Somogyi Ujsag, 1924. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1924-03-28 / 73. szám
aposvár, 1934. TI. évfolyam 73. szám. Péntek, márani 28 ■E8IELE8I8 mumtnPOUTKAl HiMLAl ElŐFIZETÉSI tRAK: ,‘,7.* ‘ I taeftaBlWi és kMiUnlal: r*I»!Gi iserkess'í: IOTAS ISTTiS. »M.twink: mmim«.r.Dr.nKnl I i«1881. 1. sz. Kaposvár, Korona-utca 1. SI. ______150 kpr., axSvegrésiben 1*0 kiresa. Poincare megbukott. A bukás nem történt váratlanul. Előre jósolgatták fiancia és más állambeli politikusok. Da nem is kellett hozzá jóstehetség, hogy a fsneia imperializmus e féktelen képviselőjének bukását előre lássuk, magában hordta a frarcia politika folyton fokozódó nehézsége, amely az utóbbi időben arra kényszeritette a büszke nációt, hogy kitartott zsoldosaival, mint egyenrangú felekkel tárgyaljon és a megbízhatatlan cseheknél keressen bátorítást azzal a félelemmel szemben, amelyet a németség iegázolása miatt érez. Lehet, hogy e bukás után a francia politika eddigi iránya még nem fog változni, de a gazdasági bajok, amelyek a francia népet a legyőzöttek rendetlen állapotába készülnek taszítani, rá fogják kényszeríteni a politikusokat, hogy revideálják felfogásukat és lássák be, hogy egyetlen nemzet se henyélhet más népek verejtékéből és lehetetlen az olyan politika, amely igazságtalanságon épült föl. Nem lehet nemzeteket végse romlóba taszítani a nélkül, hogy fel ne ébredjen a bosszú, amely minden meggondolatlanságra legjobban ösztönöz és a megsemmisülés árán is elégtételt követl. A bukás csak eredménye a fejetlenségnek, amelyet a gazdasági bajok okoztak és jele annak az elszigeteltségnek, amely a francia politikára kértehetetlensége miatt bekövetkezett Sem az angol, sem az amerikai, sem az olasz diplomácia nem hajlandó a felelősséget válalni azért a minden idők legelkeseredettebb boszujáért, amely a német népben gyűl a reigáló őrülettel szemben. Még a nyomorúságban osztályos magyarság se képes elképzelni a német nép rettentő szenvedéseit és szönyű megalázását, amely gyarmati barbár színes katonák részéről érték. Ezek a kultúra magas fokán álló és fajához ősi tenfen hűséggel ragaszkodó németségben már nem enyhithető bosszút keltettek, mely okvetetlenül ki fog törni, mihelyt ideje elérkezik. Tudja ezt már a világ minden diplomáciája és érzi, hogy a történelem legborzasztóbb leszáaoása készülődik Európa legnagyobb nemzetnek egyetemében. És tudja ezt a francia politika is, bevallja és e leszámolás elkerülése vagy legalább késleltetése végett ragaszkodik őrületéhez. A francia politika látszhatik egyenesnek, kitartónak, következetesnek, Poiscare bukása azonban mindennek ellene mond és mutatja a francia nemzet lelkiismeretének felébredését. Ma még belső okok miatt bukik a francia kormány, de e belső okok előtt és után látszanak a külsők is, amelyek nélkül a belső bajok meg se születtek volna. Poincare beadta lemondását Fárla, már eins 2®. (Havas.) Poincare miniszterelnök ma délben egynegyed értkor átnyújtotta Millorani köztársasági elnöknek a kormány lemondását. (MTI.) 9 vizes köszönete a nstpíspospitM dr. Hass József apáti kinevezéséért Kaposvár r. t. város tanácsa f. kó 2® án tartott tanácsülésén foglalkozott dr. Hass József apáti kinevezésével és elhatározta, hogy a város keresztény közönsége nevében a következő köszönő levéld juttatja el dr. Rott Nándor megyéspüspökhöz. Fő tisztelendő és Méltóságáé Dr. Rótt Nándor megyéspüspök Úrnek Veszprém. Dr. Iross József kaposvári köztiszteletben és közszeretetben áll róm. kath. plébános urnak a ,Szent Györgyről* nevezett jásdi címzetes apátságot méltársdott adományozni. Ezen nagylelkű adományozással egy nagyon érdemes a hitéletet a többi vallásfelekezet megzavarása nélkül terjesztő buzgó lelkészt szíveskedett kitüntetni. De tudjuk, hogy az egyéni érdemeken kívül Kaposvár városra, mint amely város Méltóságod egyházmegyéjében a legnagyobb, tekintettel kivánt lenni, hogy a város nagyságához képest magasabb rangú lelkész képviselje a valási intézményt. Fogadja főtisztelendő Méltóságod e jóakaratra és a város közönségét is megtisztelő intézkedésért hálál köszönésünket. Kaposvár r. t. város tanácsának 1924. évi március hó 2- án tartott üéséből. Teljes tisztelettel: Br. Tétek Bjirgi polgármester. A felhatalmazási törvény Június 30-én megszűnik a közélelmezésügyi minisztérium — A tisztviselők illetményei és a létszám apasztás — Aranykoronás adók — A háború alatt és után szerzett vagyonokra külön vagyonadó pótlék — Illetékek és őrlési adó — A vagyonváltság arányosítása Budapest, március 27. A kormány a MTI. iroda utján az esti órákban tyivátossára bozta a felhatalmazási tövényjavaslatot, amely 3 fő részből áll. A felhatalmazási törvény Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy az államvasutak beruházásainak fedezésére az államvasut jövedelmeinek és vagyonának lekötése mellett kölcsönöket vegyen fel, végül a kormány más államok zlakvalóival szemben fennálló pénzügyi lölejezettségeinek rendezésére megállapodást köthet és azokat végrehajthatja. Felhatalmaztatik a kormány arra, hogy amennyiben szükségesnek látja megtehessen minden intézkedést akár a kiartások apasztása, akár a bevételek fokozása révén, akár mindkettő útján, amit szükségesnek lát anélkül, hogy előzetesen a törvényhozáshoz kellene fordulnia. A felhatamazás a kihirdetés mpján lép élerbe és hatálya addig tart, amíg a nemzetek szövetségének tanácsa meg nem állapítje, hogy Magyarország pénzügyi egyensúlya bizbiztosítva van. A melléklet, 3 részre oszlik. A kövédelmezésügyi miniszter állása június 3- án megszűnik. Fő elvei: 1. Az állampénztár megszűnik pénzkezelő hivatalnak lenni. 2. Az állami pénztár elsőrendű pénzügyi hatóság lesz. 3. Az álami számvitelt egyszerűsíti. Az összes bevételeket a pénzügyminiszternek kell kezelni. A közszolgálati alkalmazottak illetményei és létszámapasztás. Felhatalmazást nyer a kormány arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak létszámát 1926. júnus 30 ig fokozatosan 1500 fővel apassza. Érákat és ügyészeket csak sajtkérelmükre lehet elbocsátani. 15 beszámítható évnél rövidebb szolgálati idővel nyugdíjazott nyugdíja a nyugdíj 60 százalékánál nagyobb nem lehet. Az adminisztráció egyszerűsítése a városok és községekre is vonatkozik. Az állami bevételek fokozása. Fe hatalmazza a tervéry a pénzügyminisztert, hogy az adókat az aranykorona értékének alapul vétele mellett állapítsa meg A törvény az adókra vonatkozó intézkedéseiben kitér az egyes adókra, ahol kimondja, hogy az adókulcsot fel kell emelni 25 százalékkal, a jövedelmi és vagyonadóra, amelynél a legkisebb tétel 4000 aranykorona értéken alul 01 százalék, a legnagyobb tétel pedig 1sm klió aranykorona értéken felüli vagyonná 11 százalék. . Itt felhatalmazza a törvény a pénzügyminisztert arra, hogy a háború alatt és a háború után szerzett vagyonokra külön vágyott adó pótlékot róhasson ki. A társulati adóról szóló törvényt a javaslat annyiban módosítja, hogy a közkereseti és betét társaságok terhére kivetendő adótételeket aranykoronában állapítják meg. Az őreködési illeték legkisebb kulcsa 1000 aranykoronát meg nem haladó örökségeknél alkalmazandó, a 15 millió aranykoronát meghaladó örökségeknél pedig a legnagyobb kulcsot. Szabályozza a törvény a legkisebb földbirtokok megállapítását is. A földbirtok legkisebb értéke a kataszteri tiszta jövedelem 25 szörös összege. Az illetékek és őrlési adó. Intézkedik a javaslat az illetékek és az őrlési adó szabályozásáról, a kincstári részesedésről, majd pedig a vámmentes áruk megterheléséről. A kincstári részesedésnél felhatalmazza a törvény a minisztert arra, hogy a sörre a mai jövedéki kezelés helyett adót vethessen és felhatalmazza az összes minisztereket arra, hogy az állami bevételeket, amelyek adandó összegben vannak megállapítva időnként felemelhessék olyan arányban, hogy ezek a tételek mindenkor megfeleljenek az 1913. évi mértéknek. Fel lehet emelni bármely címen megállapítható pénzbüntetéseket is. A vagyonváltság arányosítása. A törvény néhány rendelkezést tartalmaz a vagyonváltság arányossá tétele dolgában. A legkisebb kulcs 25 százalék, a legnagyobb kulcs 10 százalék. A törvény kötelezi a részvénytársaságokat és szövetkezeteket,hogy részvényeik illetve üzletrészeik 5 százalékát természetben engedjék át az államkincstárnak. Ezen kötelezettségüknek 1925. január 15-éig kell eleget tenni. A kivetés alapjául 1923 év végén mutatkozó részvény, vagy üzletrész mennyiség szóról. A vármegyék és városok háztartása. A törvény gondoskodik a vármegyék és városok háztartásának rendezéséről. A mai szám Ára 600 . A belső bölcsés A javaslat célja, hogy a 250 milliós aranykorona külföldi kölcsön felvételéig is lehetővé tegye, hogy ne kelljen államjegyeket kibocsátani. A javaslat a már felvett kölcsön előleg kiegészítését célozza. Az első szakasz felhatalmazást ad a kormánynak a belső kölcsön felvételére. A második szakasz szerint a kölcsönt kizárólag jövedelmi és vagyonadó fizetésére kötelezettek tartoznak szolgáltatni, önkéntes jegyzés nincsen. A harmadik szakasz szerint kölcsönt nyújtani nem tartoztak azok,akik 1923.évre jövedelmi és vagyonadó címén 50 ezer koronánál kevesebbet fizettek. Továbbá felhatalmazást nyer a kormány arra is, hogy a kényszertől-