Somogyvármegye, 1907. április-június (3. évfolyam, 76/547-147/618. szám)
1907-04-03 / 76. (547.) szám
n denki ellenőrzi ebben. Emiatt ne atéktóztassanak félni! Hogy hivatalos minőségében bozut áll azokon, akik magánmunkálatait igénybe nem veszik? Ez első sorban is csak vád, mely bizonyitásra szorul s melyre a magyar jegyzői kar rá nem szolgált! De meg van rá az eshetőség, az tény. De ki tud azonban oly rendszert fölmutatni, amellyel visszaélni nem lehetne és ha meg akarnánk semmisíteni mindent, ami visszaélést szülhet, nagyon a fügefalevélnél maradnánk. És különben is ez a sok visszaélés csak fémmese. Megvan annak a jegyzőnek a számtalan elöljárója és minden elöljárónak megvan fölötte az a hatalma, hogy utolsóvá tegye részéről azt a ténykedést, mellyel bárkinek is a kárára szolgált. Hol van itt tehát a kilátás a korlátozhatatlan garázdálkodásra, hol van az ok a gyanúra, mely tény gyanánt hánytorgattatik föl? Eltörölni egy rendszert csak azért, mert avval egyesek — bár létföntartásuk és kenyerük kockáztatásával — esetleg, talán vissza is élhetnek, nem indokolt és a huszadik Században nem egész konzekvens eljárás. Igaz, hogy tökéletes ember talán kevés van, az is igaz, hogy a törvények nem a legjobbakhoz mérten alkotandók, de az is igaz, hogy mindenkiben csak csalót s gazembert látni nem lehet és nem Szabadi Végül mi haszka volna annak, ha a jegyzők e működése helyett az ügyvédek lépnének a helyökbe. Tekintsünk el ezúttal minden gyakorlati nehézségtől s nézzük a kérdést csak az elvi oldaláról. A diploma mindenesetre nagyobb szaktudásnak nyújthat védelmet, de biztosítéka annak nem, sőt határozottan merem állítani, hogy egy jó jegyző két annyit ér, mint egy rossz ügyvéd. Vegyük tehát mindig csak a középarányt itt is, meg ott is, így kívánja ezt az igazság. Tagadhatatlan, hogy a jegyzők magánmunkálataikban, tudásuk hiánya folytán kárt is okoznak, vagy legalább is okozhatnak felüknek. De nem áll ez az ügyvédekre is? Mindenesetre, azok is csak emberek. Azt mondják önök, hogy mégis az ügyvédekben több a garancia, átlagban is több a tudás és több a képesség? Mi ennek akkor a helyes konzekvenciája? Vájjon az-e, hogy az országban egy gyakorlatilag kiszámíthatatlan káros és lehetetlen állapotot teremtsünk, elvonjuk a jegyző kezét onnét, ahol az nap mind nap nélkülözhetetlen, vagy pedig az, hogy adjunk olyan jegyzőket a népnek, aki a lehető legtöbb garanciát nyújtja arra, hogy minden tekintetben meg tud ott felelni. Nem a magánmunkálatoktól kell a jegyzőket eltiltani, hanem a jegyzői állást kell oly magas kvalifikációihoz kötni, amilyent annak betöltése a jelenlegi viszonyok között nemcsak a magánmunkálatok, hanem hivatalos működésük terén is megkíván. De nem szabad a kérdést semmi esetre sem kenyérkérdés szempontjából elbírálni, mert nem szabad egy percre sem szem elyt téveszteni, hogy nagyon kis pont az ügyvédi és jegyzői kar együtt és összevéve is akkor, mikor az ország népének jóléte, a nagyközönség érdeke forog szóban. B. J. dr. A tisztviselők helyzete. Kaposvár, április 2. (E.) A magyar társadalomnak alig van osztálya, mely békességesebben tűrné a sorsát, mint a tisztviselő osztály, amely pedig a cifranyomorúság korszakát éli. Amíg a többi munkásosztályok napról-napra hallatják békétlenkedő és követelő szavukat, addig a tisztviseők csöndes megadással tűrik a nyomasztó helyzetet, mely minden nappal mind súlyosabban nehezedik vállukra. Az iparos, a kereskedő a folytonos drágasággal és magas munkabérekkel szemben, ha másképp ezt nem, úgy segít a báján, hogy drágábban adja cikkét, de mit csináljon a köztisztviselő, aki fiksz-fizetésre van utalva, amely csak hosszú időközökben emelkedik. A drágaság pedig napról-napra fokozódik és ha a munkások erőszakos bérmozgalmainak valahára gátat nem vetnek, nemcsak a vállalatok, hanem a köztisztviselők is a tönk szélére jutnak. Hiszen, ha csak az utóbbi öt esztendőt vesszük, pontos számadatokkal ki lehet mutatni, hogy nemcsak a húsnak lett két ára, hanem minden fogasztási, élvezeti és mindennemű iparcikk annyira megdrágult, hogy ma a legtöbb ember csak adósságok csinálásával tudja föntartani magát. Ez a szomorú helyzet a legerélyesebb és legsürgősebb munkára hívja föl úgy a kormányt, mint az országgyűlést. Mert ezen a súlyos bajon már csak radikális, alapos intézkedésekkel és törvényekkel lehet segíteni. Most már a társadalom hiába próbálná meg a segítés munkáját, mert az a megkívántató eredménnyel nem járna. Ideig-óráig sikerülne talán neki itt-ott enyhíteni a tűrhetetlen álapoton, de állandó szanálást csak a törvényhozástól várhatunk, amely bizonyára már legközelebb gondoskodni fog arról, hogy az erőszakos bérmozgalmak megszűnjenek, amelyek elsősorban idézték elő azt a nagy drágaságot, amelyet maguk a munkások is már tűrhetetlennek tartanak, ha nem is oly nagy mértékben, mint az úgynevezett kaporos osztály és ebben elsősorban a tisztviselői kar, amelynek helyzetén min- idenekelőtt segíteni kell, ha azt nem akar-t juk, hogy a középosztály gerincét képező tisztviselői osztály tönkre menjen. Ezt pedig senki sem akarhatja, mert ha valaha, úgy most van szükség egy erős, hazafias középosztályra, mert a nép és a munkások egy része, sajnos, annyira el van bolondítva, hogy nem ismer se istent, se hazát. Azért állami szempontból is mindent el kell követni, hogy a tisztviselői kar megszabaduljon a mostani elviselhetetlen helyzetből, mert az elégedetlenség elfásulttá, közönyössé teszi az embereket minden iránt. Nem szállítanak Romániának. A lázadás és Románia hitele. Kossuth Ferenc a kamarákhoz. Saját tudósítónktól. — Kaposvár, április 2. A romániai rémségek hovatovább jobban éreztetik hatásukat a külfölddel. A hatalmas lángtenger ijesztő világosságot terjeszt és Európa néma megdöbbenéssel szemléli a rettenetes mészárlásokat. A nekidühödt lázadók pusztító kedvükben nem ismernek hatást és összezúznak minden összezúzhatók Románia közlekedési viszonyaihez képest természetszerűleg a lehető legbizonytalanabb alapon fekvők és a külföldről román címre küldött áruk sorsa nagyon is kétes. A román vasutak csak nagy akadályokkal és helyenként egyáltalán nem közlekednek. Ezek a szomorú állapotok arra indították Magyarország kereskedelmi miniszterét, hogy a magyarországi postaküldemények biztosítására, illetőleg visszatartására megtegye a kellő intézkedéseket. A kereskedelmi miniszter a következő táviratot intézte a minap a pécsi kereskedelmi és iparkamarához. A Krajovai osztrák-magyar konzulátus távirata szerint ajánlatok és megrendelések teljesítését egyelőre függőben tartani és utánvételes küldeményeket föltartóztatni. Erről érdekelt feleket értesíteni.« ’ A pécsi kereskedelmi és iparkamara a maga részéről megtette a kellő lépéseket a helyi érdekek biztosítására és mától fogva romániai megrendeléseket nem intéznek el és az utánvételes küldeményeket föltartóztatják. Románia ezzel teljesen elvesztette hitelét és hitelképességét a külföld előtt. Rossz fizető módjára súlyos és kényelmetlen helyzetbe került, amiből nehéz lesz egyhamar kigázolni. A kereskedelmi miniszter intő távirata szétment az összes magyar kamarákhoz és ma már Magyarország é s SOMOGY VARMEGYE 1907. áprilisi Disz-és cukorka-tojások, jardinett, és különféle böjti halak és sajtok kaphatókLégár Béla fűszer és csemege üzletében Kaposvár, Fő utca 33. Telefon 83. Telefon 83. 1174 Mauthner-féle friss kerti és vetemény magvak. Hercules Maláta- (kivonat) sörlőraktára. r