Somogyi Ujsag, 1925. november (7. évfolyam, 248-251. szám)

1925-11-01 / 248. szám

2 PST ^coV gátjaink, színes divatos télikabátjaink, 4 .SMS g­­ampfer és Popper ^ színes, fekete és kék divatöltönyeink BmP url szabók mindenütt feltűnést keltene­k Kaposvár, Koronám. 3. Telefon 136. Halászat Tokaj pusztán „Őszi harmat után még a nap is fáradt“, alacsonyan úszik az ég kék tengerében, sugarainak útját nem állják a bárány­felhők, még­is oly hidegen, fagyosan csókolja már az ő melegére vágyókat. Az erdő is felvette sokszínű ru­háját és utoljára örömmel csillog­tatja a gyenge napsütésben, jól tudván, hogy ezen örömének is hamar vége lesz. Aranylevelű nyárfák gyantás illata terjeng a levegőből, csúcsaikról már hulla­nak a levelek, melyek nem su­sognak többé mélabús, szomorú nótákat és amint egyet-egyet el­ragad az őszi szél, felzokog az öreg nyárfa. A halas tavak mellett elterülő erdőből kurjongatás és ostorpatto­gás hullik. A lovak nekifeszülve húzzák a kocsit, melyre a nagy kád van elhelyezve. A puszta vé­gén bekanyarodnak a nyárfás után s megállanak a haletető mellett, hol már várja a puszta apraja­­nagyja. Felnyitják a hatalmas kád tetejét s háló mezővel merik ki fűzfa kosarakba az idei halter­mést, honnan kiválogatva helye­zik el a teleltetőbe. Gyönyörű nagy bajuszu harcsák látogatnak ijedten az ezüstként ragyogó öt-hat kilós tükör pon­tyok és karcsú süllők között, a­melyek közül színesen tarkállanak az apróbb halfajták festői rendet­lenségben. Gyönyörű látvány ez a vízben élők csodálatos színes nagy­mennyisége egy tömegben, mely­nek sikere Gadl János földbirtokos szorgalmának és nagy szaktudá­sának érdeme és az ő fáradhatat­lan munkálkodásának igazságos jutalma. Megilletődötten, örömmel nézi velünk együtt a halászat nagy eredményét. Közben Sándor bácsival, — ki szakértelemmel válogatja a hala­kat — tárgyalják olyan speciális somogyi fűszerezésekkel az elhe­lyezés lehetőségét, mely értekez­letbe Bobi és társai, a puszta hí­res farkaskutyái stílszerűen bele­illeszkednek hangos ugatásaikkal, amint Lukácsot, a teljhatalmú, szabadon garázdálkodó kiváncsi szamarat elkergetik. Én is nézem szent csodálattal a nagymennyiségű halat, de a­mikor a kirántott törpe csontnél­küli harcsa igen kellemes illatára szagló szerveim érzékenyen kez­denek reagálni, elkezdem figyel­meztetésképen dalolni, hogy: „Jaj de jó a kirántott törpe harcsa“ és tényleg nagyon jó volt. Kovács Jenő József 1925. november 1 SOMOGYI UJSYG Mayer Bertalan ipartestületi elnök beadta lemondását Lemondásának oka nagyarányú elfoglaltsága és megrongált egészsé­gének helyreállítása Mayer Bertalan ipartestületi elnök a mai nappal írásban be­adta lemondását az Ipartestületnél. A lemondás a testület tagjai kö­zött nagy konsternációt keltett, mert idestova 12 esztendeje, hogy az elnöki székben ül és épen az elkövetkezendő esztendő az, ame­lyik az iparos kongresszussal, a székház felavatásával fokozottabb munkát ró a testületre. A lemondásra vonatkozóan kér­dést intéztünk Mayer Bertalanhoz, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — Tény, hogy beadtam le­mondásomat, ez azonban nem ér­hette váratlanul a testületet. Már hetekkel ezelőtt bejelentettem, hogy gondoskodjanak utódomról, mert üzletem menete is fokozot­tabb munkát igényel és egészsé­gem sincs rendben. A napokban voltam Budapesten megvizsgál­tatni magam. A legnagyobb nyu­galomra van szükségem. Tudták visszavonulási szándékomat,­­ de mindezideig semmi sem történt az utódomat illetően. Tovább már nem várhatok. Nagyon terhes és felelősségteljes állás, sok munká­val jár, ezt pedig már nem bí­rom. Mint közkatona azonban to­vábbra is ott maradok a küzdők soraiban. Ahol 74 év óta folyik a munka­­ közmegelégedésre Négy aranyérem és három ezüstérem tulajdonosa a Szalóky cég csak kitűnő eredménnyel vizsgáznak a tanoncok Ezelőtt 74 esztendővel is éppen­­ úgy mint ma: zörgött, kattogott a szövőszék. Kaposváron nagyon­­ sokan emlékeznek még arra az időre, amikor a király, maga Fe­­rencz József tüntette ki ezt az egész életén át színtiszta és be­csületes eszközökkel dolgozó céget. És most miután 74 éven át na­gyon sok kelengye, szép kivitelű damaszk és vászon lepedő került ki a kis szövőműhelyből, a cég ünnepel. Az ünnepnapját nem veszi észre senki emberfia, mert a szerénység lakik a falai között... Akik az Eibenitz közön áthalad­nak, észrevehetik a F­ő­ utcai frontra néző cégjelzést: „Szalóky Sándor damaszk és vászonszövő műhelye“. Amint belépünk az ajtón, a kívül­ről csendes helyet lázas munkában találjuk. Hat szövőszék és ugyan­ennyi ember. Három kiszolgált öreg veterán, akik 25—40 éve dol­goznak a Szalóky-műhelyben és — három fiatalember. Szalóky Sán­dor csendben, feltűnés és dicsek­vés nélkül magyaráz: — Fonál. . . szövőszék ... át­­verés . .. törülköző . . . abrosz . . . lepedő. — Víg Sándor, aki egy héttel ezelőtt kitűnő eredménnyel tette le a tanoncvizsgát. Strad Lajos és özv. Ányos Ferencné miután ki­tűnő eredménnyel vizsgáztak. A Szalóky-műhelyben csak ki­­tűnő eredménnyel vizsgáznak a tanoncok. A „Faluszövetség“ kiál­lításán három arany és két ezüst érem jutalmat kapott és vagy 8 elismerő oklevél van a birtokában. Derék, becsületes keresztény cég, akinek 74 éves múltjához csak gratulálni lehet. Többet is hoztam Többet is hoztam. Szunnyadnak [a nóták, De­­napsugáros, dalos, friss me [zőkről Már muzsikálgatnak felémakóták. Kenderszőtt, vidám vászontarso­[lyomból Egyszer csak végigöntöm ezt a [várost S szétomlanak piros mályvavi­[rágok. Egészséges és büszke lesz a ver­[sem, Falusi ős gőg dobban majd meg [benne, Mintha a falum üzenete lenne. A homlokom is fényesebb lesz [másnál És két kezemmel tékozolva szórom Szerelmem, nótám, mályvavirág­[csókom. Juhász Margit — Átmeneti kabátok valódi an­gol szövetből, saját készítmény, dús választékban Székely Ármin Fiai uriszabóknál Kaposvár. HÍREK atanek egy Istenben, hissek egy hasábé» Hissek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. — Személyi hír. Herceg Erbach— Schönberg Viktor, madridi német követségi attasé neje, sz. Széchenyi Erzsébet grófnő és Deák—Horváth Dénesné, sz. Széchenyi Lea grófnő Barcson tartózkodván, mint a plé­bánia kegyurai, látogatást tettek Húber Gyula apátplébánosnál. — Pályázatok. A nemesdédi körjegyzőségnél megüresedett adó­ügyi jegyzői állásra és a somogy­­sámsoni körjegyzőségnél megüre­sedett jegyzői írnoki állásra a Marcali főszolgabíró pályázatot hir­det. A pályázati kérvényeket folyó hó 15 éig kell ugyanoda benyúj­tani.­­ Szó sincs Somogyszobon tí­fuszjárványról. Egy híradás alap­ján az ország úgyszólván minden lapjában m­ejelent a hír, hogy Somogyszobon ismét tífuszjárvány lépett fel. A hír vétele után érdek­lődtünk dr. Gáspár megyei tiszti főorvosnál, aki kijelentette, hogy szó sincs tífuszjárványról. Szep­tember óta mindössze három meg­betegedés történt, ezek közül kettő teljesen meggyógyult, egy pedig lábbadozó. Újabb megbetegedés nem fordult elő. — Negyvenhat millió az állat­­díjazásra. Mint ismeretes, a Gaz­dasági Egyesület állatdíjazások rendszeresítését vette tervbe a me­gyében. Az első szeptember 27-én volt Taszáron, a második novem­ber 15 én lesz Patcán, míg hár­mat a tavasszal tartanak. A vár­megye az állattenyésztés előmoz­dítására 46 milliót szavazott meg. — A Szigetvári és Zrínyi uccák kövezése. Tankovics János nem­zetgyűlési képviselő és hat társa kérelmet adtak be a megyéhez, hogy a Szigetvári és Zrínyi uccá­­kat egészségtelen és poros voltuk miatt kövezzék ki. Ez ügyben kü­lönben a donneri polgárok egy küldöttsége is felkereste az alis­pánt, úgyszintén a polgármestert, akik kijelentették, hogy mindent elkövetnek az indokolt kérelem teljesítésére. A beadvánnyal teg­nap foglalkozott a pótállandó vá­lasztmány és bizony nagyon szo­morú a határozata a már biztosra reménykedő donneriakra. Arra való hivatkozással, hogy a két ucca kövezése körülbelül 3 milliárdba kerülne, a megye csak 25 száza­lék erejéig állaná a költségeket. Ilyenformán aligha lesz a köve­zésből valami, mert ugyan ki állja a fennmaradó 75 százalékot? Ta­lán a két ucca lakói? Keresztény magyar — csak keresztény lapot olvas! Ma, szombaton este disznótoros vacsora a vasúti vendéglőben. Ma este disznótoros vacsora Rácznál, a Jobb mint Otthonban, Fő­ utca 68.

Next