Somogyi Ujsag, 1932. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
2 — A külvárosok, valamint a külvárosi utcák rendezésére a közeljövőben nem kerülhet sor, még abban az esetben sem, ha megfelelő pénz állna rendelkezésre. Nem pesohasem fog belenyugodni abba, hogy én hagytam el őt. Ő akarta ezt megtenni velem, de megelőztem. És most fáj tieid... Kibékültek. Fred újra boldog volt, bár néha belesajgott egy égető gondolat agyvelejébe... * Szilveszter napja volt. Fred az egyik virágüzletben járt és hatalmas kosarat rendelt meg pompázó virágokból... Egy kis névjegyet is dugott a levelek közé és leadta a címet, hogy hova küldjék. Aztán hazament. Öltözködni kezdett és hosszan nézte kipirult arcát a nagy tükörben. Boldog volt és alig várta, hogy találkozhasson az asszonnyal, hiszen négy nap óta nem látta, mert New Yorkban járt regénye kiadásának szerződését megkötni. Alig várta a találkozást. Izgatottan kötötte meg szénfekete nyakkendőjét a habfehér gallér fölé, majd fésülködött ismét... Kopogtak. A virágüzlet szolgája állt az ajtóban. Mellette a gyönyörű, felékesített virágkosár. Egy levelet nyújtott át. — A nagyságos asszony ma reggel Európába utazott. Fred víziónak képzelte az lege. A jövő kilátásokra vonatkozóan a következőket mondotta a polgármester: — Mint említettem, az elmúlt Ez esztendőben jóformán csak a város alkotott, most ezt a szerepet át kell venni a magántőkének. Olyan meszer. De a szolga közelebb lépett. — Ezt a levelet Mr Rollernek hagyta hátra. Amíg Fred felocsúdott, a szolga letette a hatalmas virágkosarat. A levélben csak ennyi állt: — »Soha nem felejtem el az én kedves élő játékszeremet«. Semmi aláírás. Fred jól ismerte az asszony írását — ő írta... — suttogta. * Újév reggele volt. Fred Roller ajtaján hiába zörgettek. A szobából senki nem felelt. A barátja kereste a fiatal írót.Gyanúsnak tűnt fel neki, hogy Fred nem jelentkezik. Átvillant agyán a gondolat, hogy az asszony elutazott. Bekémlelta külyöslyukon. A kulcs a zárban volt. Mindent tudott Fredről és az aszszonyról,és félve gondolt latma, hogy... Széles, erős vázával az ajtónak feszítette magát és az ajtó hangos reccselnéssel zuhant be... A szobából vad illatfelhő omlott ki. Mindenütt virág volt. A szoba padlózatán hervadó virágok közt szétroncsolt aggyal feküdt Fred Roller. Mellette kéken csillogott a revolver és egy kis levél, rajta néhány megfeketedett vérfolt. Az ő vére... SOMOGYI UMG 1932 január 1 BOLDOG ÚJÉV TUNGSRAM BÁPIUM C S Ő problémák, amiket szeretnénk minél előbb megoldva látni. Hogy sorsukról valami közelebbit megtudjunk, felkerestük dr Vétek György polgármestert és kérdést intéztünk hozzá, mit vár a város az új esztendőtől. Elsősorban beruházások, azután a pótadó, végezetül pedig valami biztatást is szerettünk volna hallani. Uj beruházásról egyelőre szó sem lehet A polgármester a következőket mondotta: — Semmiféle új beruázásról nem lehet szó a mai viszonyok között. Nem állhatunk elő új tervekkel sem, mert a régi jobb időkben kidolgozott programaiból is maradt még vissza, amiket akkor megcsinálni nem lehetett. Ilyen elsősorban a Vágóhíd, azután a felsőkereskedelmi iskola és ide számítom a rokkanttelepi elemi iskolát is. Továbbiakra gondolni sem lehet. Minden törekvésünk az, hogy a pótadót a lehető legkisebb mértékben állapítsuk meg és ezáltal az amúgy is már súlyos terheket viselő adófizető polgárság villára újabb terhet ne rakjunk. A külvárosok rendezése ig azért, mert legfőbb célom, hogy minden felesleges pénzzel a már meglevő és súlyos kamatterhet jelentő függő és hosszúlejáratú kölcsönöket törlesszem, kifizessem. Tíz év alatt olyan sokat fejlődött ez a város, hogy az elkövetkezendő tíz esztendőnek is viselni kell a következményeket, ami a jelenleg fennálló adósságok törlesztésében nyilvánul meg. A Somogy megyei Takarék ügye Beszélt a polgármester ezután a súlyos viszonyokról,amit minden egyes polgára ennek a városnak érez, amihez még itt Kaposvárott az is hozzájött, hogy a vármegye legrégibb pénzintézete, a Somogymegyei Takarékpénzár megrendül és beszüntette kifizetéseit, ami még jobban csökkentette az adófizetők teljesítő képességét. Hangsúlyozta a polgármester: erős a hite, hogy a nehézségeket legyőzve a Somogymegyei Takarék is talpra áll és ezzel sokezer betétest, adóst mentenek meg. A jövő: a magántőke megmozdulása dólatokat kell keresni, ami ezt a tőkét vállalkozási kedvre bírja, hogy építsen, alkosson és ezáltal munkaalkalmakat teremtsen. A jelenségekből ítélve különben a viszonyok javulása várható. A bizalom kezd visszatérni, a hit erősödik és remélem, hogy az új esztendő javulást hoz szűkebb hazánknak, de nemzetünknek is. 3 kérdésre ad választ 7 kaposvári hölgy 21 felelettel Kaposvár, 1931. december 31 Varietas delectat. Eddig a férfiak nyilatkoztak. Sokat égs nagyokat. Apró eseményekből is hatalmas problémákat gyúrtak. Kérdések felett vitáztak. Élet és halál urai voltak. Ítéltek és felmentettek. Róla is sokszor esett szó. Sőt — Róla beszéltek. A nélkül, hogy meghallgatták volna. Őt — a Nőt! Nos, most kárpótoljuk egy egész évi hallgatásért a szép nemet és az év utolsó napján megkérjük: nyilatkozzék! Szóljon a szíve szerint és mondja el véleményét az alábbi három kérdésről, mely bizonyára érdekel minden hölgyet. Mi több! Vagy kevesebb? — A férfiakat is! A három kérdés: I. Szükségesnek tartja-e a női szépségversenyt? II. Mi a véleménye a nőknek a kenyérkereseti pályákról való kiszorítására irányuló akcióról? III. Mit vár az új évtől? A hölgyeket különböző foglalkozási ágak szerint szólaltattuk meg. íme a feleletek: A diákleány (Herczeg-könyvet olvas és nagyon izgatott, mert még nem adott interjút.) 1. — Csak akkor tudnék véleményt mondani, ha megválasztanának. 2. — Ellenzem. A nőnek is joga van kenyeret keresni, ha a férfiak nem nősülnek. 3. — A matrózruha eltörlését! A gépírónő (Állásához híven — gépel. Komoly. Mint a — regényben.) 1. — Nem hogy nem tartom szükségesnek, sőt egyenesen károsnak, mert nagyban hozzájárul a hiúság és a nagyravágyás növeléséhez, holott a mai nehéz helyzetben inkább szárminél nagyobb szerénységnek kellene propagandát csinálni. Különben is szerintem a nőknek igazi bájt a lelki szépségés finomság ad. 2. — Ennek a törekvésnek éppen az állásnélküli férfak nagy számára való tekintettel megvan a létjogosultsága, de nem minden esetben, mert a kenyérkereső nők legnagyobb százalékát az anyagi kényszer vitte ki a kenyérért való küzdelembe. Ellenben igen létszélem, hogyha olyan nők foglalnak el állásokat, akik erre nem volnának ráutalva. 3. — Erre a kérdésre nagyon nehéz felelni, mert eddig ismindig jobbat vártunk és csak rosszabb jött. Minthogy jót remélni sokkal kellemesebb, remélem, hogy nem lesz újabb fizetés-leszállítás, az állás nélküli férfiak partiképes fiatalemberekké válnak és és ezzel a fenti probléma is önként megoldódik. A házikisasszony Kézimunkázott. Egy új gobelinképen dolgozik. — Szerény — mint a foglalkozása is mutatja.) 1. — Nem! 2. — Nem vagyok érdekelt fél. 3. — Sok minden jót. A munkásleány (Tüneményes gyorsasággal hajtogatja a nyomdaszagú újságokat, hogy a kiváncsi újságolvasóm előbb lapjához jusson.) 1. Felesleges. 2. — Dolgozni mindenkinek szabad. 3. — Egy pár új cipőt, de úgy se hozza meg. A patikuskisasszony (Kicsit ideges, amikor a túra mellől elhívjuk a telefonhoz. Nagyon komoly.) 1. — Egyáltalában nem. Mert nem azok nyerik el a díjat, akik megérdemlik. 2. — éveivel én is kenyérkereső pályán vagyok, elitélem ezt az akciót.! 3. — Jobb gazdasági viszonyokat. És még egyet! Elhelyezkedést a fiataloknak! A sporthölgy (Autószaklapot olvas, majd a házi tornafelszerelésén kondicatrénnyel vesz, miközben a nylakozk.) 1. — A nő nem versenyparipa, nem autó, melyet concours d’ele- Jerenyasszonyi !£elengyék szőnyeg, vászon, divatáruk legolcsóbban öeszerezhetop £ oldstein &Wellmann új nagyáruházában Korona-utca 2. (Korona-szálló épület)