Somogyi Ujsag, 1935. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-01 / 1. szám
1935 január 1 SOMOGYI IBS ffi Kaposvár legújabb kulturális intézménye a m. kir. téli gazdasági szakiskola elkészült A teljesen modern szakiskolában jövőre megkezdik a rendszeres tanítást A cser városi kislakások helyén ma már egy modern kultúrintézmény áll. Mint ismeretes, a földművelésügyi miniszter a somogyszetimrei gazdasági szakiskola jellegét megszűntette s azt m. kir. téli gazdasági szakiskola jelleggel 1935. évtől kezdődőjén Kaposvárra helyeze át A földművelésügyi miniszter 40e2kr pengő költséggel, laz erre a célra rendelkezésére bocsájtott csefi kislakásokat át,lakit tártja iskolává, amelyet a tavasszal parkírozni is fogna’’« Alkalmunk volt beszélgetést folytatni az iskolának megyeszerte ismert és szeretett igazgatójával, Fodor Jenő gazdasági szakiskolai főigazgatóval, aki munkatársunknak ezeket mondotta: — A téli gazdasági iskola célja, gazdák, gazdaifjakoktatása, akik az elemi iskolát elvégezték és a Saját földjükön való okszerű, a mai kor követelményeinek i megfelelő, jövedelmező gazdálkodást tekintik élethivatásuknak, még ha csekély földdel, törpebirtokkal is rendelkeznek. — A tanítás elméleti és gyakorlati. Az elméleti félév minden év november 3-án kezdődik és tart március közepéig, oly időszakban,amikor a gazdaságban a nagyfokú elfoglaltság megszűnt. A második félév a gyakorlati oktatás időszaka, amely március végétől október közepéig tart. Ez idő alatt minden tanuló a saját gazdaságában tartózkodik, ahol felkeresik őket az iskola gazdasági szaktanárai és adnak meg mindenkinek, a saját gazdasági viszonyainak megfelelően minden gyakorlati útbaigazítást. Mind az elméleti, mind a gyakorlati tanítás teljesen ingyenes. — Az iskola 2 osztályból áll: alsó és felső osztályból. Tanítanak: erkölcstant, magyar nyelvet és gazdasági levelezést, növénytermesztést, rét- és legelőművelést, gazdasági üzemtant, gazdasági számolást, gazdasági földrajzot, állattenyésztést, történelmet és alkotmánytant, kertészetet és szőlőművelést, méhészetet és selyemhernyótenyésztés, számtan, mértan ésföldmértan, természettudományi alapismeretek, ének, egészségtan, önképző gazdakör testnevelés, tűzrendészet, kosárfonás, bee ésseprőkészítés, háziipari famunkák. A felső évesek a második gyakorlati félév végén termelési versenykiállítást rendeznek, amikor végbizonyítványt nyernek és » aranykalászos gazdákká lakatjákőket« ." Az évi ellátási díj egész fizetőknek, bennlakással, koszttal, mindennel együtt 150 pengő — 15 pengő havonta. A vidékiek naponta az iskolától kapott arcképes igazolvánnyal úgyszólván ingyen bejárhatnak. (Az intézet központja a mezőgazdasági exportkereskedelemnek is. " — Vitán felül áll, hogy a gyilkos mezőgazdasági versenyben, ma a gazdasági szaktudás a legerősebb fegyver, önmagának és nemzetének ellensége az a gazda, aki nem végez gazdasági szakiskolát — fejezte be nyilatkozatát Fodor Jenő főigazgató. Az iskolába való beiratkozás szeptemberben kezdődik. Irta: Kovács Jenő József Utszéli epiarfák között kanyarodik a megyei út Tokaj-puszta mellett. Patinás birkfankor, gondozott halasiadvak, gyönyörű erdőben évszázados cser- és bükkfaoliások. Vadaskert az erdő közepén, őzikék, miuffanok és szarvasok paradicsoma Nagyot kanyarodva fordul be az útt Szerdahely községbe. Ez mát Zselicség. A község lakói letelepedett szegény zselléremberek s pjár hold adja a mindennapit egy-egy családnak. Azért rendes, tiszta iskolájuk, mint egy kastély emelkedik ki a falu közepén. Valamikor a falu mögötti szőlőhegyen már volt, ám ennek nyomai ma is megvannak. Haranglábat is építettek a domboldalon, előjeleként a beteljesült templomépülttésznek. Az út tovább kanyarodik jobbrablalra. A hetedik kilométernél befutunk Szenna községbe. Már az első házak oromfalai, tormásaik cifra faragásai jelzik, hogy évszázadok ősi tradícióiból sármazó magyar népművészeti Szépségekkel gazdagon díszített faluba érünk. Minden hanem ősi magyar diszitésű mortivumok. Itt látni még a fecskerakásos, zsuppos, füstölt kéményü szabad tűzhelyet, faragott oszloptornácos régi magyar házak utolsó példányait. Éppen ünnepnap van, a nép most jön ki a templomból. A férfiak mind fekete magyar ruhában. Csizma, vitézkötéses magyar nadrág, pörge kalap. Az öreg asszonyok, arég ázsiai múltra emlékeztető fehér gyás ruhában, a fejkeledő alatt fekete fejpánttal. Természetesen minden ruhadarab szerbnél-szebb hímzsésektel díszes. Kezükben imakönyv és hímzett kiskendőbe csavarva egy szál virág, rendszerint rozmaring. .. Az igazi, festői képzete menyecskék csoportja alkotja. Káprázatos az a színpompa, ami a ruházatukról leragyog. A színes virágokkal díszített fejkoronán széles virágdisszes szalagok lengenek, színes pruszlik, piros bőrdíszítésű, hímzéssel kiegészített női birkabőr ködmönök, kivarrott kötények és rokolyák. Fájdalom, hogy ez az értékes és Szent István koráig visszatekintő fajmagyar lakosság, mely a legrégibb magyar népviseleti emlékeket oly hűen megőrizte, lassanként nem tud Legújabb Báli ruhaanyagok Un Divatiázban 3 dz&m do&LétéoLtj TUNGSRAM DUPLASPIRÁLLÁMPÁVAL MÉG TÖBBET Tungsram duplaspirál égők kaphatók Herman mérnöknél. 3011 !az egykének gátat vetni lés egyre több és több lesz a begyöpösödött, kihalt házak száma, ami azt jelenti, hogy pusztul a magyar. .... Tovább gördül a kocsi meredek bevágáson a dombtetőre. Gyönyörű völgy terül elénk, benne három zselicségi község. Mint jó testvérek, húzódnak meg egymás mellett évszázadok óta a dombok és erdők között békében. Keletről Pete-erdő fenyőfái sötétlennek, nyugatról a ripnnai öreg bükkös, délről pedig a kardosfai erdőség zárja be a látképet. Szent László király idejében már szerep jutott a zselici községeknek, ugyanis e gyönyörű erdőkben makkoltatták a királyi udvar részére évente a beszolgáltatandó sertéseket. Tehát már Szent László idejében ismertek voltak a somogyi kanászok. Hiszen még apáink is emlékeznek arra, hogy a Balatontól a Dráváig egy erdőség volt Somogy és ezek az óriási kiterjedésű erdők igen alkalmasak voltak a sertéstenyésztésre. Különösen a dombos zselici erdőkben meghúzódó kis faluk lakosságának majdnem egyedüli foglalkozása a kanászság volt. Későbbi időben, ha kanászt emlegettek, azonnal Somogyra gondoltak. Itt lett fogalommá a somogyi kanász. Igaz, hogy ma már ezekben a még mindig elhagyott, világtól elzárt községekben csak elvétve lehet találni egy-egy öreg pásztort, csimbókba fonott hajjal, bocskorral, de azért lényegében a kanászöltözék alig változott. A hétszees bő gatya,a faagy vargányakalap, a kariskás ostor és a speciális somogyi kanászbalta, ma is megvan minden valamire való kanász nemzetségből származó kanásznál.• " i *j és most beszélgessünk kicsit, mondjuk a szilvásszentmártoni szőlőhegyen valaamelyik öreg diófa falait, ahonnan olyan istenien szép az erdőkorszorúzta zselicségi völgykaftan.Minden nemzet annyit ér”, amenynyit önmagából tud nyújtani. Ezért igaz hazafias örömmel kell tágad» mink minden oly gondolatot és cselekedetet, amely csonka országunk nemzeti kultúráját, vagy faji sajátságait akarja egy lépéssel előre vinni, illetve ápolni. Az ilyen nemes irányú magyar törekvések csak akkor válhatnak valóra, ha a társadalom és közélet széles látókörű vezetői állanak élére s abhlam a székemben emelkednek is. A magyar érzés őszinte megnyilatkozása volt a legutóbbi múzeumi választmány ülésen Stephaich Pál alispánnak azon óhaja, hogy vissza kellene állítani gyönyörű, festői magyar nemzetviseretünket, hogy legalább ünnepélyes alkalmakkor külső megjelenésünkben is tanúságot tennénk magyar mivoltunk mellett és rögtön azt is mondta, hogy meggyőződése, hogyha a vtenelső körök őszinte magyar szívvel akarják, akkor ennek semmi akadálya nem lehet Össze kell hordanunk minden kis kődarabot, mely a Genius, a magyar fajiság és kultúra oszlopainak megerősítésére szolgál. Legszebb újévi ajándék 3 pár selyemharisnya szép dobozban cukorkával egygyütt 6.60—7.50 és 9 P-ért kapható Özv. Fekete Lajosnénál Kaposvár, Fő utca 24 3066 Órát ezüst dísztárgyat újévre HIHETETLEN OLCSÓ ÁRON VÁSÁROLHAT Csajágig ÓRÁS, ÉKSZERÉSZ ÉS LÁTSZERÉSZ is Kaposvár, Korona«'