Somogyi Ujsag, 1930. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
4 SOM Hill UMCi A rendkívüli városi közgyűlés megszavazta a 100.000 pengős ínség munka kölcsönt Kaposvár, december 31. Kaposvár város képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor tartotta rendkívüli közgyűlését. A közgyűlést dr. Vétek György polgármester nyitotta meg, majd dr. Lehoczky Brúnó főjegyző terjesztette elő a város legtöbb adót fizetőinek 1930. évre szóló névjegyzékét. E szerint virilis jogon a város a következő 38 polgára a tagjai képviselőtestületnek: Vidor Ferenc, Brenner Adolf, özv. Kemény Albertné, herceg Esterházy Pál, (megbízott Csatai Gyula erdőmérnök), dr. Simon István, Bereczk Sándor, dr. Zánkay Jenő, Horváth Andor, Barithia Dezső, dr. Matolcsy Sándor, Kladnigg Alajos, Bien Dávid, Hermann Manó, Lengyel József, Ring Pál, Lázár Dezső, Léner Jánosné, dr. Berger Samu, Darnay Kajetán,Kleischmann Miksa, özv. Laspczig Antalné, özv. Frászt Jánosné, Hirschfeld Jakab, dr. Magyar Jenő,dr. Hoss József, özv. Lang Kanderné, dr. Hegyi Árpád, Abaffy A. Zoltán, Rózsa János, Kövesdy Imre, Lengyel Pál, Sohr Pál, Kacskovics Lajos, Fürst József, Geiszler István, Hirs Ödön, Königsberg Viktor, dr. Cságoly Sándor. Póttagok: özv. Krátkovits Józsefné, Balázs Árminné, Frank Izsó, Jelinek Miksa, Zucker Ármin, Fürst Ármin, özv. Kiss Henrikné, özv. Heidekker Károlyné. A névjegyzék elfogadása után következett a tárgysorozat második pontja, a 100.000 pengős inségmunka kölcsön felvétele. Izsák Lajos pénzügyi tanácsnok preferálta a nagy fontosságú ügyet. Minthogy a kormánytól nem kaphat a város erre a célra pénzt, magának kell a kezébe venni az elintézését. A polgármester javaslata: a képviselőtestület mondja ki azonnali hatállyal, a 100 ezer ernyő kölcsön elvételét, helybeli, vagy vidéki pénzintézetekből, a visszafizetést az 1931. évi költségelőirányzatba , illessze be és olyan munkákat végeztessen a pénzből, melyeknél a legnagyobb rész a munkabérek fizetésére megy. Dr. Császik István az első hozzászóló. A legnagyobb örömmel üdvözli a javaslatot, mely munkát ad,, nem segélyt. Kéri, sürgősen hajtsák végre a munkások és alváros javára. Kladniggi Alajos szerint olyan ponthoz értünk, ahol beszélni márnem lehet, csak cselekedni. Haa polgármester két kézzel akar munkát adni, a képviselőtestületnek kötelessége két kézzel támogatni. Azt kéri, hogy a munka kiosztásánál azok a szerény munkások is kapjanak, akik nem deputációztak. Dr. Herczog Manó hosszabb lejáratú kölcsön felvételét szeretné jobban és szeretné tudni, mire fordítják a pénzt. Fonai Vilmos a legszegényebb, legjobban rászoruló munkásokat kívánja a munkából részesíteni. A felszólalásokra a polgármester adja meg a választ. Ismerteti a városok akcióját a kormánynál. Részletes programmot jelenleg nem tud adni, de az összeget utak javítására és földmunkára fordítják. Vannak a városnak részei, mit a Tallián-, Béla király, Kölcsey-, Szent Imre-, Esterházy-utcák, a Donner több utcája, ahova kocsival bejárni nem lehet. Elsősorban ezeket hozzák rendbe, azután jön a Szokola-berek feltöltése. Ezeknél a munkáknál a pénz 60—70 százaléka megy a munkabérre és ez most a fontos. A szétosztásnál nem a szakszervezetre lesz tekintettel, hanem a rászorultság a családtagok száma lesz elsősorban figyelembevéve. Ha másként nem megy, hetenkint váltja a turnusokat. A polgármester után Sipos Gáspár szólt még hozzá és kérte, hogy a gyárak is alkalmazzák télen munkásaikat, majd névszerinti szavazással elfogadták a javaslatot. A közgyűlés a polgármester boldog új esztendőt kívánásával és a polgármester éltetésével fél 11 órakor ért véget. 1930 január 1 UJEVRE UJEVRE ................... PHILIPS HÁLÓZATI KÉSZ SZÚRÓKSTB. 6-120 É RÁDIÓKERESKEDŐJÉNÉL BESZEREZHETŐK A kvarclámpáról A fizika régen kiderítette, hogy napsugár fénye különböző sajátságú sugarakból tevődik össze. Ezeknek négy részét ultraviolett sugaraknak nevezték el, mert a szivárványszinre bontott napsugárnak azon a részén vannak, ahol az ibolyaszínű sugarakon túl már nem látunk fényt. E sugarak tehát nem láthatók, fény- hatást nem gyakorolnak. Annál erősebb azonban egyéb hatásuk, főlegaz, amelyet az emberi élő szervezetre gyakorolnak. Az orvostudomány rájött, hogy ezek a láthatatlan, ibolyántúli sugarak milyen csodálatos ingert gyakorolnak minden fiatal szervezetre, mennyire serkentőleg hatnak a növekedésre, milyen vértisztító, csiraölő és egyéb hasznos tulajdonságaik vannak. Azt látták a kísérletek során, hogy ezek a sugarak fokozott mértékben mutatják a természetesnapfénynek mindazokat az áldásos, kedvező hatásait, amelyek a szabadban élő, a napon sokat tartózkodó embereken látunk. Így merült fel az a gondolat, hogy ezeket a sugarakat mesterségesen is elő kellene állítani, hiszen nincs mindig napfény, nem lehet mindig a természetes napsugarat igénybe venni, amikor arra szükség volna, bizonyos beteges állapotok megszüntetése érdekében. Hosszas próbálkozások után végre megalkották a kék fénylámpát, az ú. n. kvarclámpát, ami onnan vette anevét, hogy igen dús kvarctartalmú üvegtartályban helyezték el benne a fényforrást, a higanyt. A higany igőzei képezik a lámpában azt az izzó levegőt, ami a kék fényt magából kibocsájtja és ami hasonlatosana szén-ivlámpához, tulajdonképpen elektromos fény, de igen gazdag violett és ultraviolett fénysugarakban. Ez a mesterséges napfény perszenem pótolja mindazt, amit a természetes napfény jelent a szervezetnek, hiszen a higanylámpa meggyújtásával még nem tudjuk a nyárnak összes olyan tényezőit elővarázsolni, amelyek az egészségre hasznosak és jótékony hatásúak! Mégis nagyjelentőségű ez a felfedezés, mert a napsugárnak nagyon fontos, élettani rész hatásait tudjuk vele biztosítani akkor, amidőn egyáltalán nem áll természetes napfény rendelkezésre. Másik igen lényeges tulajdonsága az, hogy adagolni tudjuk ezt a fényt, mérni tudjuk és a megfelelő erősz égben, a megfelelő időtartamban tudjuk alkalmazni. Ezáltal elkerüljük a természetes napfény korlátlan élvezetével sokszor együttjáró kellemetlen és nem ritkán az egészségre egyenesen ártalmas mellékhatásokat, mint pl. a kisebb- nagyobb rosszulléteket, a napszúrást, a túlzott lesülést felégéseket stb. Mert bár afrarlámpa a napfény kellemes élettani hatásait sikeresen tudja is utánozni, a kellemetlen mellékhatások teljesen kirekeszthetők nála, ha szakszerű felügyelet és megfelelő adagolás mellett használják, így pl. a kvarclámpa alatt is le lehet bámulni éppúgy, mint a napon, de viszont jóformán kizárt dolog az erőszakos lesülés, leégés. Napszúráshoz hasonló jelentségek nem fordulnak elő, mert hőhatása ennek a fénysugárnak nincsen. Éppen ezért a kvarclámpát sok tekintetben veszélytelennek tartjuk, mint a természetes napsugarat. Sok esetben pl. napkurázás nyugvó állapotban lévő, de vérköpésre hajlamos tüdőcsúcshurutosoknál életveszélyes vérzéseket okozott. Ez a kvarclámpánál, ha megfelelő távolságban, kis kezdő adagokkal.,, óvatosan emelkedő időtartamig veszszük igénybe, kizárt dolog, de emellett igen jó hatásait hamar érezni fogjuk. Bizonyos óvatosság, főként a szem védelmében nagyon fontos, mert az erős kéksugarak, a finom szemideghártyára káros hatást gyakorolhatnak. Ha már most arra a kérdésre akarnánk felelni, hogy mikor kell a kvarclámpát igénybe vennünk, gyógyítási célból, leghelyesebben tesszük, ha csak annyit mondunk, hogy mindig, mikor az orvos jónak látja. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy gyenge, étvágytalan, nem anyatejen elnőtt kisgyermekeknél, kiknek a csontfejlődése hiányos, kik általánosságban gyengék, sáppadtak, könnyen izzadnak, néha csodás hatása van ennek a gyógymódnak. Vérszegény, iskolabeteg, nagyobb gyermekek számos olyan tünete elmúlik a kvarzlámpa alatt, ami gyógyszerrel bajosan befolyásolható. Végül azt is megemlíthetjük, hogy újabban az idült fagyások, régi, zsugorodott hegek és számos egyéb bőrbaj kezelésében is szép eredményeket adott a kvarzlámpakezelés. A mottó mégis mindig fíz legyen, hogy először kérdezzük meg az orvost, mielőtt a mesterséges napfényt igénybe vesszük! Aki ischiás, vagy reumában szenved. Biztos gyógyulást talál, ha iszappakolást használ az Erzsébet Gyógyfürdőben Kaposvárott.