Somogyi Ujsag, 1924. június (6. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-01 / 125. szám

2 vétségre, az iskolán kívüli nép­oktatásra, az összes társadalmi szervezetekre. Minden mozgalom­nak szinte középpontjába kell állí­tani a gyermekeket. Elsősorban azonban a már meglévő szociális gyermekvédelmi intézményeket kell megvédeni. Intézményesen kell biztosítani a nemzetmentő intézet fennmaradását! Legbiztosabb volna pl. az összes adónemek után 2 ezreléket csecse­­mőadónak kivetni, vagy a vigalmi adót átengedni a csecsemővédő in­tézetnek. Kötelezni kellene a mód­­­dosabb házasulandókat, hogy es­­­­küvőj­ükkor az anyakönyvi hiva­talnál pl. 1 métermázsa búza árát a csecsemővédő akció számára le- , tegyék stb. Segítsünk, míg nem késő! Ment­sük meg a jövő Magyarországot! A számok beszélnek. Nemsokára ott tartunk, hogy csecsemőhalan­­­­dóság tekintetében , is vezetni fo­­­­gunk Európában ! És akkor ... ! Az iparosság figyelmébe. Vasárnap délután 5 órakor a vár- t megyeháza nagytermében a Magyar­­ Nemzeti Szövetség által rendezendő­­ kultúrdélutánra, melyen dr Krisztics Sándor egyetemi tanár rendkívül érdekes külpolitikai előadást tart a monarchia összeomlásáról és a jelenlegi helyzetről, az össziparos­­ság figyelmét ezúton hívom fel. — Mayer Bertalan, ipartestületi elnök. Jövő héten megnyílik a | VÁROSI KERTHOZI­­ — Fogorvosi rendelő Kaposváron, Gróf Tisza István (János) utca 18. szám alatt. Van sorok szájpadlás nélkül és amerika módszer szerint. iFfl0 töm®sek arany, platina, ezüst és • Ug porcellánból. Fftl? koronák, aranyhidak 22 karátos “ Ujj aranyból és aranypótló fémből. Fog- és gyökérhúzás érzéstelenítéssel. Fog­orvosi rendelő egész nap nyitva köztisztviselőknek nagy kedvezmény Orvosi vezető : Technikai vezető: Dr. LŐWY SÁNDOR PRÁGER ZOLTÁN egyetemes orvos­ a budapesti polikli­tudor, specialista nika v. fog­fogorvos, technikus. Speciális háztartási cikkek, legjobb minőségű kék és nehéz pi­ros zománcedények, valamint az összes vasáruk, vasalások és szer­számok legolcsóbb bevásárlási for­rása . Hegyi József vaskereskedésé­ben Kaposvár, Korona­ utca 2. Somogy-, Tolna-, Baranya- és Zala várme­­gyére felállított vasgerendatelepen diós­győri hengerelt vasgerendák minden szük­séges méretben beszerezhetők. Lakóházak, magtárak, istállók tűzmentes mennyezet készítésénél leggazdaságosabb a diósgyőri vasgerendák beépítése, mert ezek nyers vasércből olvasztva ketlős tisztítás után lesznek hengerelve, teherbírása négyszeres megterhelésre garantálva. Legjobban be­szerezhető Lengyel Testvéreknél Kaposvár, Korona-utca 5. Vasgerendatelep Vár­ u. 10 — Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy fölös készpénzeiket heti betétként (kosztba) vagy takarék­korona betétként helyezzék el a Nemzeti Hitelintézet R.-T. kapos­vári fiókjánál, (Kossuth-tér plébá­niával szemben) ahol a legelőnyö­sebben kamatoztatják. 1924 junius 1 SGMOeiIUMG Tizenhat fellebezést adtak be az ideiglenes választói névjegyzék ellen A kaposvári nemzetgyűlési kép­viselő választók ideiglenes név­jegyzékét május 16-tól június 14-éig közszemlére tették ki a városháza I. e. 8. számú szobájá­ban. A névjegyzék elleni felszóla­lásokat május 30-áig kellett be­nyújtani. Mint értesülünk, e ha­tárnapig beadtak 16 fellebbezést, mind olyanok, akik nincsenek bent a névjegyzékben, de a vá­lasztói jogosultságuk meg van. A fellebbezéseket a kaposvári központi választmány fogja tár­gyalni. Hogy a választmány mi­kor ül össze, még nincs megha­tározva, de épen elég ideje is van hozzá, mert a törvény értel­mében július 31-éig kell letár­gyalnia a fellebbezéseket. Tekintve a választók számát (meghaladja a kilenc­ezret), a be­nyújtott felebbezések száma ke­vésnek mondható. Különben is az érdeklődés nem volt valami nagy a névjegyzék iránt. A régi kö­zönnyel napirendre tértek felette, nem tartották fontosnak, hogy bent vannak-e, majd csak akkor fognak kapkodni fűhöz-fához, ami­kor szavazni kellene, de nem le­het, mert nincsenek bent a jegyzékben. Az ideiglenes választói névjegy­zék még június 14-éig közszemlén van a városháza I. emelet 8. sz. szobájában. Kaposvár közönsége ünnepélyesen fogadta az első díjat nyert gimnáziumi éneitát A kaposvári Somssich Pál állami főgimnázium negyven diákja uta­zott fel Budapestre, hogy részt ve­­gyen Csonkamagyarország közép­iskolai dalos versenyén. Hittel, bíró reménységgel bocsájtották ujjukra a derék fiukat, mert hiszen tudtuk, hogy amit produkálnak, az maga a legtökéletesebb művészet. Oda állt a negyven kaposvári diák a budapesti Vigadó pódiu­mára ezrek és ezrek elé, énekel­tek ,­ és megnyerték Csonkama­gyarország összes középiskolái előtt az első díjat. Olyan eredmény ez, melyre valóban büszke lehet a fő­gimnázium, de legfényesebb juta­lom mégis Róder K.-igazgatónak,­­ az énekkar vezetőjének, aki terhe- s tetlen bizalommal, makacs kitar­­t­­ással dolgozott, szinte éjt nap­pallá téve. A győztes csapat szombaton dél­után fél­­ órakor érkezett haza­­ Budapestről. A pályaudvaron a­­ teljes létszámban kivonult diákság mellett megjelentek a hatóságok, a testületek is és büszke örömmel­­ üdvözölték a kipirult, arcú, csillogó­­ szemű fiúkat. A város közönsége­­ nevében dr. Vétek György polgár-­­­mester, a főgimnázium tanári kara részéről Faragó Lajos tanár, a ta­nulóifjúság nevében Léner József üdvözölte őket. A karédi Gárdonyi ünnepség A Somogymegyei Általános Ta­nítóegyesület június hó 5-én dél­előtt 9 órakor Karádon, a róm. kath. elemi iskolában dísz- és közgyűlést, tart, melyen leleplezi Gárdonyi Géza karádi tanítói mű­ködésének emlékére készült már­­ványtáblát. Az ünnepély sorrendje : I. rész. Műsoros estély junius 4-én este 8 órakor az elemi iskolában. 1. Megnyitó beszéd. Tartja Szabó Béla dr. kir. tanfelügyelő. 2. Gár­donyi versekből szaval Magyar József zákányi tanító. 3. Bakale­vél Gárdonyitól. Elmondja Wolff Imre önkéntes. 4. Gárdonyi-ver­sekből szaval Somogyi Karola ka­rádi tanítónő. 5. Gárdonyi-nóták. Énekli cigányzenekarral Valez Já­nos nagyberényi tanító. 6. Házas­sági ajánlat. Monológ Gárdonyi­tól. Előadja Németh József mesz­­tegnyői tanító. 7 „Az én falum­ból felolvas Sokoray Gyula ka­posvári tanító. 8. „A bor" címü népszínmű 1. felvonása. Szereplők: A karádi ifjúság. Rendezi Pintér Gábor karádi káplán. II. rész. Dísz­közgyűlés június 5-én délelőtt 9 órakor. 1. Ezt megelőzően reggel 8 órakor gyászistentisztelet Gár­donyi Géza lelki üdvéért, melyen énekel a somogymegyei tanítók alkalmi énekkara. 2. A díszgyű­­lést megnyitja Lengyel István ta­­nítóegyesületi elnök. 3. Himnusz. Énekli a somogymegyei tanítók alkalmi énekkara. 4. Oda, írta és szavalja Gál István rinyaszentki­­rályi tanító. 5. Alkalmi költemény. Irta­ és szavalja Jámbor Lajos, ádándi tanító. 6. Ünnepi beszéd. Tartja Rákos István kir. taná­csos, a Magyarországi Tanítók­­ Országos Szövetségének elnöke. * Budapest. 7. Az emléktáblát át­veszi Mukkor Pál karádi esperes­­plébános. 8. Alkalmi költemény. *­­ Irta és felolvassa Móra István tan­­nár és író, a Gárdonyi Géza Iro­­­dalmi Társaság elnöke. 9. A ka­­j­rádi tanulóifjúság éneke és szab­­­valata. 10. Emlékezés Gárdonyi­ Gézáról. Irta és felolvassa Simon Lajos budapesti tanár, a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság elnöke. II. „Hiszekegy". Énekli a so­­­mogyi m­egyei tanítók alkalmi ének­kara. 12. A diszgyű­lés bezárása,­­ III. rész. Tanítói rendes köz-­­­gyűlés. 1. A közgyűlés meg­nyitása. 2. Főjegyző jelentése. 3. A számvizsgáló-bizottság és pénz­táros jelentése. 4. A bíráló-bizott­ság jelentése és a jutalomdíj ki­adása. 5. A Tanítók Háza pénztá­rosának jelentése. 9. A járáskö­rök javaslatai fölött eszmecsere és határozathozatal. 7. Indítványok. 8. Tisztújítás. 9. A közgyűlés be­zárása. 10. Szózat. Karád felé a vonatok Kaposvárról reggel fél 4 órakor és déli 12 órakor indulnak. Élelmezésről és elszállásolásról Happ József karádi főtanító gon­doskodik. A műsoros­ estély tiszta jövedelmét Gárdonyi Géza emlé­kének megörökítésére fordítják. ­ Vasárnapi levél A strandfürdő és a görögök Hogy e kettőt összekapcsolom, annak oka a közös fürdés ügye kö­rül kiélesedett harc, célja pedig csak röviden és nagy általánosság­ban bekukkantani abba a mély­ségbe, amelyet az a felületesség takar, amelyik a közös fürdőzés mellett a görögökkel érvelt. A görögök táncoltak, futottak, bajt vívtak, a testi ügyesség és lélekjelenlét sokféle megnyilatko­zásában mesterek voltak az iste­nek tiszteletére és a vetélkedésben való győzelem dicsőségéért. Táncban leplet használtak, ve­télkedő tornában majdnem, sok­szor egészen meztelenek voltak. A nők sohase voltak meztelenek. A görög nőt csak a művészet ábrá­zolta fedetlenül. Ha azonban fedve voltak, a mai modern divat lep­le­­zetlenségét távolról se érték el. Bő ruhájuk takart nemcsak, bőrt, hanem alkatot is. A görögök töké­letes testben ábrázolták isteneiket, mert nem ismerték a tökéletes lel­ket. Erkölcsi felfogásuk alkalmaz­kodott világnézetükhöz, amely sze­rint a halandó ember tökéletese­désének célja a tökéletes testű is­tenekhez való hasonlóság. Görög ■nők férfiakkal sohase meztelen­kedtek, lepletlenül nem hancúroz­­tak, nem keverésetek. Ez a felületes érvelésnek alap­­tévedése. A másik tévedés a mez­telenség fogalmában van. Ha a test csak harmadában van takarva és hozzá még úgy, hogy a forma minden vonala szemmel megtapo­gatható, akkor meztelen. A feszes, alul-fölül túlságosan rövid burok, csak néger, indián, mulatt vagy kreol szint-ad az idomok egy ré­­részének, amely esztétikában tar­kaság jobban hívja, köti a figyel­met, mint paradicsomi öltözetű színesbőrű embertársaink. Bizony a mai strand divatos öl­tözéke pogányabb a görögökénél és esztétikátlanabb, mert nem tö­kéletes testet nem táncban, vias­­kodásban, hanem heverésber­ mutat. Oh és a keverés! Kinek kell magyarázni, hogy a járásban, ülés­ben, fekvésben, hancúrozó mozgás­ban éppen úgy van esztétika vagy annak ellentéte, mint az evésben, gondolatban, írott sorokban, festett vagy faragott képekben ? A láb, kéz, törzs mozgása sokszor többet mutat a meztelenségnél, sőt egy tekintet a legtökéletesebb takarót is pillanat alatt lerántja. A szem pirítóbban tud vetkőztetni a szé­­gyenpad porkolábjánál, az esztéti­­kátlan lelkű­ ember mozdulata nem egy bűnt mutat, hanem elkövetett és elkövetendő bűnök sorozatát. Végül gondoljunk még valamire. A nemek viszonya valami isme­retlen, valami titokzatos. Micsoda üres lélek lesz az, amelyik a ne­mek viszonyában rejlő teremtő erő titkait előbb fürkészi ki, mintsem annak szépségét, az életre való fontosságát felfogni képes volna! Olyan halálosan komoly küzdelem az élet, hogy az erkölcs költőisé­­gét nem nélkülözhetjük, ha nem akarunk kétségbeesni. Minden nap elmúlásakor kell lenni legalább­­ egy reményünknek a holnapra. Nem szabad elpusztítanunk az is­meretlenek után való vágyat. Nem szabad föltakarnunk a leplet olyan ismeretlenekről, am­elyek a jövendő napjaira, vagy csak nekünk, egye­dül egyeseknek örömére szolgálnak. L. I.

Next