Somogyvármegye, 1909. július-szeptember (5. évfolyam, 146/1213-222/1289. szám)

1909-07-01 / 146. (1213.) szám

A belügyminiszter megsemmisitette a szabályrendeletet. Mert törvénybe ütköző volt. Igazságosabb határozathozatalra uta­sítják a várost. — Saját tudósítónkt­l. — Kaposvá, junius 30. Kaposvárnak tudvalévő, egyáltalán nincsen köztisztasága, de köztsztasági sza­bályrendelete azért van. Aza, hogy csak volt ilyen szabályrendelete Kapsvárnak, de már nincsen, mert a belügyminiszter azt, mint törvénybe ütközőt megemmisítette a mai nappal. A szabályrendletet ugyanis úgy alkották meg a torony ott, hogy nem volt benne sok köszönet. Egszerűen méltó volt ahhoz a köztisztasághz, amely­­ nincs. A kínos belügyminiszte megsemmi­sítés előzményei a következő: Még 1905 április 6-án történt, hogy Kaposvár város képviselőterülete a tanács előterjesztésére elfogadott új szabályren­deletet a köztisztaságról és az utcaöntözés­ről. A szabályrendelet kiondja, hogy a tizennégy forgalmasabb h­ája tisztántar­­tandó és öntözendő s az e célra szükséges költségeket úgy fedezik, hgy a tizennégy utca lakóinak állami aója után négy százalékos községi adót vtnek ki. A négy százalék községi adót —­ szabályrendelet szerint — az állami, vármegyei és városi tisztviselőkre is kivetik. A város szabály­­rendeletét fölterjesztették a vármegye alis­­páni hivatalába, ahol az­óváhagyást nyert. A szabályrendeletet ekkoróváhagyás végett a belügyminiszterhez terjsztették föl. Időközben azonban Dorner Zoltán kúriai bíró, a kaposvári kir. törvényszék elnöke és több társa a szaályrendelet ellen felebbezést jelentettek le a belügyminisz­terhez intézett felterjesztjükben. A­­Somogy vármegye is kezdettől fogva a szabályrendelet ellen fglalt állást, amely­nek abszurd és törvénybenes rendelkezé­seit több ízben élesen megkritizálták. A belügyminiszter 1908-ba a szabályrende­letet azzal küldte vissza a városhoz, hogy a felebbezés tekintetbe­ételével új határo­zatot és illetve új szbályrendeletet al­kosson. A város és utána a vármegye — a belügyminiszteri leirat dlenére — elutasí­totta a fölebbezőket és a már egyszer föl­terjesztett köztisztaság szabályrendeletet ismét fölterjesztette a belügyminiszterhez. Egyidejűleg azonban Dorner Zoltán és társai is megismételte a belügyminiszter­hez intézett fölebbezéshez. Ma érkezett le Somogy vármegye al­spni hivatalába a bel­ügyminiszter döntését tartalmazó leirat, amely Kaposvár vára sok vihart látott Dubiniewicz Ottó gyógyáru, veg- és illatszerkereskedés ---­­Kaposvár (Piac­tér) -­A köztisztasági szabályrendeletét megsemmis­e­síti és a várost új, igazságosabb szabály-­­ rendelet alkotására utasítja. A belügyminiszteri leirat kijelenti, hogy meg kellett semmisíteni a szabály­rendeletet, mert az a törvénybe ütközik azért, mert a törvény világosan kimondja, hogy az állami, megyei és városi tisztvise­­­­lők fizetései községi adókkal nem terhelhe-­­ tők. Egyébként sem méltányos a szabály­­rendelet, mert csak a tizennégy forgalmas utca lakóit illetik a terhek, holott az utcá­kat az egész város közönsége használja. A költségek fedezéséről — mondja a bel­ügyminiszter — a közhasználatnak meg­felelően maga a város gondoskodjék. A belügyminiszter is azt mondja tehát, amit mi oly régen hangoztatunk: megfelelőbb és igazságosabb köztisztasági szabályrende­letet kell alkotni! Népünnepély Kaposváron. — Saját tudósítónktól. —­­ Kaposvár, június 30. Nagyszabású népünnepély folyt le tegnap Kaposváron. A kaposvári Kossuth szobor alapja és az aradi vesztőhely meg­váltási alapja javára rendezték és mikor az ünnepség lezajlott, konstatálhatjuk, hogy a kitűzött szent célok megérdemelték azt a sikert, amelyben a népünnepségnek része volt. Ebben a pillanatban még nincs mó­dunkban számot adni arról, hogy milyen összeg folyt be az ünnepségen, de mi úgy láttuk, hogy a tegnapi napnak az erkölcsie­ken kívül igen szép anyagi eredménye is volt, amiért legfőbb elismerés azokat a lelkes hölgyeket illeti, akik fáradtságot nem kímélve száltak síkra a siker érdekében és agitáltak, rendeztek, árultak. A várható sikert egyébként már eleve is garantálta a cél nagyságán kívül az a megnyugtató és örvendetes körülmény, hogy a rendezőség élén fáradhatatlanul dolgozott Simalya V. Ferenc, ez az önzet­len munkára mindig kész lelkes férfiú. Simalya V. Ferenc rokonszenves egyéni­sége arra nézve is biztosítékot nyújtott, hogy ez az ünnepség a szent ügyhöz mél­tóan komoly és lélekkel teljes lesz. A ka­posvári közönség Simalya V. Ferenc lelkes munkabírásában és ünnepség­rendezői ta­lentumában ezúttal sem csalódott és ami­kor a tegnapi népünnepség őszinte sikeré­ről adunk számot, szívesen nyújtjuk át az elismerés jól megérdemelt babérkoszorúját az ünnepély rendezőjének. Az ünnepség egyébként már tegnap­­ délelőtt tizenegy óra tájban kezdődött, ami­kor is Barabás Béla országgyűlési képvi­­­­selőnek, az ünnepség szónokának fogadta- í­rására sokan megjelentek a pályaudvaron,­­ köztük Kopátsfy Jenő főispán is. A pesti gyorsvonat pontosan berobo­gott és amikor Barabás Béla kilépett a­­ perronra, az egybegyűltek megéljenezték. A város nevében Kovács Soma polgármester­helyettes lelkes, emelkedett szellemű be­­szédben üdvözölte Barabást, akinek Lene Kata néhány kedves szó kíséretében virá­got nyújtott át. Barabás Béla rövid beszéd­ben köszönte meg a szíves fogadtatást, mire a vendég képviselő a főispánhoz vonult, a fogadók egy része pedig a Korona éttermébe. Az ünnepség kezdete délután 3 órára volt hirdetve, de a nagy meleg miatt még fél 4 órakor is csak igen gyéren jelentke­zett a közönség a Séta­ téren. Fél négy után néhány perccel mindamellett kezdetét vette az ünnep a postás dalárda egy éne­kével. Ezután Tankovics Ilonka igen szé­pen és nagy hatással szavalta el a »Kos­suth szobra« című költeményt. Utána kö­vetkezett Barabás Béla, aki rendkívül haza­fias beszéd keretében jellemezte a nap jelentőségét és kifejtette, hogy az aradi vesztőhely megváltása magyar nemzeti szempontból mennyire fontos és nagy horderejű. Többször hangoztatta ezután, hogy ő mint egyszerű aradi ember jött Kaposvárra, hogy ennek a városnak lelkes közönségével együtt küzdjön egy szent törekvés, egy nagy eszme megvalósítása érdekében. Az ünnepi szónok lelkes beszédét megtapsolta a közönség, amely azonban voltaképpen még csak ezután kezdett gyü­lekezni. Mozsgai Gyula szavalata és a postás dalárda éneke után véget ért az ünnepség első része. A második rész egy kis színdarab előadásával kezdődött, amelyben Faragó Sárinak volt nagy és őszinte sikere. Ezután Dalimberti Vilma és Lene Kata pompás ének-duetje következett, amely igaz tet­szésre talált. A népünnepély ezzel volta­képpen véget is ért és a közönség elszé­­ledt a sátrakba, amelyekben tarka látnivalók és vásárolni valók kínálkoztak. Az egyik sátorban Práger Zoltán, egy alig tizennégy esztendős diákgyerek bámulatos ügyesség­gel lejtett groteszk táncait csodálta és tap­solta a közönség. Práger Zoltán, mint néger táncművész szerepelt és szinte töké­letes művészettel utánozta a néger táncosok mozdulatait. Ugyanebben a sátorban nagy hatással, igen kedvesen énekelt kuplékat Hónig Dezső, a »törpe tenorista«. Igen ötletes volt a sétatéri múzeum és ebben különösen tetszett négy, az idő vasfogát szimbolizáló hatalmas zápfog, amelyet Gyárfás Márton fogteknikus készí­tett igen ügyesen. A sátrakban kedves úriasszonyok és leányok sok szerencsével árusítgatták az árukat, mindent, mindent lehetett vásárolni. Volt konfetti-zápor, sok hangulat, rengeteg szín és a Sétatéren előkelő népünnepély­tónusban vigadt a nagyszámú, igen lelkes, nagyon vidám közönség. A kényelmes, ajánlja nagy raktárát betegápolás! cikkekben. Irrigátorok, Diana önköfők betéttel, ágytálak, heretartók, különböző fecskendők és légpárnák, kötszerek.

Next