Somogyi Ujsag, 1924. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1924-03-28 / 73. szám

­aposvár, 1934. TI. évfolyam 73. szám. Péntek, márani 28 ■E8IELE8I8 mumtnPOUTKAl HiMLAl ElŐFIZETÉSI tRAK: ,‘,7.* ‘ I taeftaBlWi és kMiUnlal: r*I»!Gi iserkess'í: IOTAS ISTTiS. »M.tw­ink: mmim«.r.Dr.nKnl I i«18­­81. 1. sz. Kaposvár, Korona-utca 1. SI. ______150 kpr., axSvegrésiben 1*0 kiresa. Poincare megbukott. A bukás nem történt váratlanul. Előre jósolgatták fi­ancia és más állambeli politikusok. Da nem is kellett hozzá jóstehetség, hogy a f­sneia imperializmus e féktelen képviselőjének bukását előre lássuk, magában hordta a frarcia politika folyton fokozódó nehézsége, amely az utóbbi időben arra kényszerit­ette a büszke nációt, hogy kitartott zsoldosaival, mint egyenrangú felekkel tárgyaljon és a megbízhatatlan cseheknél keressen bátorítást azzal a félelemmel szem­ben, amelyet a németség iegázo­lása miatt érez. Lehet, hogy e bukás után a francia politika eddigi iránya még nem fog változni, de a gazdasági bajok, amelyek a francia népet a legyőzöttek rendetlen állapotába készülnek taszítani, rá fogják kény­­szeríteni a politikusokat, hogy re­videálják felfogásukat és lássák be, hogy egyetlen nemzet se henyél­het más népek verejtékéből és lehetetlen az olyan politika, amely igazságtalanságon épül­t föl. Nem lehet nemzeteket­­ végse romlóba taszítani a nélkül, hogy fel ne éb­redjen a bosszú, amely minden meggondolatlanságra legjobban ösz­tönöz és a megsemmisülés árán is elégtételt követl. A bukás csak eredménye a fe­jetlenségnek, amelyet a gazdasági bajok okoztak és jele annak az el­szigeteltségnek, amely a francia politikára kérte­hetetlensége miatt bekövetkezett Sem az angol, sem az amerikai, sem az olasz diplomá­cia nem hajlandó a felelősséget vál­alni azért a minden idők legel­­keseredettebb boszujáért, amely a német népben gyűl a reigáló őrü­lettel szemben. Még a nyomorú­ságban osztályos magyarság se ké­pes elképzelni a német nép ret­tentő szenvedéseit és szönyű meg­alázását, amely gyarmati barbár színes katonák részéről érték. Ezek a kultúra magas fokán álló és fa­jához ősi tenfen hűséggel ragasz­kodó németségben már nem eny­hithető bosszút keltettek, mely ok­­vetetlenül ki fog törni, mihelyt ideje elérkezik. Tudja ezt már a világ minden diplomáciája és érzi, hogy a törté­nelem legborzasztóbb leszáa­oása készülődik Európa legnagyobb nem­­ze­tnek egyetemében. És tudja ezt a francia politika is, bevallja és e leszámolás elkerülése vagy legalább késleltetése végett ragaszkodik őrü­letéhez. A francia politika látszha­­tik egyenesnek, kitartónak, követ­kezetesnek, Poiscare bukása azon­ban mindennek ellene mond és mutatja a francia nemzet lelkiisme­retének felébredését. Ma még belső okok miatt bukik a francia kormány, de e belső okok előtt és után látszanak a külsők is, amelyek nélkül a belső bajok meg se születtek volna. Poincare beadta lemondását Fárla, már eins 2®. (Havas.) Poincare miniszterelnök ma délben egy­negyed­­ értkor átnyújtotta Millorani köztársasági elnöknek a kormány lemondását. (MTI.) 9 vizes köszönete a nstpíspospitM dr. Hass József apáti kinevezéséért Kaposvár r. t. város tanácsa f. kó 2® án tartott tanácsülésén fog­­lalko­zott dr. Hass József apáti ki­nevezésével és elhatározta, hogy a város keresztény közönsége nevé­ben a következő köszönő levéld juttatja el dr. Rott Nándor megyés­­püspökhöz. Fő tisztelendő és Méltóságáé Dr. Rótt Nándor megyéspüspök Úrnek Veszprém. Dr. Iross József kaposvári köz­tiszteletben és közszeretetben ál­l róm. kath. plébános urnak a ,Szent Györgyről* nevezett jásdi címzetes apátságot méltársdott adományozni. Ezen nagylelkű adományozással egy nagyon érdemes a hitéletet a többi vallás­felekezet megzavarása nélkül terjesztő buzgó lelkészt szíveske­dett kitüntetni. De tudjuk, hogy az egyéni érdemeken kívül Kapos­vár városra, mint amely város Méltóságod egyházmegyéjében a legnagyobb, tekintettel kivánt lenni, hogy a város nagyságához képest magasabb rangú lelkész képviselje a val­ási intézményt. Fogadja főtisztelendő Méltósá­god e jóakaratra és a város közön­ségét is megtisztelő intézkedésért hálál köszönésünket. Kaposvár r. t. város tanácsának 1924. évi március hó 2- án tartott ü­éséből. Teljes tisztelettel: Br. Tétek Bjirgi polgármester. A felhatalmazási törvény Június 30-én megszűnik a közélelmezésügyi minisztérium — A tisztviselők illetményei és a létszám apasztás — Arany­koronás a­dók — A háború alatt és után szerzett vagyonokra külön vagyonadó pótlék — Illetékek és őrlési adó — A vagyonváltság arányosítása Budapest, március 27. A kormány a MTI. iroda utján az esti órákban tyivátossára bozta a felhatalmazási tövényjavas­latot, amely 3 fő részből áll. A felhatalmazási törvény Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy az államvasutak beruhá­zásainak fedezésére az államvasut jövedelmeinek és vagyonának le­kötése mellett kölcsönöket vegyen fel, végül a kormány más államok zlak­valóival szemben fennálló pénz­ügyi lölejezettségeinek rendezésére megállapodást köthet és azokat végrehajthatja. Felhatalmaztatik a kormány arra, hogy amennyiben szükségesnek látja megtehessen minden intézkedést akár a kiartá­sok apasztása, akár a bevételek fokozása révén, akár mindkettő útján, amit szükségesnek lát anél­kül, hogy előzetesen a tör­vény­ho­záshoz kellene fordulnia. A felha­­ta­mazás a kihirdetés mpján lép éler­be és hatálya addig tart, amíg a nemzetek szövetségének tan­ácsa meg nem állapí­tje, hogy Magyar­ország pénzügyi egyensúlya biz­­biztosítva van. A­ melléklet, 3 részre oszlik. A kövédelmezésügyi miniszter állása június 3- án megszűnik. Fő elvei: 1. Az állampénztár megszűnik pénzkezelő hivatalnak lenni. 2. Az állami p­énztár elsőrendű pénzügyi hatóság lesz. 3. Az álami szám­vitelt egyszerűsíti. Az összes bevé­teleket a pénzügyminiszternek kell kezelni. A közszolgálati alkalmazottak illetményei és létszámapasztás. Fel­hatalmazást nyer a kormány arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak létszámát 1926. jún­us 30 ig foko­zatosan 150­0 fővel apassza. Érá­kat és ügyészeket csak saj­t­kérel­mükre lehet elbocsátani. 15 beszá­mítható évnél rövidebb szolgálati idővel nyugdíjazott nyugdíja a nyug­díj 60 százalékánál nagyobb nem lehet. Az adminisztráció egyszerű­sítése a városok és községekre is vonatkozik. Az állami bevételek fokozása. Fe hatalmazza a tervér­y a pénz­ügy­minisztert, hogy az adókat az aranykorona értékének alapul vétele mellett állapítsa meg A törvény az adókra vonatkozó intézkedéseiben kitér az egyes adókra, ahol ki­mondja, hogy az adókulcsot fel kell emelni 25 százalékkal, a jöve­delmi és vagyonadóra, amelynél a legkisebb tétel 4000 aranykorona értéken alul 01 százalék, a legna­gyobb tétel pedig 1s­m klió arany­korona értéken felüli vagyonná 1­1 százalék. . Itt felhatalmazza a törvény a pénzügyminisztert arra, hogy a há­ború alatt és a háború után szer­zett vagyonokra külön vágyott adó pótlékot róhasson ki. A társulati adóról szóló törvényt a javaslat annyiban módosítja, hogy a közkereseti és betét­ társaságok terhére kivetendő adótételeket arany­koronában állapítják meg. Az őr­e­kö­­dési illeték legkisebb kulcsa 1000 aranykoronát meg nem ha­ladó örökségeknél alkalmazandó, a 15 millió aranykoronát meghaladó örökségeknél pedig a legnagyobb kulcsot. Szabályozza a törvény a legkisebb földbirtokok megállapítá­sát is. A földbirtok legkisebb ér­téke a kataszteri tiszta jövedelem 25 szörös összege. Az illetékek és őrlési adó. Intéz­kedik a javaslat az illetékek és az őrlési adó szabályozásáról, a kincs­tári részesedésről, majd pedig a vámmentes áruk megterheléséről. A kincstári részesedésnél felhatal­mazza a törvény a minisztert arra, hogy a sörre a mai jövedéki keze­lés helyett adót vethessen és fel­hatalmazza az összes minisztereket arra, hogy az állami bevételeket, amelyek adandó összegben vannak megállapítva időnként felemelhes­sék olyan arányban, hogy ezek a tételek mindenkor megfeleljenek az 1913. évi mértéknek. Fel lehet emelni bármely címen megállapít­ható pénzbüntetéseket is. A vagyonváltság arányosítása. A törvény néhány rendelkezést tartalmaz a vagyonváltság ará­nyossá tétele dolgában. A legki­sebb kulcs 25 százalék, a legna­gyobb kulcs 10 százalék. A tör­vény kötelezi a részvénytársaságo­kat és szövetkezeteket,­­hogy rész­vényeik illetve üzletrészeik 5 szá­zalékát természetben engedjék át az államkincstárnak. Ezen kötele­zettségüknek 1925. január 15-éig kell eleget tenni. A kivetés alapjául 1923 év végén mutatkozó rész­vény, vagy üzletrész mennyiség szó­ról. A vármegyék és városok háztar­tása. A törvény gondoskodik a vármegyék és városok háztartásá­nak rendezéséről. A mai szám Ára 600 . A belső bölcsés A javaslat célja, hogy a 250 mil­liós aranykorona külföldi kölcsön felvételéig is lehetővé tegye, hogy ne kelljen államjegyeket kibocsá­tani. A javaslat a már felvett köl­csön előleg kiegészítését célozza. Az első szakasz felhatalmazást ad a kormánynak a belső kölcsön fel­vételére. A második szakasz sze­rint a kölcsönt kizárólag jövedelmi és vagyonadó fizetésére kötelezet­tek tartoznak szolgáltatni, önkén­tes jegyzés nincsen. A harmadik szakasz szerint kölcsönt nyújtani nem tartoztak azok,akik 1923.évre jövedelmi és vagyonadó címén 50 ezer koronánál kevesebbet fizettek. Továbbá felhatalmazást nyer a kor­mány arra is, hogy a kényszertől-

Next