Somogyi Ujsag, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

1929. r 1 SOMOlfflUM­.J .rivpj'lJ'IMITT­ Wi fcWgTT­eUV&JGCTtMBIAI BANflN I IOZI agy Sziszter-Est a nszinházakban ! APOLLOZGÓSZINHáZ­ban az élőév 9 órakor kezdődik évbe nyúlik 4$ előadás! Az éj legjobb vígjátéka eőadásban k egér. Vigjátékvonásban. Főszerepben Jeny­i legszebb filmsztár. Mindepp jegg­yel nyerhet alacot A Tik család cmetéje zk 8 felvonásban. Minielépőjeggyel nyerhet jazettát. VAlI úT MOZGÓ-ban az éli az ó­ év 9 órájában kezdőd azuj évben végződik. 4 iskacagás! Az éjlejobb 4 vígjátéka e­lőadásban. Szokn­agy nadrág Vigjétékelv­ásban. Főszerepben idy Christians, Mint belőj­eggyel nyerhet ]&avt. Kisaszig fizetek. Bbszt felvonásban Mind ideőjeggyel nyerhet kratzot. — Sífl­éget mindenkor hely­beli ipoén és kereskedőnél szerezze e. ___ mindez is szaküzletben iható! „BUCIÉN1 „EXBB1 „L0GF1“ „GRU­P“ kerék­pár Száz év alatt másodízben rendezik a Kaposcsatornát Kaposvár, december 31. Múltkoriban Tolnam­egyében Úr­tam, és a Kapos mellett kis csopor­tokat láttam, akik mérnöki­ műsze­rek és kitűző póznák között sürög­­tek-forogtak. Valóra vált tehát min­den kaposmenti birtokos leghőbb vágya, megkezdik a mederszabályo­zó munkát. A kitűző mérnökökkel beszélgetve megtudtam, hogy a vál­lalkozók még­ átéli időben hozzá­kezdenek a nagy munkához, amit nagy kotrógépekkel fognak elvégez­ni, a gépi munka mellett bőven al­kalma nyílik azonban a kaposmenti szegény lakosságnak is hosszú ideig tartó állandó munkára. A szabályozás és medertisztítás megvalósításában a Kaposvizi Tár­sulat hosszú éveken át önfeláldozó módon tett eleget kötelességének. Havass Béla hercegi gazdasági fel­ügyelő, a jelenlegi társulati elnök, Sárközy Imre nagybajomi földbirto­kos, a társulat igazgató-főmérnöke, továbbá Dőry Hugó felsőházi tag, Dvorzsák Rezső hercegi műszaki felügyelő, dr. Nyárády István tár­sulati ügyészi, Éry Márton ország­gyűlési képviselő, Fleischhacker Gyula műszaki tanácsos, Kaposvár város képviseletében, továbbá az ál­lamvasutak képviselői minden befo­lyásukat érvényesítették. A székesfe­hérvári kultúrmérnöki hivatal mél­tányolta a társulat kívánságait, s a hivatal vezetője, Csermák Károly műszaki tanácsos,, miniszteri meg­bízott és helyettese Vágó Viktor műszaki tanácsos ez ügyben a föld­­művelésügyi minisztériumnál eljár­ván, az ottlevő kiváló vízépíté­si vezéreknél, Nagy Sándor és Káro­lyi Sándor miniszteri tanácsosoknál, s legfelsőbb helyen Mayer János mi­niszternél nagy megértésre találtak. A miniszter azután előteremtette a szükséges pénzösszeget, s a munka megindulhatott. A munkát részben a Kaposvári Építőipari Részvénytár­saság fogja végezni. A Kaposmeder szabályozására már a X­X-ik század első negyedé­ben gondoltak, a Kaposvizi Társulat ebben az időben alakult és az 1020. évben ünnepelte 100 éves fennállá­sát. A társulat fennállása óta a most megkezdett munkával másodízben rendezi gyökeresen a Kapos kiön­tésre hajlamos, szeszélyes folyását. Gazdaközönségünk érdekelt ré­sze rövid időn­­belül látni fogja, hogy a Kaposvizi Társulatnak l­e­fizetett hozzájárulásokat a gyakori árvizektől eddig megtámadott terü­letek nagyobb termőképessége bő­ven kárpótolni fogja. .. Budapesti levél egy kaposvári újságírótól, melyben utcát kér elne­­vezni nagyatádi Szabó Istvánról Budapest, december 31. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Kedves Barátom! A »Somogyi Újság« politikai irá­nyától világnézleti különbségek vá­lasztanak el; mindazonáltal készség­gel írok cikket l. lapod ünnepi szá­mába, mert hiszen a »Somogyi Új­ság« jogutóda a »Somogyi Hírlap«­­nak, én pedig ennél a lapnál és épen a Te szobádban kezdtem meg a rögös, de szép újságírói pálya első betűvetéseit Világnézleti különbségek válasz­tanak el a Te lapod politikai irányá­tól és én mégis tisztelettel meghaj­tom az elismerés zászlaját a »Somo­gyi Újság« előtt, mert várospoliti­kájában teljesen a »Somogyi Hír­lap« nyomdokain halad: egyedül és kizárólag az egész város érdekeit tartva szem előtt, szolgálja a közt. Ma már könnyebb dolog napila­pot csinálni Kaposváron, mert lük­tető, eleven városi élet folyik a Ka­­los-folyó mindkét partján. Valami­kor azonban — az én időmb­en — n­ehezebben ment ez, mert a napok szürke egyformaságban teltek el és bizony verejtékező munkával tudtuk csak a városnak — akkor is már szép számban levő napilap olvasóit hír­anyaggal kiszolgálni. Bocsásson meg nekem, az én szürke kis városomból lüktető co­­m­agyországi metropolist elővará­zsoló dr. Vétek György polgármes­ter úr — mindnyájunknak kedves »Vétek Gyurkája« — ha itt és most­­ folytatom azt, am­it Kaposváron ti­­­­zenkét esztendővel ezelőtt abbahagy­tam: a város képviselőtestületének szabályaival nem törődve és azt ma­gamra nézve kötelezőnek nem tart­va (könnyen megtehetem, mert so­hasem voltam városi képviselő) in­dítványt terjesztek elő! Nem akarok politizálni és kérve­­kérem ezúton is úgy az én kedves­­farosom közönségét, mint az arra illetékes urakat, ne is keressenek­­tiszteletteljes indítványomban poli­tikát. Magasabb elgondolásból, sze­retett városom iránti megbecsülés­ből kérem a város illusztris urait, kereszteljék el a Teleki­ utcát várme­gyénk nagy szülöttjének, városunk a­egmentőjének és­­Csonkahazánk egyik újraépítőjének nevéről, nagy­atádi Szabó István utcának! Kedves Barátom! Hogy ki volt nagyatádi Szabó István, azt a maga izében és nagyságában — a régi magyar szokás szerint — csak az­­utókor fogja kellően méltatni. De azt, hogy e szép fejlődésnek indult várost ennek a nagy férfiúnak vég­telen bölcsessége és államférfiul hig­gadtsága mentette meg egy rettene­tes katasztrófától, az­ egész város igazolhatja. Méltóztassék csak viszi fezapillantani 1919. évi március hó 9-ére! Vicinálisok és szekerek végnélküli skapsága ontotta Kaposvárra e na­pon a kisgazdák tömegeit. Tizenöt­ezer kisbirtokos sorakozott fel a ve­zér hivő szavára és indult el a Te­leki-utcán keresztül, majd a Fő-ut­cába bekanyarodva, hogy a Honvéd h­ítérre vonuljon fel, meghallgatni a vezért. Majdnem ugyanannyi tömeg farkasszemmel nézve várta a kisgaz­­dák hadoszlopait. Amikor a nemzeti zászlók alatt kettős sorban felvonuló kisgazdák menetelő oszlopának éle a Megyeháza idé ért — amelynek sok tradicióját élt ormain vörösi Zászlót lengetett a szellő és amelynek h­osz­­szu erkélyén vörös katonák — ide­gen arcok — vigyorogtak a gond­­­terhes arcú kisgazdákra, hallatlan idegesség rázta meg Szabó István haderejét. Nem­ tudni ki kezdte, hogyan történt, de tény: ezer és ezer torok ordította el: Le a vörös rongyokkal! Tisztítsuk meg a megyeházat! Tudja mindenki, hogy úgy az állo­máson, mint a városba betorkoló országutakon felfegyverkezett vörös katonák fogadták a kisebb csopor­tokban érkező kisgazdákat és még a sétabotokat is elszedték. De tud­valevő volt az is, hogy a megyeháza tömve volt felszerelt vörös katonák­kal. Szilárd a hitem, hogy — ha akkor, abban a pillanatban kiadott jelszó — amelyet a Teleki-utcából előkígyózó tömeg viszhangja már or­­kánszerűleg hozott felénk — valóra válik, úgy a minden fegyvernélküli kisgazdák tömege tengerként söpri el és morzsolja szét a vörös csapa­tokat. Nagyatádi Szabó István, — aki a menet élén haladt — lekapta fejé­ről kalapját és egyszerű, áhitatos templomi hangon énekelni kezdte a Himnuszt! Keresztes Gyula kapós­­mérői ref. lelkész, Tankovits János, Neubauer Ferenc jelenleg országgyű­lési képviselők, Sámik József felső­házi tag. Valamint csekélységeim mentünk közvetlenül utána. Azonnal követtük példáját. A pillanattal előbb még a felbőszült tömeg csende­sen tovább menetelt a Himnusz ak­kordjai mellett. Ha soha semmi más cselekedete nem lett volna nagyatádi Szabó Ist­vánnak, már ezen egyetlen és a vá­rost egy örök nevezetességű és iszonytató vé­rosi­tástól­ megmentő­ cselekedetével kiérdemelte­­Kaposvár­ háláját! Ezúton kérem, hiszem és remé­lem a város érdemes képviselőtestü­letétől, hogy ez a hála nem is fog elmaradni! (Ne méltóztassanak ezt a tiszteletteljes indítványomat oly- A­U­T­Ó K_ Kékpár Varrógép Véchenyi*tér 10. Löbl Árpád és Társa Motorkerékpár vidor villanyszerelés -villanyszerelési és mechanikai vállalatnál palota részletre is legolcsóbban R 4 D I 6

Next