja, hogy a magyar élet minden fórumán, a miniszteri bársonyszékben, a hivatali íróasztal mellett, az eke szarvánál, a gyárak műhelyében mindenütt a demokrácia szellemét sugárzó,egész emberek, teljes emberek álljanak. Azért mondom, azért sürgetem: az új embert — az új esztendőben! Megalakult a megyei népművelési tanács A vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletnek megfelelően összehívott tagok jelenlétében vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeháza baloldali közgyűlési kistermében megalakult a vármegyei iskolán kívüli népművelési tanács. Tamás József vármegyei népművelés vezetője ismertette a vallás- és közoktatásügyi miniszter azon rendeletét, amely a mai iskolán kívüli népművelés szervezetére és munkamódszerére útmutatást nyújt. Ennek alapján a kérdéshez hozzászóltak Rajczy Géza Mezőgazdasági kamarai igazgatók, és dr Szabó István tanfelügyelő, akik kívánatosnak tartják, hogy az új szervezetben, illetve a munka új megnevezésében »iskolán kívüli« jelzés megmaradjon, továbbá, hogy az irányítást népművelési felügyelő végezze s így a népművelési vezetőt ez a cím illesse. A kérdéshez hozzászóljak Vajthó Jenő, Jobbos Lajos, Gönczi Ferenc. A népművelésre vonatkozólag megjelent miniszteri rendeletek ismertetése után felolvasta Tamás József a tanács tagjainak névsorát és javaslatot kért az esetleg kimaradt és a tanácsba meghívandó, azaz javaslatba hozott tagokra nézve. A tanács a következő tagokkal kívánja magát kiegészíteni: Barakonyi Adolf főjegyző Gigó, Németh Miklós hegyközségi jegyző Kaposvár, Péterfay Adám ig.tanító Pamuk, Bárdos Lajos ipariskolai igazgató Kaposvár, dr Bódy Ferenc gimnáziumi tanár Csurgó, Rakottyay István ig.-tanító Csurgó, Bánhidy László polgári iskolai igazgató Nagyatád. Jelenti a népművelési vezető, hogy asomogyi községekben 59 helyen megalakult a népművelési tanács. 86 községből érkezett munkaterv, ezekből kitűnik, hogy 973 népművelési előadás, 117 alkalmi ünnepség, 112 műkedvelői előadás, 2 népvn. hangverseny, 183 mesedélután, 33 tanulmányi séta, 10 népin. közrádió-előadás, 12 újságolvasási és 81 szépirodalmi óra vétetett fel. A népművelési vezető jelentéséből kitűnik, hogy különböző háziipari-, nóta- és főzőtanfolyamok rendezése, kultúrházak létesítése szintén szerepel a tanács nagyszabású munkájának tervei között. Megelégedéssel vette tudomásul a tanács, hogy a népművelési hivatal és az egyes más hivatalok n. m. a kertészeti, méhészeti és selyemtenyésztési felügyelőségek között hathatós közreműködés jött létre. Az utóbbival karöltve megrendezi az egyhetes ingyenes kertészeti és aprójószág-tenyésztési tanfolyamokat. Ezek anyaga az önellátást akarja szolgálni s ezért konyhakertészet, gyümölcsfaápolás, méhészkedés, selyemtenyésztés, baromfigondozás, nyúl-, birka- és kecskenevelés szerepelnek az előadásokon. Azok a községek, melyek ilyen tanfolyamot akarnak tartani, még most is fordulhatnak kérésükkel a népműveléssi hivatalhoz (Szent Imre utca 15.) A népkönyvtár ügyével is foglalkozott a tanács. Elhatározta, hogy kéri a minisztert, hogy a népkönyvtár életrekeltését, illetve fejlesztését vegye kezébe az illetékes fórum. ÁRAINKAT 20 %-al mérsékeltük PETHES textil- és divatbolt Fő-utca 8. i Így dolgozik a lengyeltóti Független Ifjúság A Független Ifjúság, mint az Országos Központ elismerő levele bizonyítja, sehol sem működik olyan nagy lekesedéssel, mint a lengyeltóti járásban. Mind a községi csoportokat, mind a járási szövetséget KörösBéla, a Független Kisgazdapárt igazgatója hívta életre és ő irányítja azoknak működését. Vasárnaponként, magas nívójúKultúráns Szemináriumokat tartanak, amikor is jónevű előadók beszélnek a magyar sors kérdéseiről, társadalomtudományi, történelmi, földrajzi problémákról. Minden héten kétszer irodalmi délutánttartanak, amikor is, — felváltva — egy-egy magyar és külföldi nagy költőt méltatnak és előadják verseiket. Vasárnaponként zenedélután is van. — A magyar muzsikán kívül megszólaltatják az ismertebb külföldi klasszikusokat: Chopint, Mozartot, Csajkovszkyt. Vasárnap délután Bartók Béla emlékének hódolnak. Szociális téren is példaadó tevékenységet fejt ki az Ifjúsági Szövetség. Karácsonyra 50 szegénysorsú gyermeknek adtak Lengyeltótiban ajándékcsomagot: ruhácskákkal, írószerekkel, füzetekkel, almával ás édességekkel. Gyűjtöttek a fiatalok a hazatérőhadifoglyok élelmezésére. A régi és módosabb kisgazdák, az ifjúság felkérésére vállalták a mostanában földhözjutottak birtokainak felszántását, tekintve, hogy ezek az új gazdák állatállomány nélkül vannak. Január első napjaiban megindítják a lengyeltóti járás falvai egymás között a vándorszemináriumokat, amikor is az előadók egyrészt a járási központból, másrészt egyik faluból a másikba mennek át és kicserélik előadásaik anyagát. Az Ifjúsági Szervezet csendes szórakozásokat rendez. Mikulás estén kitűnően sikerült mulatságot rendeztek majdnem minden községben, maga ,a lengyeltóti Mikulásünnepség is a legnagyobb siker jegyében zajlott le. Karácsonykor a járásnak minden falujában voltak műkedvelő előadások és pásztorjátékok. Megünneplik mindenütt a Szilveszter-estét is, a lengyeltóti járás derék, magyar fiatalsága azzal a reménnyel köszönti majd az új esztendőt, hogy az elmúlt vészes és háborús évek után ráköszönt a világ minden dolgos nemzetére az annyira óhajtott igazi béke. SOMOGYI HÍRLAP 3.