Somogyi Hirlap, 1946. május (2. évfolyam, 74-97. szám)

1946-04-01 / 74. szám

Népbírósági hírek Április­ 5. és 6-án tárgyalják a Jararich-Gödölle ügyet A népbíróság Im­ref­f­y-tanácsa április 1. és 6-án tárgyalja a m­e­­gyeháza nagytermében a J­a­rk­­rich János és Göd­öl­le Béla háborús bűntettét. Mindkettő él­etén,az a vád­, hogy közreműködtek La Link­a Sándor és társai kivégzé­sében. A vádirat szerint Jamrich Kovács alezredes szolgálati je­gyével kikérte Latinka és társait az ügyészségi fogházból, azzal az­­ürüggyel, hogy Marcaliba viszi őket kihallgatásra. Időközben a foglyokat átadta Gödöllő Bélának­­és járőrcsapatának, aki a város határában kivégeztette őket. Az ügy koronatanúja Baky László lett, volna, akit azonban időközben a budapesti népbíróság halálra ítélt, az ítéletet végre is hajtották. Iár Thúry László volt mernyei orvos népellenes bűntettét kedden tárgyalja a népbíróság Borsos­­tanácsa. Thúry ellen az a vád, hogy a Don-menti harcokban megsebesült honvédeket gyógyulá­suk előtt vissza­küldte a front­­­ra, s a betegekkel és sebesültekkel kegyel­­­en módon bánt. SHELL PORMANT WASt ásványolaj permetezőszer. Kapható: Abaffy drogéria. AZ OLVASÓ ÍRJA: Utazás az adópen­esztélyek Körül kaptuk az alábbi levelet: Nagyszerű lélektani tanulmányo­kat lehetne végezni a postán a cso­magokat­ terhelő illeték jegykötele­zettség első napján. Kire milyen hatással van az újítás. Tulajdon­képpen csak annyi benne az újítás, hogy a bélyeget most a közönség veszi meg, míg eddig a posta egy­szerűen belekalkulálta a csomag­­szállítási díjba. A mázsamester fel­szólítására, hogy tessék a csomag­feladáshoz adóbélyeget hozni az adóhivataltól, volt aki csak mél­tatlankodott, volt aki csendesen magában dühöngött, volt aki ma­gából kikelve szidta a postát (en­nek nincs igaza), volt aki a pénz­ügyigazgatás ellen lármázott (en­nek igaza van, de annak ugyan nem árt), olyan azonban, aki jó képet vágott volna hozzá, nem akadt. Senki sem hozott tehát ma­gával két lényeges kelléket: adó­pengőbélyeget és türelmet. Úgy hozta a sors, hogy pont az adópengőbélyeg nyilvánosságra lé­pésének napján nekem is csomagot kellett feladnom a postán. Beval­lom, én is szidtam a postát, no nem azért, hogy egészségesebb le­gyen, hanem a tízkilós súlyhatár miatt. Mikor aztán, hogy besze­rezzem ezt az akkor még ritka bélyeget, a csomagot el kellett ci­pelnem az adóhivatalig és vissza, útközben előző álláspontomat meg­fellebbezve, másodfokon tisztán állt­ előttem a kérdés: ki tudja, mi mire jó? Lám, milyen bölcs in­tézkedés, hogy 10 kilón felül nincs postacsomag, most én is izzadhat­nék s nyöghetnék vagy 30 kilós teherrel a karjaimban. Éppígy nem tudhatjuk előre, hogy mire lesz majd jó az adó­pengőjegy­, azért tehát amint ki­lépünk az utcára, legyen a zse­bünk tele sok adópengőjeggyel, fő­leg pedig türelemmel. Én pl. a magam részéről igen örülök, hogy a csomagfeladáshoz a tartalom­burkolaton kívül csak szállítólevél, szállítási engedély és adójegy (ter­mészetesen egy kis pénz is) szük­séges. Ki tudja, mit hoz a hol­nap 7 . Tisztelettel: V. B. Miként kell fizetni a közmunkaváltságot? A Somogyi Hírlap minapi száma­­ közölte a városi közmunkahivatal­­ hivatalos tájékoztatóját a közmun­­i­kaváltság fizetésére, illetve kiszá­­­­mítására vonatkozóan. "Miután ez a közlemény bizonyos­­ félreértésekre adhat alkalmat, ol­­l­vasóink tájékoztatására közöljük, hogy mindenkor a hónap első napján érvényes fizetést kell bejelenteni. Ez volt az a pont, amit olvasóink leginkább kifogásoltak, arra hivat­kozva, hogy jóformán, senki nem­­ tudja, mennyi lesz a «tárgyhónap­­­­ban» fizetése. Ez a kérdés most­ megoldódik, mert mindenkinek azt­ az összeget kell bejelenteni, amit a hónap első napján kézhez kap. Az adópengő középarányosa a hónap utolsó napjain a postán megtudható. A kenyér hivatalos ára jelenleg kilogrammonként 150 ezer pengő, de ott, ahol a kenyér helyett lisztet adnak, a liszt árát kell bejelenteni. Két földbirtok versengése és négy tarkólevés Simon endrőci tanítót 5 évi kényszermunkára ítélte a népbíróság Az elm­últ héten tárgyalta a nép-­ bíróság M­i­k­­­ó­s-tanácsa Simon György endrőci tanító bűnügyét. A tárgyaláson az ügy hátterében két földbirtokos versengése és a birtokon működő gazdatisztek »el­lenséges« viszonya bontakozott ki. Endrőc határában két földbirtokos tulajdonában volt a föld. Az egyik Toronyi Biedermann-, a másik pe­dig Kada-birtok volt. A Turonyi­­birtokon Karádi Mihály­ gazda­tiszt, a Kada-birtokon pedig Strasser Mihály gazdálkodott. A két birtok örökösödés útján ke­letkezett s annak ellenére, hogy a birtokosok rokoni kapcsolatban ál­lottak egymással, titokban mind­együkben élt a birtok egyesítésé­nek vágya. Simon György tanító a Turonyi­­birtokkal szimpatizált és a vád­irat szerint mindent elkövetett, hogy a zsidó származású Stras­­ser gazdatisztet eltávolítsa helyé­ről A vádirat állítása szerint Si­mon feljelentette Strassert a sár-­­gacsillag nem viselése miatt is és­­ felbu­jtotta a sváb származású L­ö­­­r­i­n­c­z János SS katonát, hogy Strassert hurcoltassa el. Közvetlenül az orosz csapatok bevonulása előtt, 1944. november 29-én hajnalban meg is jelent Lő­­rincz öt SS katona kíséretében. Strassernál s őt, valamint Po­lo­z­n­a­i An­taliét, Z­ó­k­a Ferenc­­nét és K­ad­a Sándort, aki külön­ben keresztény volt, Szigetvárra vitték. Itt egész nap vagonberako­dással foglalkoztatták őket, majd az oroszok közeledtére az SS ka­tonák Kaposvár felé irányították valamennyiüket és az országúton tarkólövéssel végeztek velük. A bíróság az izgalmas tanúki­hallgatások és szembesítések után bizonyítottnak vette azt a vádat, hogy­ Simon a zsidók elhurcolá­sára bujtotta fel Lőrincz SS kato­nát, de a sárgacsillag nem vise­lése miatti feljelentést nem látta bizonyítottnak. Súlyosbbítási kö­rülménynek számított az a tény­, hogy­ felbujtása nyomán mégis csak meghalt 4 ember. A bíróság­­i vádlottat 5 évi kényszermunká­ra és 10 évi jogvesztésre ítélte. Rendezzük be a kálináncsai hadirokkant otthont Már több ízben becsületszóra megfogadtam magamban, hogy töb­bé semmiféle gyűjtésben a Kis­gazdapárt női szervezete nem vesz részt, mert úgy érzem, hogy mind­­ny­ájunkat eléggé megtépett az élet és mindinkább nehezebben tudunk valamit is nélkülözni és mindjob­ban kívánjuk azt, hogy­ az ország elesettjein ne gyűjtéssel, hanem intézményesen megszervezve ipar­kodjunk segíteni. Azt hiszem ezzel az elgondolá­sommal egy régóta érzett gondo­latot és kívánságot fejeztem ki, de amikor a HONSZ leiratát megkap­tam, mely­ kéri a többi egyesület és párt között a Kisgazdapártot is, hogy rendezzük be a 40 sze­mélyre tervezett kálmáncsai hadi­rokkant otthont, akkor sutba dob­tam fogadalmamat, és elhatároz­tam: még egyszer megkérem­­ a párt tagjait, segítsenek engem ab­ban, hogy ennek a 40 hadirok­kantnak, a háború igazi szenvedő áldozatainak életét egy kicsit el­viselhetőbbé tegyük, hogy­ érezzék­­azoknak a szeretetét, akikért szen­vednek. Egy kastélyt kell beren­dezni, de nemcsak nekünk, hanem mindenki segít ebben, tehát elég, ha minden család csak valami ap­róságot ad. Akivel szemben ke­gyes volt a sors és berendezései megmaradt, az adhat értékesebb berendezési tárgyat, akinek még van elég fehérneműje, az adjon abból. Leközöljük most annak a listá­ját, hogy mire volna szükség: 2 drb nagy­ asztal, 10 kisebb asztal, 30 drb szék, könyvek, társasjáték (dominó, sakk, malomjátékok ,és­ magyar kártyák), tányérok, poha­rak, bögrék, evőeszközök, dohány, cigaretta, cigarettapapír, WC-pa­­pír, levélpapír, tollszár, toll, fe­kete és színes irón, fűszerpótló, kávé, paprika, só, kefék (ruha- és sárkefe), seprők, fésűk, borotva­penge, önborotvakészlet, szappan, fogkefe, fogkrém, fogpor, szappan, konyhaedények, konyhamérleg, szegek, fogak, kalapács, kézi fű­rész, rámás fűrész, erdei fűrész, merőkanál, szűrő, reszelő, gyalu, napszemüveg, botok, lámpaüvegek, vázák, hamutartók, kötött-szövött áruk, harisny­ák, kapcák, levetett, foltozható fehérneműk, ágyneműk, asztalos-, cipész- és szabóipari be­rendezés és felszerelés a munka­terem részére. Az otthon szobáinak díszítésére és a társalgót­ere­m­ ré­szére történelmi képek gyűjtése, lehetőleg rámástól (Rákóczi, Kos­suth, Petőfi, aradi vértanuk, Bem stb szabadsághősök képei), továb­bá művészi reprodukciók, esetleg eredeti művészi képek, tájképek, csendélet, portrék stb. Társalgóba függöny­, dísztárgyak, szőnyegek, gramofonlemezek, gramofon, egy telepes rádiókészülék, bakancsfű­ző, talpbőr, piros és fekete tinta. Szervezetünk tagjai április hó 7-től 14-ig felkeresik párttagjain­kat és kérjük, hogy adományai­kat addigra készítsék ki. Ismétel­ten hangsúlyozom, hogy mindenki tehetségéhez mérten adjon, mert egy tányér, kanál, ha jószívvel ad­juk, ugyanannyit ér, mint akár­milyen értékes ajándék. Ha sokan adunk, egyre kevesebb jut és a rokkantak mégis szép otthonban tölthetik keserves napjaikat. I­t Bársony Hóbertné. Tavaszi tennivalók a gazdaságban A határokban a trágyázást és a tavaszi szántást bevégezvén, elvet­jük a zabot, a tavaszi búzát és az árpát. Legutoljára maradhat a bükköny. Az északi vármegyékben most vetik el a cukorrépát is. A konyhakertekben a következő munkálatok várnak a gazdákra és a kiskertészekre: a melegágyakba minél előbb el kell vetni a korai káposztát, a korai kelkáposztát, a korai karalábét és a karfiolt. Ahol még a zellert nem vetették­ el, ezt sürgősen el kell végezni. A szabadföldi ágyakat már most ki kell jelölni, mivel április máso­dik felében el lehet vetni a téli­káposztát, a kései kelkáposztát, az kései kararábét, a kései karfiolt és a vörös káposztát is. Ugyancsak­ helyet kell biztosítani az április­ban vetés alá kerülő céklarépának is. Az istállókban ügyeljünk a már­ciusi csikókra, ha már 10—12 na­posak, adhatunk nekik zabot. Any­jukat három hét múlva erősebb munkára használhatjuk fel, de előbb semmi esetre sem. A tehén­­istállókra nagy gond­­fordítandó. A borjúkat tisztán kell tartani, az ökröket, mivel ebben a hónapban sokat dolgoznak, jól kell ellátni. Az igás jószág etetésére ügyeljünk. A kanca befedeztetését jó mén­nel el ne mulasszuk. A gulyabeli marhákat, ha a legelő már fel­­szikkadt, ki lehet terelni. A méhesben derült időben meg­vizsgáljuk a kaptárokat, kitisztogat­­juk és a méheket tisztulás végett kiengedjük. Etetésüket, folytatjuk, és Hasításukhoz kevés búzalisztet teszünk a kaptárba. Baromfikeltetés■ A márciusi to­jások keltetés céljára még igen meg­felelőek, tehát gondoskodjunk arról, hogy a tojások termékenyek le­gyenek. Ha a baromfi talál magá­nak zöld eleséget, az előnyös ha­tással van a tojások termékeny­ségére, ha legelésre nincs lehető­ség, akkor a zöldet csíráztatással,, esetleg répa adagolásával kell pó­tolnunk. A tyúkok megfelelő ta­karmányozása során gondoskod­junk a fehérje adagolásáról. A csibék fejlődése során az etetések számát csökkentjük: a harmadik­­negyedik héttől kezdve elegendő lesz a négy óránkénti, tehát a na­ponta négyszeri etetés. A mű­­anyák fűtését nem szabad elhanya­golni, különösen éjszakára kell jó meleg hely az állatoknak. Jó időben a napos csibéket a szabadba is kiengedhetjük, különösen, ha ki­futójuk száraz. A szabadba való engedésnél fontos, hogy a csibék a nevelőbe vissza tudjanak men­ni és a kellő m­elegségű műanya alatt fel tudjanak melegedni. A gyümölcsfák ültetését március­ban be kell fejezni, amikor meg­kezdjük a szemzést és az oltást. A régi gyümölcsfák előírt kezelé­sét és permetezését el ne mulasz­­szuk. A szőlőkben folytatjuk a metszést, a nemesítést és a nyitást. A pincében a hordókat utánatöl­tögetjük­ és tisztogatjuk. A tavaszi idő általában nagyon fontos a mezőgazdaságra és a ker­tészetekre. A mutatkozó jó időt minden körülmények között ki kell használni, mert a tavaszodás idő­tartama alatt gyakran előfordulhat­nak visszaesések, amikor több na­pon át nem tudunk dolgozni a határokban, a telepeken és a ker­tekben. — Heti, havi ill­etmén­y-kiaálatts kapható kiadóhivatalunkban és az Új-Somogy nyomdájában, Komt­­rássy­ utca 6. SOMOGYI HIALAJ­­I.

Next