Somogyi Ujsag, 1925. december (7. évfolyam, 280-296. szám)
1925-12-10 / 280. szám
Ill 6?föl?am. * 280. szám Kaposvár, 1925. december 10. csütörtök. ára 1200 korona. SÍBE Jelenik bétíel és ünnep utáni nap kivételével minden nap délután 3 (14) Örskor, ifelerkesstőséges kiadóhivatal. Kaposvár, Korona utca 7. szám. « Iderurban telefon: 6. szám. Sörotetések felvétetnek B-peaten Rudolf Moase hirdetési irodájában, Podmaniczky u. 49. és a Moase fiókokban Győrött és Baegeden KERESZTÉHY POLITIKAI NAPILAP, »ec Felelős szerkesztő: Lovas István. Biw»ttoi tot. »«S5.-;:: sa g gsggliSSaTä és pénzintézeti hirdetések magasabb áron dijszsndöfe Monopólium és centralizáció Furcsa gazdaságpolitikai planéta uralkodik mostanában a magyar közélet egén. A társadalomban és a politikában, habár mindig halványabban, egyelőre feltalálhatók még azok az eszmék, amelyek az 1919 iki rémuralomban fogantak és annak megszűntével születtek meg, abban az augusztusban, amikor a Baross Szövetség címerének felkelő napja is kibukkant a vészterhes sötét fellegek közül. A gazdasági életben ezzel szemben már évek óta nyoma sincs ennek az eszmének, sőt, ha nagyon pesszimisztikus akarok lenni, azt kell megállapítanom, hogy ezen a téren minden a kommunizmus felé tendál. Az állam évről-évre több terhet rak az önálló társadalom vállára, más vonatkozásban is évről-évre nehezebbek ennek az osztálynak életfeltételei úgy, hogy folytonosan ritkulnak sorai, míg a proletárok tömege ezzel arányosan nő. A másik oldalon viszont mindinkább szilárdulnak azok a kapcsolatok, melyek a nemzetközi nagytőke egyes elemeit kovácsolják folyton szorosabb egységbe. Mióta az államháztartás szanálása megindult, az erőknek az az aránya is eltolódott, mely a polgári társadalom és a bankkapitalizmus között fennállott. Egész adórendszerünk, vámpolitikánk a kisexisztenciák rovására a nagytőkének kedvez. Ennek folytán az a folyamat, amely a polgárság frontjának folytonos gyengülését jelenti, egy idő óta a lavina sebességével halad. Ha valami, akár az emberi szellem ereje, a nemzet egy nagy összefogása, akár egy előre nem látott megrázkódás, ezt a lavinát útjában fel nem tartóztatja, úgy a völgy legmélyebb pontjáig fog rohanni. És ha eljutott oda, akkor már csak proletárok és mammutüzemek lesznek. Innen már csak egy lépés van hátra a szocializálásig; egy gyufa kell csak, ami a puskaport lángra lobbantja. Talán sikerülne még lassúbbá tenni ezt a folyamatot, talán sikerülne időt nyerni, hogy némileg összeszedje magát ez a társadalom és más irányt adjon az eseményeknek, ha a kormány gondoskodnék az állam pénzügyi szanálásához igénybevett erőknek oda visszaáramlásáról, ahonnan azokat elvonta. A közszállítások, közmunkák révén remény volna arra, hogy lábrakapjon ismét a kis- és középkereskedelem, meg ipar. Ehhez persze a munkák és szállítások odaítélésénél is bizonyos nagyobb távlatokat áttekintő politika kellene. Egyelőre ugyan vajmi kevés ez a közszállítás, de végül mégis oda kell fejlődni a dolgoknak, hogy jelentős, átmenetileg a legjelentékenyebb szerepet játszák közgazdasági életünkben. Ezzel az önmagától adódó orvoslási móddal szemben most egy egészen más rendszer kialakulása van küszöbön. Egy olyan rendszeré, amely nem meggátolni, hanem gyorsítani és eredményeiben tökéletesíteni hivatott a polgári exisztenciák pusztulását, az elproletarizálódást és a nagytőke omnipotenciájának intézményesítését az állami gazdálkodásban is. Az ideát a takarékossági bizottság adta és annak létjogosultságát az államháztartásban ennek révén állítólag elérhető megtakarításokkal akarja igazolni. Ennek a bizottságnak az egyik tagja azzal a tervvel állott elő, hogy meg kell csinálni az állami anyagbeszerzési központot. Ennek az intézménynek célja az volna, hogy minden állami hivatalt és intézetet az összes dologi szükségletekkel központilag lásson el. A központ állapítsa meg, hogy minden cikkből mi a szétszórt hivatalok és intézmények igénye, állapítsa meg azt az egységes típust, amelyet ezek a hivatalok és intézmények mindnyájan egyaránt kötelesek elfogadni és ebből azután egy tételben rendelje meg az egész ország szükségletének megfelelő quantumot. A szétosztást ez a központ oly módon végezné, hogy az igénylők utalványt kapnának, melyeknek ellenében a szállító cégeknél vehetnék át időről-időre szükségletüknek megfelelő mérvben az anyagokat. Mit jelentsen ez a gyakorlatban ? A helyzet illusztrálására „Az Ember Tragédiájáénak legpeszszimisztikusabb képében találunk hasonlatot: az eszkimó jelenetben, amikor ez az életéért oly kemény küzdelmet vívni kénytelen creatura azon panaszkodik, hogy kevés a fóka és sok a vadász. Nos, a kis- és középipar, kereskedelem, eszkimói számára ezzel megoldódna ez az örök emberi probléma, mert a vadászterületből egyszers mindenkorra teljesen ki volnának rekesztve. Az állami hatalom minden eszközével monopolisztikus jog biztosíttatnék arra a nagybankok érdekkörébe tartozó nagy iparnak. És az eszkimók? Ezeknek szép szavak és kenetes vigasztalás, pusztulásuk felett sírt krokodilos könnyek jutnának. Talán egy babérkoszorút is tenne sírjukra a kormány, melyet a diszkertészek, vagy virágkereskedők trustjének centrálüzeme szállítana és megadná nekik a mártír címet és jelleget. Vagy még ezzel sem volnátok kielégítve? Akkor rajta! Védekezzünk, hátha most az egyszer torkunkon a késsel, mégis csak egyek tudunk lenni mi, keresztény magyarok és kifeszítjük azt a koporsó fedelet, amit ép most akarnak a fejünk felett beszögezni. Rapcsák Árpád Fokozódik a fejetlenség a főispáni helyzetjelentések miatt — A Somogyi Újság tudósítójától — Budapest, december 9. A politikai élet középpontjában még mindig a kormány jobbra kanyarodásának ügye áll. A baloldalnak tulajdonképen nem ez fáj, hanem, hogy e tény a fajvédelem által hangoztatott eszmék diadalát jelenti. A kapkodásuk még most is oly nagy, hogy még mindig nem tudják, mihez kezdjenek. Egyrészről a demokratikus blokk feltámasztásának szükségességét hangoztatják, másrészről pedig olyan alapot szeretnének találni, amely egy erősebb „szabadelvű“ párt alapját képezné, de ezek a kísérletek teljesen sikertelenek és reménytelenek, így tehát kifelé egyelőre inkább arra szorítkoznak, hogy megcáfolják az üggyel kapcsolatban nyilvánosságra jutott nekik kellemetlen híreket. Az egyik „liberális“ orgánum a belügyminiszter „nyilatkozatával“ kísérletezik. E nyilatkozat szerint a belügyminiszter azonban csak annyit mond, hogy „főispáni helyzetjelentések nincsenek.“ Ennél többet nem is mer adni az illető orgánum a miniszter szájába. Az újságolvasó közönség ezt a „nyilatkozatot“ kellő értékére szállítja le, hiszen nem lehet olyan kormányt elképzelni, amely bevallaná, hogy ilyen jelentések alapján irányítja politikáját. A politikai értékű közönség előtt ezzel szemben nyílt titok, hogy minden kormány megteszi ezt, exponensei útján szóbeli és írásbeli jelentések alapján, permanensen tájékoztatja magát a folyton alakuló helyzetről. is vármegyei tisztviselői státusrendezésem váltotta be a hozzá fűzött reményket A közigazgatási bizottság ülése — A vármegye útépítési programmja — Az adóbehajtás és a jegyzők Somogyvármaegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését. Sárközy György főispán megnyitója után áttértek az alispáni jelentés tárgyalására. A jelentés megemlékezett a kormányzó névnapján rendezett ünnepségekről és Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök Kaposvárott tartott lelkigyakorlatairól, a múzeum ügyében a kultuszminiszternél járt küldöttségről, majd részletesen beszámolt az alispánnak és Nádasdy műszaki tanácsosnak, az államépítészeti hivatal vezetőjének szabolcsmegyei útjáról. A megyében 150 kilométeres utat tettek meg összesen és a tapasztalatok alapján megállapították, a vármegye útépítési pro- grammja is hasonló eredményeket mutathat majd fel a megvalósítás esetén. Eljártak a kereskedelemügyi minisztériumban is visszafelé jövet, ahol a megye útépítési programmja a legteljesebb helyesléssel találkozott. A lépések megtétették, hogy az útépítést minél előbb megkezdhessék. A vármegyei tisztviselők státus- és fizetésrendezése nem váltotta be a hozzája fűzött reményeket, sőt bizonyos tekintetben visszaesést mutat. Megemlékezett a jelentés az egyke elleni gyűlésről, valamint a Dráva és Mura áradásáról. Az államépítészeti hivatal vezetőjének jelentése szerint a Boglár— Fonyód útszakasz földmunkálatai csaknem befejeződtek, befejeződött a Szenna—zselickisfaludi útszakasz építése, míg a Barcs—Darány útszakasz építésének megkezdését a hideg idő hátráltatja. A kavicsszállítás csak vasúton folyik, mert a Balaton befagyása miatt a vízi szállítás szünetel. Négy Ferenc pénzügyigazgató jelentése szerint állami adóban befolyt 15 milliárd 162 millió papír korona, a hátralék 43 79 százalék, kincstári házhaszonrészedésben 78.121 aranykorona, hátralék 32 százalék, forgalmi adó: készpénzben 1133 millió, bélyegjegyekben 2450 millió, illetékekben