Somogyi Hirlap, 1946. február (2. évfolyam, 28-49. szám)
1946-02-04 / 28. szám
2. SOMOGYI HÍRLAP Miért drága a villany ? Kaptuk az alábbi levelet: A Somogyi Hírlap 1. hó 6-án kelt 5. számában . Tájékoztatást kér a közönség a villany- és vízdíjakról című cikkére tisztelettel kérjük a t. Szerkesztőséget az alábbiak szíves közlésére: A közüzemi szolgáltatások árát az érdekképviseleti szervek javaslatára a magyar közellátásügyi miniszter úr rendeletileg szabályozza, mely nemcsak a kisfogyasztói egységárakat, hanem az áramtermelő villamosművek által a közületeknek szolgáltatott áram árát is megállapítja. A vonatkozó miniszteri rendeletek, különösen a közelmúlt időkben az időjárási és egyéb viszonyok káros behatása következtében, meglehetős késésekkel érkeztekmeg hozzánk s így az egységárak szabályozásai a rendeletben közölt mérvben, illetve a megállapított szorzószámoknak megfelelően csakutólag, sokszor 4- 6 hétre visszamenőleg kellett megállapítanunk annál is inkább, mert hisz az áramot szolgáltató bányavállalat a miniszteri rendeletben engedélyezett szorzószámoló alkalmazását velünk szemben is mindenkor érvényesíti s így ezt kénytelenek vagyunk fogyasztóinkra szintén áthárítani, mivel az üzemek minden számadási feleslegét a múltban a város háztartási pénztárának szolgáltatta be hozzájárulásképpen s így nem volt módja és lehetősége, hogy jelentékeny tartalékokat gyűjtsön össze. Még, ha ez a lehetőség fennállott volna is, pénzünk vásárlóerejének állandó csökkenése következtében az számottevő segítséget ma már nem biztosítana. De számolni kell azzal is, hogy az elmúlt világégés alatt a vezetékhálózat, készülékek megfelelően karbantarthatók nem voltak, továbbá a háború káros behatása következtében több, mint 110 km hosszú távvezeték, mely a legnagyobb községek áramszükségletét volt hivatva biztosítani, megsemmisült. Nemcsak a felszerelt transzformátorok, olajkapcsolók stb. váltak használhatatlanokká, hanem eltűrt a vezeték is oszlopokkal, szigetelőkkel együtt. Ilyen körülmények között a feltétlen megkövetelhető gondosság azt parancsolná, hogy ezek pótlására is gondoljunk, de tekintettel különösen a munkabér és szolgálati viszonyból származó jövedelemből élni kényszerülő s ma aligátig tengődő munkástársadalom nehézségeire, a közüzemek igazgatósága s a város tb-i bizottsága, élén a polgármesterrel, csupán azt a többletet hárítja át, amit a velünk szemben támasztott jogos követelmények primaer áramdíj és személyzeti illetmények feltétlenül megkívánnak. Azt, hogy a th-i bizottság menynyire átérzi a társadalom megélhetési gondjait, csupán arra utalunk, hogy a th-i bizottság élve felirati jogával, felterjesztést intézett a kormányhoz, hogy az amúgy is csak a fizetésből tengődő dolgozó társadalom megélhetése megkönnyebbítendő, a közüzemi szolgáltatások árának emelése folytán előálló többlet fedezetére adjon a közüzemeknek megfelelő összegű segélyt. A jövedelmezőség biztosításához szükséges újjáépítési éshelyreállítási munkálatok fedezetére pedig hosszabb lejáratú kölcsönt. Reméljük, hogy a kormány ezt az indokolt kérést magáévá teszi s lehetőség nyílik arra, hogy a közüzemi szolgáltatások díja nagyobb nehézség nélkül megfizethető legyen. Egyébként a villamosáram eladási árát 1915. október 15-től kezdődő hatállyal a közellátásügyi miniszter úr 22.853/1945.— XI. sz. rendeletével ötszázszoros, majd 1945. évi október 31-től 23.638 1945—XI.1. sz. rendeletével kilencszázhatvanszoros, december 15-től a fogyasztók áramegységáránál egyezernyolcszázszoros szorzószám alkalmazását engedélyezte 100.006/ 1916. K. M. sz. rendeletével. A fentiek alapján megállapítható, hogy a városi közüzemek igazgatósága a város lakosságának érdekeit mindenkor szem előtt tartvá, csak olyan egységáremelést javasol a t- bizottságnak, amelyre az üzemek anyagi egyensúlyának biztosítására feltétlenül szüksége van. Tájékoztatásul közöljük még, hogy 11.500 1915. M. E. sz. rendelet értelmében a vízdíj, a közösen használtlépcsőház, kapualj stb. áramdíj, valamint a t- bizottság 12.228/1945. sz. véghatározata alapján a csatornajárulék a fizetett házbér arányában a lakókra áthárítható. A 11.600/1945. M. E. sz. rendelettel életrehívott adópengő a közüzemi szolgáltatásokra is érvényes.« Teljes tisztelettel: Kaposvár város Közüzemei Igazgatósága. Egymás között intézik el a szovjet-perzsa ügyet A biztonsági tanács ülésén a perzsaorosz kérdést tárgyalták. Visinszky és a perzsa delegátuson kívül felszólaltak Bewin, Stettinius és Ku delegátusok. A perzsa delegátus kérte a tanácsot, tegyék vita tárgyává, hogy foglalkozzanak az iráni kérdéssel. Visinszky ezzel szemben kijelentette, jobb eredményre vezetne, ha a delegátusok egymás között tárgyalnák meg a problémákat és a biztonsági tanács csak azután vitatná meg Perzsia és Oroszország közötti ellentétet. Visinszky kifejtette és elutasította azokat a vádakat, miszerint a szovjet már előzetesen a perzsa jegyzékekre nem adott volna feleletet. Nézete szerint azonban most az a legfontosabb, hogy a tárgyalásoknál constructív eredményeket érjenek el. Bewin rosszulását fejezte ki az idegháborúval szemben és felszólította a szovjet delegátust, hogy a háromhatalmi egyezményt szigorúan tartsák be. Helyesnek tartja, hogy a biztonsági tanács határozzon Perzsia ügyében. Angliának hatalmas haderő áll rendelkezésére, de ha kis állammal lenne nézetettérése, örülne, ha a biztonsági tanács döntene a kérdéses ügyben. s Perzsiának maradjon meg a joga ügyei elintézésére fejezte be a brit külügyminiszter felszólalását. Stelliniussal a francia és lengyel delegátusok is egyetértően a vitázó felekre kívánták bízni a döntést. A biztonsági tanács végül is elfogadta azt a határozati javaslatot, miszerint"felkérik "a feleket egymás közötti tanácskozásra, a tanácskozások haladásáról beszámolót kérnek és a perzsa-orosz kérdés továbbra is ügyrenden marad. 11 csornai rablás epilógusa Kiss József csornai lakos az elmúlt év január havában felöltözött idegen egyenruhába, magához vett egy géppisztolyt és így felszerelve bement egy házba, honnét kolbászokkal megrakodva jött ki. Ezzel a zsákmánnyal kiment a hegyre, az egyik présház ajtajába 7 lövést eresztett, betörte az ajtót, ablakot, majd magához véve némi italt, Nádasi Márton csornai lakos udvarára állított be. Megérkezését lövéssel jelezte, beillenve a házba, a megrémült gazdával összecsomagoltatott férfi- és női ruhákat — az egyik ruhában volt a gazda 500 pengője is férfi- és női kabátokat, 25 kiló zsírral teli bödönt és kényszerítette Hódosit, hogy ezeket vigye utána. A gazda vitte is vagy 100 métert, ekkor azonban Kissnek elég volt már a kíséretből, Hódosit visszakergette és a nagyobb nyomaték kedvéért még egy lövést eresztett a levegőbe. A károsultak feljelentésére megindult az eljárás, Kiss József a törvényszék fogházába került és minap kellett felelnie a Magaytanács előtt. Azzal védekezett, anyucira ittas volt, azt sem tudta mit csinál. A bíróság azonban nem fogadta el ezt a védekezést, megállapította, ha valaki annyira tervszerűen készül valamely test végrehajtására, hogy még arra is gondol, miszerint egyenruhába öltözzék, az nem lehetett annyira ittas, hogy ne tudta volna, mit tesz, ezért Kiss Józsefet rablása bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélte, figyelembe véve, hogy az elvitt holmik nagy része viszszakerült a tulajdonosokhoz. Csak az 500 pengő nem. Az ítéletben úgy az ügyész, mint a vádlott megnyugodtak. Emelkedik az angol export London jelenti: Sir Stafford Cripps kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy Anglia exportja nemsokára eléri az 1938-as színvonalat. A kirendelt népbírák pontosan teljesítsék kötelességüket A Népbíróság legutóbbi tárgyalásán előfordult az a sajnálatos eset, hogy az egyik kirendelt népbíró előzetes bejelentés és igazolás nélkül nem jelent meg a tárgyaláson. E miatt a fontos ügy tár- gyártását a Népbíróság kénytelen volt addig felfüggeszteni, amíg az igazolatlanul elmaradt népbíró helyett egy másikat be nem rendelt. Ezzel a sajnálatos jelenséggel kapcsolatban dr Imreffy László tanácselnök, a Népbíróság elnöke, az alábbiak közlésére kérte fel a Somogyi Hírlap szerkesztőségét: A Népbíróság legutóbbi tárgyalásán előzetes bejelentés nélkül dr Török László, a Szociáldemokrata Párt részéről delegált népbíró, nem jelent meg, emiatt a Népbíróság jelentékeny késedelemmel tudta csak a tárgyalásra kitűzött nagyon fontos ügyet elő is venni. Miután ez már a múltban is előfordult, kénytelen vagyok a nyilvánosság előtt arra kérni a pártok vezetőit, hassanak oda, hogy a kiküldött népbírák kötelességüknek tegyenek eleget, pontosan reggel 8 órára jelenjenek meg a kitűzött tárgyaláson és ha ezt valami okból nem tudnák megtenni, érezzenek annyi felelősséget, hogy meg nem jelenésüket idejében a Népbíróság tudomására hozzák. Felesleges hangsúlyoznom, hogy egy népbíró előre be nem jelentett távolmaradása milyen késedelmet, bonyodalmat okoz, különösen ma, amikor a vidékről beidézett tanuk megjelenése a korlátozott vasúti forgalom miatt amúgy is körülményes. Amennyiben ehhez hasonló a jövőben előfordulna, kénytelen leszek mindenkor az illetőt a nyilvánosság előtt megbélyegezni, mert kötelességét ma mindenkinek fokozottabb mértékben kell teljesíteni és ebben a népbíráknak erkölcsi kötelességük jó példával elöljárni. Termelési titkárok a termelési csata szolgálatában Somogy vármegye Nemzeti Bizottsága hozzájárulás alapján a tavaszi mezőgazdasági munkálatok gyors lebonyolítása érdekében a termelési miniszteri biztos és a gazdasági felügyelőség saját hatáskörében az országos intézkedést megelőzve, járásonként 2 okleveles gazdát termelési titkárként és mellettük 2 szakembert -s gépészt - alkalmaz. Az intézkedés folytán 36 szakképzett egyén irányítja a tavaszszal meginduló termelési csatát a termelési miniszteri biztos és a gazdasági felügyelőség felügyelete mellett. Ezzel az intézkedéssel a gazdatársadalom régi óhaja nyer kielégítést és minden remény megvan arra, hogy jótékonyan érezteti majd hatását a tavasszal meginduló termelési csatában, melynek célja, minél több földet megművelni, bevetni, minél többet termelni. ,,Szabadság nélkül nincs öntudatos ember, öntudatos emberiség, nincs emberi méltóság, emberi boldogság“ Kedd az önképzés napja