Somogyi Hirlap, 1946. március (2. évfolyam, 50-73. szám)
1946-03-02 / 51. szám
Lehet-e allót vezényelni az inflációnak? 1. Rövid negyedszázad alatt immár másodszor mindnyájunk ablakán kopogtat, sőt ma már dörömböl a gond, a gond, amelynek neve infláció. Úton-útfélen, jártunkbankeltünkben is mindenütt ezzel a szóval találkozunk, használja ezt boldog-boldogtalan, használja legtöbbször anélkül, hogy tudná azt, hogy ez a szó mit jelent. Elöljáróban, még mielőtt a megválaszolandó kérdéseket feltennék magunknak, mutassunk rá arra, hogy ez a szó: infláció, az inflated (felduzzasztott, felfúvódott) angol szóból ered, hogy továbbá az ezen szó mögött meghúzódó, ma mindenkit oly erőteljesen és mélyen érdeklő fogalomnak alig van magyar irodalma. Foglalkoznak ezzel a fogalommal tankönyvszerűen, tehát a gyakorlati életben alig használhatóan a közgazdasági összefoglaló művek, egészen alaposan foglalkozik a fogalommal és a vele összefüggő kérdésekkel Teleszky János az első világháború pénzügyeiről szóló hatalmas munkájában, ezeken kívül azonban csak kisebb dolgozatok jelentek meg Balogh T., György Ernő, Jankovich Béa, Vágó J., Smolka J. s még egy pár szerző tollából — s ezzel a pár munkával az infláció fogalmának és a vele összefüggő kérdéseknek magyar közgazdasági irodalma ki is merül. Mi az, amit ezek a munkálatok elénk tárnak és a mai viszonyokra alkalmazni engednek? Elsősorban az, hogy többféle infláció van, amelyek közül azt, amelynek súlya alatt ma szenvedünk »monetary«, vagyis pénzpolitikai inflációnak nevezik, amelynek élettartama a tudomány szerint hosszúnak tekinthető. Másodsorban az, hogy az inflációnak ezt a fajtáját az a tény idézi elő, hogy az állam ügymeneti költségeinek fedezésére kénytelen igen erőteljesen igénybe venni a jegybankot, ami azután a bankjegyek mennyiségének természetellenes szaporodását vonja maga után. Harmadszor az, hogy az államot ebbe a helyzetbe ez alkalommal az a politika hozta, amely vállalta a háborúnak teljes erővel leendő továbbfolytatását, de amely erre a célra a nemzettől sem hadikölcsönben, sem adóban, pénzt nem remélhetett, miután a háború a magyar nép lelkétől idegen volt, amely politika azután nem csupán hozzányúlt a bankópréshez, de magát ezt a prést és a kibocsátott frankjegymennyiség némi aranyfedezetét is külföldre hurcolta, sőt ezt a prési korlátozás és lelkiismeretfurdalás nélkül tovább működtette. Negyedszer az, hogy a pénz mennyiségének természetellenes szaporodását fokozta azután az a körülmény, hogy az ideiglenes nemzeti kormánynak sem állott A közelmúltban beszámolt a Somogyi Hírlap arról a bravúros rendőri nyomozásról, amely egy csapásra végett vetett a fiatalkorú gyermekekből összeverődött kirakatfosztogató banda tevékenységének. Most ismét kénytelenek vagyunk a fiatalkorúak ügyével foglalkozni. Ezúttal a hatóságok egy találkahelyet lepleztek le, ahol csupa fiatal leány, 14—rfi évesek, voltak az árucikkek. Az aztán még sötétebbé teszi a képet, hogy ezek a szerencsétlen gyereklányok egytől-egyig nemi bajban szenvedtek. Ez a két hír, mint fényszóró kévéje vág bele abba a sötétség, ami alatt a bűn lapul, figyelmeztetve a társadalmat arra, hogy itt sürgősen tenni kell, nem elég a szép szó, a még szebb, de egyelőre csak szóban elhangzott tervek. Ez meg volt a múltban is, most már nem szavak, hanem lettek kellenek. A központ, ahol ezek a fiatalkorú ügyek összefutnak, a fiatalkorúak bírósága. A fenti két szomorú esemény vezetett bennünket is ide, hogy a fiatalkorúak bírójától, dr Jászay Dezső vizsgálóbírótól ezekre nézve valami felvilágosítást kapjunk. A következőket tudtuk meg tőle: — A fiatalkorú ügyekkel kapcsolatban a bíróságnak három szempontot kell figyelembe venni. Először is lehetőleg megelőzni azt, hogy valamely fiatalkorú bűncselekményt kövessen el, azután, ha már elkövette a cselekményt, olyan rendszabályok alkalmazása, amik rendelkezésére más eszköz a kiadások fedezésére, csupán a bankóprés, hiszen az összeomlás pillanatában s utána jó félévig nem volt apparátus, nem volt tisztviselőgárda, nem maradt adóalap, amely a különben is abnormálisra növekedett szükségletet kivethette, behajthatta, vagy amely ezzel a kivetéssel megterhelhető lett volna. Így indult el azután a mi pénzpolitikai inflációnk, amely már a mindnyájunk által ismert mértékig emelkedett, s amint elöljáróban említettük, »atra cura«-ként nehezedik mindnyájunk életére, a törvénnyel összeütközésbe került gyermeket megjavítják és igyekeznek hasznos polgárrá nevelni, harmadszor — és a legvégső esetben —, amikor a helyzet úgy kívánja és sem az egyik, sem a másik módszer már nem használ, az elkövetett cselekmény megtorlása. — Sajnos, a múltban inkább a megtorlást tartották megfelelő eszköznek, a megelőzés és javításra vonatkozóan generális rendelkezés Szakszerű villanyszerelés, rádiójavítás villany és műszaki vállalat, Fő-u- 50. Telefon: 861. sok nem igen voltak. A múltban a fiatalkori bűnözőket a később nevelőintézetekké átkeresztelt javítóintézetekben helyeztük el. Ezekben az intézetekben sok esetben nem értük el azt a célt, amit ma úgy nevezünk, hogy hasznos polgárt kell nevelni a fiatalkorú megtévedt bűnözőből. A hosszú háború ezen a helyzeten csak rontott. A kevés és nem megfelelő javítóintézet elpusztult, így jóformán nincs helyünk, ahol ezeket a gyermekeket el tudnánk helyezni. Ha ma behoznak hozzám egy gyereket, akit őrizetbe kell venni, nem tudom másutt elhelyezni, mint az amúgy is túlzsúfolt fogházban. Itt az elkülönítés a felnőtt bűnözőktől úgyszólván lehetetlen és ennek következménye, hogy a fiatal lélek még jobban megfertőződik, mert a felnőtt bűnözőktől jót semmi esetre sem tanul. — Ezen a helyzeten generálisan változtatni kell, mégpedig sürgősen. A magunk részéről mindent elkövetünk, nem egy esetben végigházaltuk a várost, hogy egy-egy gyereket valahol elhelyezzünk, de a kirakatfosztogatók után lelepleztek egy találkahelyet, ahol fiatak®rű lányokkal kereskedtek HORVÁTH STAR szappanipar Pfeilling-Sherk-Ilko cikkek egyedárusítója G. K. Budapest VII., Holló u. 17. Kutya nátha el ne érje, Tótszöllősy romját kérje Tótszöllősy rum- és likőrgyár készítményei Vár-utca 8. Telefon 862. 2. SOMOGYI HÍRLAP *....io...* 1936 | év # 1946 | | Szabados Testvérek címfestő, szobafestő és mázoló mesterek Kaposvár, Fő-utca 3. sz. Telefon: 930. ez így tovább nem mehet. Arra gondoltunk, hogy most, a földreform végrehajtása során maradt egy pár használaton kívül helyezett kastély itt Somogy megyében is. Egy ilyen használaton kívül álló kastélyt kellene erre a célra igénybe venni, agyermekedet itt elhelyezni, berendezni különféle ipari üzemeket és itt hasznos polgárokká nevelni. Nem tudom elfelejteni azt, amit ez üggyel kapcsolatban Finkey volt koronaügyész mondott: amit rááldozunk a fiatalkorúak javítására, azt később megtakarítjuk a fogházköltségeknél. —’ A svájci példa áll előttünk. OIL külön erre a célra berendezett otthonokban nevelik, tanítják az ifjúságot, kit arra a mesterségre,, ami hajlamának legjobban megfelel; az eredmény: az ilyen nevelőintézetekből kikerült egyének a legkeresettebb iparosok. Ezt a célt szeretnénk mi is elérni, de a maagunk erejéből nem tudjuk. Talán a pártok, szervezetek, egyesületek, amelyek mostanában oly sokat foglalkoznak a magyar jövő, a gyermek megmentésével, megértik kérő szavunkat és támogatják ezt a tervet az illetéseknél. A fiatalkorúak bűnözési statisztikája azt bizonyítja, hogy a segítés 5 perccel 12 óra előtt érkezik ... Új kenyér- és lisztárak Amint a »Magyar Távirati Iroda« jelenti, a közellátásügyi miniszter újra szabályozta a kenyér és egyes őrlemények árát. Tekintettel arra, hogy a február 27-én, szerdán reggel már érvényben lévő árakat a hivatalos lap csak késedelmesen közli, a közellátásügyi miniszter rádió útján értesíti az érdekelteket, hogy a kenyér fogyasztói ára az ország egész területén Budapest és környéke kivételével kilogrammonként 24.000 pengő, viszonteladói ára 22.000 pengő. A főváros és környéke területén a kenyér ára változatlan marad. A finomliszt és daruk új ára: malomban 1,500.000 pengő, nagykereskedői ára 1,570.000 pengő métermázsánként, kiskereskedői ára 16.500 pengő kilogrammonként. A kenyérlisztek árai: malmi ára 1 millió 100.000 pengő, nagykereskedői ára 1,160.000 pengő métermázsánként, kiskereskedői ára 12.300 pengő kilogrammonként. Megváltozón a kereskedelmi őrlés díja is. Gabonánál 270.000 pengő, kukoricánál 290.000 pengő métermázsánként.