Somogyi Ujsag, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

mű, népes Híradó és ingyen mozijegy. Ma: Sportfipp-szelvény. Ára 12 fillér SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Kaposvár, Korona­ utca 7. Telefon 5. (2 melléká­ I.) ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 bóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, félévre 12 pengő, egész évre 24 pengő. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SZŐLLŐSY FERENC HIRDETÉSI ÁRAK: Hasáb mm-enként hird. ol­dalon 10, szövegrészben és hivatalos hirdetések 15 fillér. Apróhirdetés soronként 20 fillér, a leg­kisebb apróhird. 80 fill. Notic soronként 60 fillér. Kaposvár, 1938. május 1., vasárnap , XX. évfolyam a 97. szám A belső revízió „A nemzet nagy célok megvaló­sítása előtt áll , ezek érdekében minden erejét össze kell szednie és min­den képességét csatasorba kell állítania.“ Ezekkel a szavak­kal kezdte Darányi Kálmán mi­niszterelnök azt a nagy érdeklő­déssel várt beszédét, amelyet, a képviselőház egyesített bizottsá­gában a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának biztosításáról szóló törvényjavaslattal kapcso­latban elmondott. A szavak súlyát, történelmi je­lentőségét az egész nemzet érzi — mélységes felelősségtudattal — a kormány s maga a miniszter­­elnök. Bizonyára ez a felelősség­tudat indokolta, hogy beszéde nem csupán a bizottság napirend­jén lévő törvényjavaslattal foglal­kozott, hanem rámutatott ar­ra is, mit te­sz a kormány annak érde­kében, hogy a nemzeti erőket összefogja, s a képességeket csa­tasorba állítsa. Megállapította a miniszterelnök, hogy a kormány az evolúció útján kívánja vezetni a nemzetet, hogy na­­vi nemzeti céljaink eléréséhez szükségünk van belső revízióra is. Miben áll ez a belső revízió? A miniszterelnök megállapítása szerint három fronton kell ezt a revíziót végrehajtanunk. Az egyik: nemzeti öntudatunk foko­zása, hadseregünk tervszerű ki­­fejlesztése útján. A másik a szo­ciális helyzet megjavítása, amit telepítéssel és nagyszabású beru­házásokkal kívánunk biztosítani. A harmadik a társadalmi és gaz­dasági élet egyenslyának helyre­állítása, amiről az erről szóló törvényjavaslat — melyet a min­dennapi életben zsidój­avas­latnak neveznek — gondoskodik. Ennek a törvényjavaslatnak sorsa máris érdekes pályát futott be. Benyújtásakor általános ér­deklődés fogadta s­ úgy látszik, maga­­a zsidóság is belátja az in­tézkedések elkerülhetetlen voltát, látja az­ emberséges és lovagias szellemet, ami azokban megnyil­vánul s ha fájdalmasnak tartja is egyes rendelkezéseit, tudja, hogy nem lehet elzárkózni előlük. Utó­lag azonban egyre sűrűbben bon­takoztak ki az ellenvetések s a jogegyenlőség megcsorbítását em­legették, sőt akadtak olyan fele­lőtlen zsidó elemek is, akik boj­kottral izgattak. A miniszterelnök válasza — melyet utána az, igazságügymi­­niszter jogászfejtegetése is kielé­gített —, semmivé foszlatja szét a jogegyenlőség kérdésében felho­zott érveket. Megállapítja vitatha­tatlanul, hogy a javaslat rendel­kezése a zsidóságot sem politikai, sem polgári jogok gyakorlásában nem akadályozza. Egészen más­­ról van szó. Arról, hogy kikü­szöböljék a társadalmi és gazda­sági életben előállott rendkívül­i aránytalanságot, amit a zsidóság túlzott térfoglalásának eredmé­nye. Ebben a térfoglalásban pe­dig nagy része volt a vámvédelem­nek, az, állami támogatásnak s a haszonszerzési lehetőségnek. Rendkívül érdekes és erélyes a miniszterelnöki beszédnek az a része, amelyik visszautasítja a feltevést, mintha ez a törvényja­vaslat illetéktelen külföldi érdek­lődésre jött volna létre. Ilyet fel­tételezni valóban csak nagyfokú naivitással vagy rosszhiszemü­­sé° vel lehet. Magyarországon a zsidókérdés rendezésére irányuló törekvés régibb keletű, mint Euró­pa bármely országában s a mi­niszterelnök kormányralépése óta többször hirdette, hogy ennek megoldásával foglalkozik. A miniszterelnöki beszéd végül határozott és erőteljes figyelmez- t tetést tartalmaz a szabotáló és bojkottáló szándékoknak még gondolatával szemben is. Azt mondja: ez fel sem tételezhető, mert a zsidóság is tisztában van azzal, hogy ilyen állásfoglalás a magyarsággal való együttélést le­hetetlenné tenné. Az ország nemzeti közvélemé­nye mélységes megnyugvással fo­gadja­ e kijelentéseket. A minisz­terelnök beszédéből érzi a hatá­rozott elszántságot, érzi a felelős­ségtudatot s a közgazdasági mi­niszter beszédéből képet kapott arról is, hogy a kormány gazda­sági szempontból felkészült min­den eshetőségre és meg tudna birkózni bármily helyzettel. Itt valóban mindent megfontoltak és meggondoltak. S a közvélemény egyhangú lelkesedéssel követi a kormányt azon az úton, mely a nagy célok eléréséhez vezet. Május 29-én leplezik le az országzászlót Kikövezik az országzászló körüli úttestet 100 méter hosszúságban Az országzászló teljesen elké­szült a­ színház előtti tér északi felénél. A szép talapzatot lepellel borították le s a talapzat körül teljes tavaszi pompában nyílik az árvácska. Az országzászló felál­lítási ünnepségét május 29-ére, a Hősök vasárnapjára tervezik, nem úgy, mint ahogy azt erdeti­­leg elgondolták, június 5-ére Pünkösd vasárnapjára. Az országzászló környékét to­vább szépítik. Mindenekelőtt a R­ákóczi-térnek­ az országzászló előtti útszakaszát 100 méter hosz­­szúságban nagykockakövel bur­kolják, számítva ama, hogy az itt lezajló ünnepségeken legyen a hallgatóságnak kényelmes helye. Az eddigi gyalogjárót, amely a palánkon kívü­l vezet­ő murvával ültetik be, úgy, hogy az ország­­zászló környéke esztétikailag nem hagy maga után semmi kí­vánni valót. Felvetődött a kérdés, hogy ki­re­ndezze meg az országzászló fel­­avtási ünnepélyét. Hivatalos kö­rök véleménye szerint minthogy az országzászló felállításának terve a Turul Szövetség kapo­svá­­­ri alakulataitól indult ki, ez a szövetség indította meg a gyűj­tést is, a rendezés gondját áthá­rítják a Turul Szövetségre, amely azt örömmel vállalta is. Megalakították a kaposvári polgári iskolák iskolaszékét Ma délelőtt az Iparos Tanonciskola felügyelőbizottsága ülésezett Kaposváry György dr polgár­­mester, kormányfőtanácsos elnök­lése mellett, pénteken délben meg­alakították a kaposvári polgári iskolák iskolaszékét. Az iskola­szék elnöke hivatalból Kaposváry György dr polgárme­ster, kor­mányfőtanácsos, helyettese Le­­hoczky Brúnó dr városi főjegyző, jegyzője Takáts Gyula polgári iskolai tanár, igazgató, tagjai : Sárközyné Bernhardt Anna a polgári leányiskola és Gálos Fe­renc a polgári fiúiskola igazgató­ja. Ma délelőtt 11 órakor Lehotzky Brúnó dr polgármester helyettes, főjegyző elnöklésével ülést tar­tott az iparostanonciskola fel­­ü­gyelőbizottsága. A felügyel­őbi­­zottági ülésen részt vettek hiva­talból Siposs Kálmán gazdasági tanácsnok és Bárdos Kálmán az­­iskola igazgatója. A felügyelőbi­­zottsági ülésen tárgyalták az is­kola 1937. évi zárszámadását és az 1938. évi költségvetését, to­vábbá folyó ügyeket. Az iparostanonciskolával kap­csolatosan megemlítjük, hogy az eddig miniszteri jóváhagyással főhivatásúvá szervezett két tanári állást az 1938—39. tanévben üd­vös lenne legalább négyre kiegé­szítetni. Úgy gondoljuk, hogy a város vezetőségében ez irányban meg is van minden jóindulat és minden remény meg van arra, hogy ez valóra is válik. Lapunk mai száma a Képes Híradóval 20 oldal. Fontos kishírek Daladier f­rancia miniszter­el­nök londoni tanácskozásán meg­állapodtak abban, hogy Csehszlo­vákia ügyében békés megoldást igyekeznek találni.­­ A berlini lapok egyelőre várakozó állás­pontra helyezkednek a londoni tanácskozásokkal szemben. — A Tribuna olasz lap Szlovákiá­­ról írt cikkében közli, hogy a nemzetiségek teljes autonómiája nélkül nem lehet béke Középeu­­rópában. — Az amerikai lapok szerint a londoni tárgyalásokon Franciaország saját biztonsága érdekében az irányítást átengedte Angliának . Henderson Lon­donba visszatérve kijelentette, hogy ha a prágai kormány enged­ni hajlandó, akkor meg van a bé­­kés megoldás lehetősége a Duna­­völgyében.

Next