Somogyvármegye, 1909. július-szeptember (5. évfolyam, 146/1213-222/1289. szám)
1909-07-01 / 146. (1213.) szám
A belügyminiszter megsemmisitette a szabályrendeletet. Mert törvénybe ütköző volt. Igazságosabb határozathozatalra utasítják a várost. — Saját tudósítónktl. — Kaposvá, junius 30. Kaposvárnak tudvalévő, egyáltalán nincsen köztisztasága, de köztsztasági szabályrendelete azért van. Aza, hogy csak volt ilyen szabályrendelete Kapsvárnak, de már nincsen, mert a belügyminiszter azt, mint törvénybe ütközőt megemmisítette a mai nappal. A szabályrendletet ugyanis úgy alkották meg a torony ott, hogy nem volt benne sok köszönet. Egszerűen méltó volt ahhoz a köztisztasághz, amely nincs. A kínos belügyminiszte megsemmisítés előzményei a következő: Még 1905 április 6-án történt, hogy Kaposvár város képviselőterülete a tanács előterjesztésére elfogadott új szabályrendeletet a köztisztaságról és az utcaöntözésről. A szabályrendelet kiondja, hogy a tizennégy forgalmasabb hája tisztántartandó és öntözendő s az e célra szükséges költségeket úgy fedezik, hgy a tizennégy utca lakóinak állami aója után négy százalékos községi adót vtnek ki. A négy százalék községi adót — szabályrendelet szerint — az állami, vármegyei és városi tisztviselőkre is kivetik. A város szabályrendeletét fölterjesztették a vármegye alispáni hivatalába, ahol azóváhagyást nyert. A szabályrendeletet ekkoróváhagyás végett a belügyminiszterhez terjsztették föl. Időközben azonban Dorner Zoltán kúriai bíró, a kaposvári kir. törvényszék elnöke és több társa a szaályrendelet ellen felebbezést jelentettek le a belügyminiszterhez intézett felterjesztjükben. ASomogy vármegye is kezdettől fogva a szabályrendelet ellen fglalt állást, amelynek abszurd és törvénybenes rendelkezéseit több ízben élesen megkritizálták. A belügyminiszter 1908-ba a szabályrendeletet azzal küldte vissza a városhoz, hogy a felebbezés tekintetbeételével új határozatot és illetve új szbályrendeletet alkosson. A város és utána a vármegye — a belügyminiszteri leirat dlenére — elutasította a fölebbezőket és a már egyszer fölterjesztett köztisztaság szabályrendeletet ismét fölterjesztette a belügyminiszterhez. Egyidejűleg azonban Dorner Zoltán és társai is megismételte a belügyminiszterhez intézett fölebbezéshez. Ma érkezett le Somogy vármegye alspni hivatalába a belügyminiszter döntését tartalmazó leirat, amely Kaposvár vára sok vihart látott Dubiniewicz Ottó gyógyáru, veg- és illatszerkereskedés ---Kaposvár (Piactér) -A köztisztasági szabályrendeletét megsemmisesíti és a várost új, igazságosabb szabály- rendelet alkotására utasítja. A belügyminiszteri leirat kijelenti, hogy meg kellett semmisíteni a szabályrendeletet, mert az a törvénybe ütközik azért, mert a törvény világosan kimondja, hogy az állami, megyei és városi tisztviselők fizetései községi adókkal nem terhelhe- tők. Egyébként sem méltányos a szabályrendelet, mert csak a tizennégy forgalmas utca lakóit illetik a terhek, holott az utcákat az egész város közönsége használja. A költségek fedezéséről — mondja a belügyminiszter — a közhasználatnak megfelelően maga a város gondoskodjék. A belügyminiszter is azt mondja tehát, amit mi oly régen hangoztatunk: megfelelőbb és igazságosabb köztisztasági szabályrendeletet kell alkotni! Népünnepély Kaposváron. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, június 30. Nagyszabású népünnepély folyt le tegnap Kaposváron. A kaposvári Kossuth szobor alapja és az aradi vesztőhely megváltási alapja javára rendezték és mikor az ünnepség lezajlott, konstatálhatjuk, hogy a kitűzött szent célok megérdemelték azt a sikert, amelyben a népünnepségnek része volt. Ebben a pillanatban még nincs módunkban számot adni arról, hogy milyen összeg folyt be az ünnepségen, de mi úgy láttuk, hogy a tegnapi napnak az erkölcsieken kívül igen szép anyagi eredménye is volt, amiért legfőbb elismerés azokat a lelkes hölgyeket illeti, akik fáradtságot nem kímélve száltak síkra a siker érdekében és agitáltak, rendeztek, árultak. A várható sikert egyébként már eleve is garantálta a cél nagyságán kívül az a megnyugtató és örvendetes körülmény, hogy a rendezőség élén fáradhatatlanul dolgozott Simalya V. Ferenc, ez az önzetlen munkára mindig kész lelkes férfiú. Simalya V. Ferenc rokonszenves egyénisége arra nézve is biztosítékot nyújtott, hogy ez az ünnepség a szent ügyhöz méltóan komoly és lélekkel teljes lesz. A kaposvári közönség Simalya V. Ferenc lelkes munkabírásában és ünnepségrendezői talentumában ezúttal sem csalódott és amikor a tegnapi népünnepség őszinte sikeréről adunk számot, szívesen nyújtjuk át az elismerés jól megérdemelt babérkoszorúját az ünnepély rendezőjének. Az ünnepség egyébként már tegnap délelőtt tizenegy óra tájban kezdődött, amikor is Barabás Béla országgyűlési képviselőnek, az ünnepség szónokának fogadta- írására sokan megjelentek a pályaudvaron, köztük Kopátsfy Jenő főispán is. A pesti gyorsvonat pontosan berobogott és amikor Barabás Béla kilépett a perronra, az egybegyűltek megéljenezték. A város nevében Kovács Soma polgármesterhelyettes lelkes, emelkedett szellemű beszédben üdvözölte Barabást, akinek Lene Kata néhány kedves szó kíséretében virágot nyújtott át. Barabás Béla rövid beszédben köszönte meg a szíves fogadtatást, mire a vendég képviselő a főispánhoz vonult, a fogadók egy része pedig a Korona éttermébe. Az ünnepség kezdete délután 3 órára volt hirdetve, de a nagy meleg miatt még fél 4 órakor is csak igen gyéren jelentkezett a közönség a Séta téren. Fél négy után néhány perccel mindamellett kezdetét vette az ünnep a postás dalárda egy énekével. Ezután Tankovics Ilonka igen szépen és nagy hatással szavalta el a »Kossuth szobra« című költeményt. Utána következett Barabás Béla, aki rendkívül hazafias beszéd keretében jellemezte a nap jelentőségét és kifejtette, hogy az aradi vesztőhely megváltása magyar nemzeti szempontból mennyire fontos és nagy horderejű. Többször hangoztatta ezután, hogy ő mint egyszerű aradi ember jött Kaposvárra, hogy ennek a városnak lelkes közönségével együtt küzdjön egy szent törekvés, egy nagy eszme megvalósítása érdekében. Az ünnepi szónok lelkes beszédét megtapsolta a közönség, amely azonban voltaképpen még csak ezután kezdett gyülekezni. Mozsgai Gyula szavalata és a postás dalárda éneke után véget ért az ünnepség első része. A második rész egy kis színdarab előadásával kezdődött, amelyben Faragó Sárinak volt nagy és őszinte sikere. Ezután Dalimberti Vilma és Lene Kata pompás ének-duetje következett, amely igaz tetszésre talált. A népünnepély ezzel voltaképpen véget is ért és a közönség elszéledt a sátrakba, amelyekben tarka látnivalók és vásárolni valók kínálkoztak. Az egyik sátorban Práger Zoltán, egy alig tizennégy esztendős diákgyerek bámulatos ügyességgel lejtett groteszk táncait csodálta és tapsolta a közönség. Práger Zoltán, mint néger táncművész szerepelt és szinte tökéletes művészettel utánozta a néger táncosok mozdulatait. Ugyanebben a sátorban nagy hatással, igen kedvesen énekelt kuplékat Hónig Dezső, a »törpe tenorista«. Igen ötletes volt a sétatéri múzeum és ebben különösen tetszett négy, az idő vasfogát szimbolizáló hatalmas zápfog, amelyet Gyárfás Márton fogteknikus készített igen ügyesen. A sátrakban kedves úriasszonyok és leányok sok szerencsével árusítgatták az árukat, mindent, mindent lehetett vásárolni. Volt konfetti-zápor, sok hangulat, rengeteg szín és a Sétatéren előkelő népünnepélytónusban vigadt a nagyszámú, igen lelkes, nagyon vidám közönség. A kényelmes, ajánlja nagy raktárát betegápolás! cikkekben. Irrigátorok, Diana önköfők betéttel, ágytálak, heretartók, különböző fecskendők és légpárnák, kötszerek.