Somogyi Ujsag, 1924. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

Kaposvár, 1924. VI. évfolyam 27. szám. Péntek, február 1 ■EeiELENji ajjagiVSK zmmm mi­xtnur előfizetési adak: m.Y.VMV I Sítrtesstaséj és Mwlóiliwlal: fd»«, eerknsii: MVáS BTTiK I J" «bibi»a. a. BS, g­yapaavár, SOJOBS ^OI 7. 8S. __________________._____ 60 korona,szovejrtsibwi 80 korina. www Iparosors a kiszd­ai miniszternél Az országos iparos­­ságygyűl­és vasá­nap tárgyalta az iparosok ba­jait, sérelmeit. Az e­ladá­­k, melyek elhangzottak, súlyos érveket sorol­tak fel a sert­es érdekében és konkrét javaslatokat vitattak fel az országos baj megszüntetésére. Saj­nos az iparosság hivatalos érdek­­képviseleje nem tájékoztatta a nyil­ván­osságot a nagygyűlés lefolyásé­­ról, nem számolt be az eredmény­­ről vagy eredménytelenségről, külö­nösen nem adott számot az iparo­sok küldöttjének a kereskedelmi miniszterre, folytatott tá­gyalásáról. Mert ha tisztelgő és kérd küldött­ség volt is az, mégis tárgyalás vett, amelyből kö--étkeztetéseket lehet és kell levonniok az érdekelteknek. A küldöttség három különösen:* fontos kérdés megoldását sürgette: a h­tel és az Iparosok Országos Központi Szövets­­ezete tőkeszük­ségletének, s közüzemek versenyé­nek és a kötelező könyv­vezetésnek az iparosság érdekében való meg­oldásét Mind a három kérdés sú­lyos, de legfontosabb, legsúlyo­sabb még­ a hitelé, amelynek mego­lldásától függ a több va amennyi, mert ezen nyugszik az iparosság jelene és jö ője. A szegedi ipartestület kiküldöttje igazán szép és megdől­e­ntő sza­vakkal ecsetelte az iparos­ág hely­zetét. Beszédének v­ge, amely így szólt:­­Kegyelmüs Uran ! Az ipa­rosság szó ar­bó! hiányzik a kö­­vetel szó. A magyar iparos társa­dalom végső k­é­ségbe­sésében nem fog fenyegetőzni, r­ém fogja a vö­rös kalapácsot felemelni, de ha nem kap a legrövidebb időn belül segítsége*, kiesik kezéből a n­unka kalácsa s az lesz a világ legszo­­morúúbb tüntetése*, — minit go­b je­­len­ti a katasztrófát az évek óta hangoztatott többtermelés csődjét, a magyar dogozók gerinces cso­portjának vég­e pusztulásé, a vá­rosi pogári erkölcs elgyengülését és végső eredm­nyban a magyar politika tühetetlensé­gét. A kereskedelmi miniszter elis­­merte, hogy az ipar­osság egyik fő alkotó része az ors­z­g társadalmá­nak és kitatásba helyezte a felve­tett kérdések megoldását azzal, hogy kiírta az ip­ro­ sá­got, jelent­kezzése a legrövidebb időn belül újra és kívánságait konkrét form­á­ba is terj­esze­­lő Mo­­­tthát az iparosságon mú­lik, hogy a k■ o­mány támogatásá­nak őszinteségét megismer­i. A konkrét kívánságok, amelyeknek előterjeszt­sétül a kor­mány támo­gatása függ, valószínűleg meg van­nak, vagy, ha nincsenek míg, igen könnyen formulálhatók. A keres­kedőre, mezőgazdák, de kit­önö­en a bankok már konkretizáltak, mo­­ az iparosságon a sor, hogy köves­sék a megadott irányt. Az iparos­ A fiumei hides végleg rendeződött téma, jar­uár 30. Tegnap este nyilvánosságra hozták a­­ diplo­máciai okmányt, amely az Olasz­ország és Jugoszlávia között meg­kötött egyezményre vonatkozik. Az első oki­at­ás vássági szerződést tartalmaz, valamint mindkét á­lam szívélyes együttműködésének nap­­feltételeiről szól. A két kormány kötelezi magát arra, hogy egymás­sal 167ö1 mindess szerződést, amely Középeurópa poll­égájára fontos. Kijelentik, hogy ebben a barátsági szerződésben semmi olyasmi nincs, amely Jugoszláviának Cs­hország­gal és Romániával kötött szövetsé­gert sérti­né. A Furasé­rt szóló egyezségben, amely három okmányt foglal magában, Olaszország elis­meri Jugoszlávia szuverinitását a Baross kikötő és a D­un felett, Jugoszlávia viszont eism­ri Oasz­ország szuverenitását a fiumei ki­kö­t és a rapostói szerződésben megállapított vidékek felett a meg­á­llpodásban lefektetett módosí­tással. Olaszország egy a any­alira évi bérért 50 évi időtartamra átenged Jugoszláviának a fiumei négy kikö­tőben egy medencét raktárépületek­­kel együtt. A fiumei pályaudvart nem­zetközi határfelügyelőségnek rendelik alá. Fiatal jugoszláv kisebbségeivel szemben ugyan­úgy fognak eljárni, mint amilyet a bánás­módban részesülnek a Dal­areiá­ba lakó olasz kisebbségek a fenn­­álló nemmzetközi kötelezettségük ér­­te­mében. A megállapodás ratifikált okmányait január 27- él számítva 20 napon belül kicserélik. A fiúséi m­egállapodáshoz, mint a 4. és 5. okirat kifejt, két pótegye­sményt csntonik. Az egyik a ha­­rvidék gazdasági viszonyait szabályozza, a másik a fluort kitörő medencés etek kibérlésével foglalkozik. Februárban emelik a vasúti tarifát A legnagyobb emelés a harmadik osztályon lesz Mint bírlik, az államvasut­nál újabb tarifaemelésre készülnek. Az állam­­vasutak igazgatósága ra szólította az egyes üzletvezetőségek­et — mint értesülünk,­­ hogy a leg­utóbbi két hét vasúti személyfor­galmáról tegyenek jelentést. Ez az intézkedés is nyilván ezzal van összefüggésben, a tarifaemelés kér­désével van kapcsolatban. Beavatott helyen erről a kérdés­ről a következőket mondották: — A legújabb tarifaemelés előre láthatóan még február hó Id ike előtt bekövetkezik. Ez az emelés közvetlenül a korona értékének a­g utóbbi cs­ökkenésével van összes­­függé­be­. Most emelték a postai d­ísza­bást s ezt rendszerint nyomon szokta követni a vasúti tarifaemelés is. A vidékre érkezett hivatalos közlés sze­­­t a legközelebbi me­netdíjszabással egyidejűleg a tarifa rendszer is me­gváltoz­ik és azért van szükség most árus k ertaszi térére. — Tudvalevő, hogy jelen­leg a harmadik, második és ulsó k,­cr-osztályok között ICO—100 száza­lé­kos differencia van ás a négy kü­lönbség miatt igen kevesen utaz­nak második és első kocsiosz­tályban.­­ Megállapodása van az állam­­vasútnak arra, hogy a vasúti díj szabás lehető eg paralizálva le­gyen A cseh államavasutakon épen a közelmúltban szállították le a második és első kocsiosztályok díj szabását. Ennek eredm­énye az, hogy a második és első kocsiosz­tályokba visszatért a régi u­szókö­­zönség.­­ A következő tarifaemelésnél csak a harmadik kocsios fá­j­á­át emelik fel nagyobb arányba , vaig a második és elsírt csak mér­skel­tek. Ennek célja, hogy érdeőleg másod­i kocsiosztályon utazzon az, aki azelőtt sem utazott harmadik­ban, csak mostaniban­ szorította ki onnan a kényszerű takarékosság. ság érdekképviseletei tehát sürgő­sen állapítsák meg és tűzzék na­pi­rendre kívánságaival és állapodja­nak meg abban a formában, amely a miniszter ráje­entése szerint s­zük­séges a tárgyalások meginditására és sikos befejezés­ére. Mivel pe­­dg a nemzetgyűlés igényb­evétele nélkül ez bajosan fog menni, cél­szerűnek tartanék, ha az iparo­ság törvényjavas­at formájába ö­ntené ki­­vánságait és ezzel alkalmat adna arra, hogy a legrövidebb idő alatt minden illetékes tánye­d őszinte állásfoglalásból tudomást szerezzen. Fel tehát eg­y te a­­­kardiát az iparosság megmentésére! Mereszteni magyar — mik foerősités! la­pt gMi ! A mai &lám­ám 200 IC A politika hírei Kekkemét törvényh­atósága hazavi­­tassák aiuisíti Drésdy leleplezéseit. Felratbin­dez megtorlást Budapest, január 31. Az indem­nitásról szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés tegnap délelőt­ti ülé­sének végén részleteiben is letár­­gyalták, amely után szon­ nal a fő d­eform nével s részletes tárgya­lásr­a tértek át. A délutá­­­n esen az interpellációkkal foglalkoztak. Ez az i és a lehető legviha­r­­abb volt Mintegy másfélórás házsza­­bályozta utt a Eőry Szabó Dezső elmondta az Eskütt ügyre vonat­kozó interpellációját, amely körül az idsl vihar támadt az ülésen. A képrádők se ugrál-k­i helyeikről én a legdurvább szavakat használ­ták. Az elnök a nagy bonyoda­lomban a rendet nem tudta fenn­tartani. Ezek után a viharos jele­net­ek után a páriám­at komolyabb lem­­i közt mind nagyobb tért hódít a házszabályreviz­a gondo­la­t, mert így nem lehet a parla­ment tekintélyét taretartani. A munkanélkü­­ík tegnap dél­­­­előtt nagygyűlést tar­oltak, amelyen mintegy 5000 ember vett részt Ha­tározati javaslatot fogadtak el, a­melyben a közmunkák haladéktalan elrendelését kívánják. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága nagy érdeklődés méltat­ tartotta meg ez évi közgyűlését. A legna­gyobb érdeklődés a tárgysorozat­ban szere­p­ő ind­tvány felé fordult, amelyben a közgyű­ls á­lást foglal a nemzetgyű­lsen Kecskemét vá­rosát ért támadó ügyében. Ivárosy Szabó László törvényhatósági bi­zottsági tag terjesztette elő indít­ványát, ame­lynek lényege a Drozdy féle támadás ügyébeni állásfoglalás volt. Felirattal fordulnak a nemzet­­gyűléshez, amelyben kérik, hogy Drozdy O­sz­g cseleked­e­tében bün­tetőjogi megtör­ést alkal­mazzon a nemzetgyűlés és hozzon olyan ha­tározatot, amey alkalmas arra, hogy az ilyesi cselekmények meg­újulását megakadályozza. Drózdy tá­madását hazaárulással határos cse­­lekmé­nynek mondották. Tárgyalják a magyar kölcsönt MTI jelanti, A jó-.án­tei b­zott­ Ságot csü­­­tökön délutánra ülésre hitert­e­tte,­­hogy, ismét tárgy­al­ják a magyar kölc­önt. Korányi Frigyes báró Magyarország párisi követe is meghívást kapott erre az ülésre, hogy a további fel­­lágosí­­tásokkal szükség esetén rendelke­­zé­re álljon. A jóvátételi bi­ztttás végleges válaszát a m gyar kölcsön ügyében e hét végére várják.

Next